A Cussac-i metszetek
2002/02/04 00:00
1769 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Marc Deluc barlangásznak 2000. szeptember 30-án nagy szerencséje volt. Teljesült neki az, ami minden barlangkutató álma: olyan vájatot talált a dél-franciaországi Dordogne folyót szegélyező hegyben, amelyben számos nyomot hagyott a 28 ezer évvel ezelőtt itt élt ember.

28 ezer éves ember nyoma

Az egy km hosszú, 10-15 méter széles és átlagban 12 méter magas folyosó bejáratát kőomlás takarta el. De amikor Delucnek egy kis rést sikerült a kövek között szabaddá tennie és bepréselte magát rajta, mesevilág tárult a szeme elé: amit először meglátott, gyönyörű cseppkövek voltak. A sok fáradtsággal járó behatolást már ezek is bőségesen megérték. Pedig a csoda még csak ezután következett. Huszonöt méteres panellekben csoportosítva mintegy kétszáz figurát jelenítettek meg az ősemberek a falakon: rinocéroszokat, muflonokat, bölényeket, mamutokat, madarakat. Ez utóbbiak között ludak is vannak, ami igen ritka ábrázolás. Ezen kívül szerepelnek eddig nem azonosított hosszú orrú emlősök. Az állatok mellett a későbbi kutatások során megtalálták három nő teljes körvonalait is. Az egyiken öltözet gyanánt csak egy öv van.

Az alkotó kedvű ősök azonban nem elégedtek meg a falak kidíszítésével. A föld is tele van ismeretlen jelekkel, rácsokat képező egyenes és bajuszként kunkorodó görbe vonalakkal. A Cussak-i emberek a festett barlangok figuráinak alkotóitól eltérően nem festékkel dolgoztak. Figuráikat úgy vésték be, ujjal vagy valami hegyes tárggyal - elég mélyen - a morzsalékos mészkőbe. Nem szokványos a stílusuk sem, az állatok lábait, például X-alakban vésték fel. Jean Clottes, a paleolitikum egyik nagy francia specialistája szerint a Cussac-i barlang jelentőségben azonos szinten áll Cosquer-vel és Pech Merle-lel.

Tavasszal folytatódnak a kutatások, egyrészt a járat további részeinek feltárásával, a megfejtésre váró jelek elemzésével, valamint a folyosó egyik bemélyedésében talált öt emberi csontváz korának megállapításával. Velük kapcsolatban eddig két feltételezés van: lehet, hogy ők voltak az alkotók, de az sem kizárt, hogy később foglalták el a barlangot. Eldöntésre vár továbbá egy általános jellegű vita is a barlangművészettel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy az ősemberek kedvtelésből rajzolták, festegették-e ki lakhelyüket, vagy ezek a barlangok ceremóniális összejövetelek színhelyéül szolgáltak és ebben az esetben a figuráknak szimbólikus jelentőségük volt. (gluck)

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk