Általános jellemzők
A tatárjárás után IV. Béla király a nyugati határszéli és felvidéki megerősített, fallal körülvett városokba német bevándorlókat telepített, ami döntő lépésnek bizonyult a magyarországi gótika története szempontjából. A hospesek által közvetített új művészeti irányzat kibontakozása összekapcsolódott a városi kultúra fejlődésével is.
A gótika az építészetben hozta létre legmonumentálisabb alkotásait. A boltozatok nyomását már nem vastag falakkal, hanem oszlopokkal és a falakok kívüli támpillérekkel vezették a föld felé. Ez a szerkezeti megoldás lehetővé tette, hogy nagyobb ablaknyílásokat vághassanak az egyre vékonyabb falakba. Mindezek a változások a belső tér növekedéséhez vezetettek, amivel az áhítatot, az ég felé fordulást fejezték ki.
Egyházi művészet
A korszak legjellegzetesebb épülettípusa Magyarországon is a püspök székhelyén épülő katedrális, azaz székesegyház. Elkészítésükre Nyugat-Európában szerzett tapasztalataikat hasznosító építőmesterek műhelyeket hoznak létre, de megtartották a megrendelők által kívánt sajátos stílusjegyeket is, hiszen a ferences, domonkos vagy pálos rendek életvitelükből fakadóan nem egyforma igényeket fogalmaznak meg.
A garamszentbenedeki apátsági templom kapuja
A városi polgárság és az újonnan érkezett szerzetesrendek, a ferencesek és a domonkosrendiek közreműködésével meginduló templomépítészet egyik korai példája a soproni Szent Mihály-plébániatemplom, valamint a soproni ferences templom és annak káptalanterme. Hazánk gótikus emlékei közül – történelmi szerepe okán – a legjelentősebb minden bizonnyal a budavári Mátyás-templom, de érdemes megjegyezni a garamszentbenedeki bencés apátság, a kassai székesegyház, továbbá a térség legnagyobb méretű gótikus építészeti emléke, a brassói Fekete-templom nevét is.
A hazai gótikus építészet főként Erdélyre jellemző különlegességei a szüntelen hadakozások és a védelem kettős kényszere által életre hívott, bástyákkal, lőrésekkel és védőfolyosókkal felszerelt templomerődök, például a nagydisznódi vagy a prázsmári.
A prázsmári erődtemplom
A XIV. században a falusi templomok díszítőrendszerében is megjelennek a gótikus elemek. A keskeny ablakok helyét nagyobb ablaknyílások veszik át, a szentély sokszögzáródásúvá vált és hálózatos boltozatot nyert. A belső díszítő kőfaragványokat azonban sokszor az egész templomra vagy templomrészre kiterjedő falfestés helyettesítette, ahogy az Veleméren is látható.
A kassai Szent Erzsébet-dómban található gótikus szárnyas oltár
Ahogy Európa-szerte máshol is, a gótika hatására Magyarországon is elterjedtek a fából faragott szárnyas oltárok. A belső terek díszítésére táblaképek és freskók sokasága készült. Az oltárfelépítményeken megsokasodnak a mozgalmasabb, történeteket elmesélő képi ábrázolások, amelyek a hívők számára jól követhetővé és értelmezhetővé tették az egyes példázatokat, a bibliai üzeneteket. A mesterek közül mindenképp kiemelkedik Aquila János, aki a veleméri templomot, és Kolozsvári Tamás munkássága, aki a garamszentbenedeki oltárt készítette. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően már egyének, családok, testületek és céhek is megrendelőként jelentek meg, adományaikkal gazdagították a templomokat és igyekeztek saját lelki üdvüket biztosítani.
A gótikus szobrászat a románhoz hasonlóan elsősorban a templomdíszítést szolgálta, egyik legszebb példája a Kolozsvári Márton és György szobrásztestvérpár által öntött bronz Szent György-szobor.
Világi művészet
Gótikus váraink közül a legjelentősebbek Diósgyőrben, Kőszegen, Nagyvázsonyban és a Visegrádon találhatók.
A világi építkezés terén a gazdaságilag megerősödött városi polgárság egyre nagyobb szerepet játszott. A megépülő városfalak között a korábban jellemzően faházas építkezést a kő vagy tégla váltotta fel. S ez igaz a polgári lakóházakra éppúgy, mint a városházákra.
A bártfai régi városháza
A házak jellemzően terméskőből készültek, a kváderköves építkezés drágább, ezért jellemzően a sarkoknál és nyílásoknál alkalmazták. A házak homlokzatát vakolták és kváderosztást imitálva díszítették, majd a XV. századtól gazdagabb geometrikus minták is készültek. A fontosabb épületek – mint például a budai királyi palota - színes mázas cserépfedést kaptak. A lakóházakon, palotákon a XV. századig kedvelt és jellegzetes motívum a kapualjak hosszfalát tagoló ülőfülke-sorozat.
További érdekes oldalak:
- Sulinet Tudásbázis - Magyarországi gótikus építészet és szobrászat a 14. században
- Sulinet Tudásbázis - Magyarországi falképfestészet és miniatúraművészet a 14. században
Farkas Judit cikke
