A Kells-i kódex életre kel
2014/01/02 14:45
2111 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A cikk apropóját egy 2009-ben készült különleges rajzfilm jelenti. A Kells titka (The Secret of Kells) című francia-belga-ír-magyar animációs film a 2010-es Oscar díj animációs jelöltjei közé is bekerült. A kelta mágia, a korabeli és modern fantázia valamint a kelta mitológia egyedi ötvözete lett a látványvilágában is egyedi alkotás. Az animációs film kétharmad része Magyarországon, a Kecskemét Stúdióban készült, mert Tomm Moore rendezőt lenyűgözte a magyar népmesék képi világa, és ezért ragaszkodott az itteni alkotógárdához. A filmhez készült ajánlókat meg lehet tekinteni a cikkhez mellékelt linkeken.

Tér és idő
Az animáció

A 12 éves Brendan szerzetesként él egy elhagyatott középkori városkában, amit egyrészt barbár vikingek fenyegetnek, másrészt pedig titokzatos lényekkel benépesített erdő veszi körül. Unalmas élete azonban egy csapásra megváltozik, amikor Aidan testvér, a titokzatos és nagyhatalmú Kells-i kódex illusztrátora megérkezik a városba és a fiú segít a testvérnek a könyv befejezésében. Brendonnak titokzatos erők vannak birtokában, ezért csak ő képes városát megvédeni a vikingektől. Természetesen, a sikerhez elengedhetetlen egy rendkívüli küldetés teljesítése abban a borzalmasan veszélyes erdőben. Itt lép be a történetbe egy segítő, a titokzatos farkaslány, Aisling.

Az írek megkeresztelése

A kereszténység az V. században jutott el Írországba, méghozzá az egyik legsikeresebb térítő, Szent Patrik (390 k. – 461) révén. A cikk témája kapcsán fontos leszögezni egyrészt, hogy az írek a keltákat tartják őseiknek, ezért a pogány kelta művészet motívumai megőrződtek. Másrészt a film témaválasztását is magyarázza, ha tudjuk, az ír kereszténység központjai a kolostorok voltak. Szent Patrik a térítés mellett komoly egyházszervező munkát végzett azzal, hogy az országban püspökséget és kolostorokat alapított, zsinatokat hívott össze. A kolostorokban nagy hangsúlyt fektetett a papok és szerzetesek tanítására, így válhattak ezek az intézmények a szellemi élet központjaivá. A papok nagy tiszteletnek örvendtek szakrális tevékenységük, írástudásuk és latin nyelvismeretük révén. Mindennek következtében az apátoknak gyakran nagyobb befolyása volt a hívek életére, mint a püspököknek. A VI. században pedig már ír misszionáriusok indultak, hogy Skócia, Gallia és Germánia lakosságát megtérítsék.

Az ír kereszténység kezdeti időszakának másik jelentős figurája Szent Kolumba (521 – 597), aki bencés szerzetesként, majd apátként kiemelkedő szerepet játszott a szigetek lakosságának megtérítésében. Az ő tevékenységének állít emléket az animációs film „címszereplője”, a Kells-i kódex.

800px-Saintkevinschurch

A kódex története

A Book of Kells 800 körül készülhetett a skóciai Ionában, majd amikor 807-ben viking hódítók rohanták le a szigetet, a menekülő szerzetesek magukkal vitték a könyvet. A kódex számunkra ismeretlen úton-módon a Dublinhoz közeli Kellsbe került, itt őrizték hosszú évszázadokon át. Jelenleg a dublini Trinity College-ban látható. A Máté evangéliumát tartalmazó kötet eredeti borítója az idők folyamán eltűnt, ezért a kódexet többször átkötötték. Jelenleg két kötete a turisták számára is látható.

A kódex képi világa

A keresztény művészet egyedi ábrázolásmódja alakult ki és virágzott Írországban és Skóciában, hiszen itt nem érvényesült a római és germán hódítás hatása, a pogány angolszászok angliai jelenléte pedig elválasztotta őket Nyugat-Európától. Vélhetően ez magyarázza, hogy a Kells-i kódex alapvetően másképp néz ki, mint az Európában elterjedtek. Jobban hasonlít egy ötvös műremekre, mint egy szokványos kódexre.

A szerzetesek éppúgy felhasználták a kelta népek művészi hagyományait, mint a keresztény szimbolikát, de jól látható módon a pogány eredetű motívumokat részesítették előnyben. Ezt bizonyítják a mágikus jelentéssel bíró, az írásbeliség kialakulása előtti pogány időkig visszanyúló szalagfonatok. A díszítések között a szász majd skandináv indafonatos díszítéshez kapcsolódó, aprólékosan megfestett, hajlékony vonalú kelta spirálok az uralkodók. A kódex képeit látva egyértelmű, hogy a rajzolók fantáziája kimeríthetetlen, rajztechnikai tudásuk pedig nagyon magas szintű. Az ír szerzetesek nem csupán illusztrációkat készítettek, az iniciálék hatalmassá váltak, így a szöveget is háttérbe szorítva egyértelműen az oldalt uraló elemmé váltak.

Az ír szerzetesek későbbi térítő útjaikon magukkal vitték a rajztechnikát, a motívumokat, így nem meglepő, hogy a Karoling-korszak különböző miniatúrafestő iskoláinak munkáin, illetve a kor szobrain is megjelentek a kelta ihletésű díszítőelemek.

További érdekes oldalak: 

Farkas Judit cikke

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk