A gótikus elnevezés a reneszánsz korában született és a stílus antik hagyományoktól elforduló „barbárságára” utal, elnevezésében a gótok „számlájára” írja annak fő jellegzetességeit, a csúcsívességet.
A gótika Franciaországból indult a 12. században, de Európa északi és keleti részein a 16. századig fennmaradt. Kialakulásának előfeltételeit a 11-12. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg azzal, hogy a városokban intenzíven fejlődő kézművesipar és kereskedelem a polgárság gazdasági megerősödésében, politikai súlyának növekedéséhez vezetett. A politikai élet átalakulását, a királyi hatalom jellegének megváltozását magával hozó rendek megjelenése e korhoz kapcsolható.
A társadalom átalakulásával a kultúra is virágzásnak indult, annak is egyre hangsúlyosabbá vált a világi része. A polgárosodás miatt a művészetek a korábbinál szélesebb közönségre számíthatnak. A művészetek alapja továbbra is a vallásos világnézet, de a misztikus, a túlvilágra összpontosuló gondolkodás helyett egyre nagyobb teret kap a földi élet szépsége és öröme, a valóság felé forduló szemlélet, az élet megismerésének vágya. (Nem tűnik el a misztika, csak mást jelent már, mint a korai középkorban.) A változásokhoz minden bizonnyal jelentősen hozzájárult, hogy a keresztes hadjáratoknak köszönhetően az európaiak új kultúrákkal ismerkedtek meg, az emberi gondolkodás határainak kiszélesítésére törekedtek. A magasabb kultúrákkal, például az iszlámmal való megismerkedés hatásai az élet minden területén – étkezés, öltözködés, tárgyi kultúra, művészetek – érezhetők voltak.
A gótika a román stílushoz képest mindenképp oldottabb, az ábrázolásokban a merev sematizmus visszaszorulóban van. Emellett azonban az is igaz, hogy a romanika végén megjelenő, vallási megújulást hirdető mozgalmak tovább erősödtek, mind az egyházzal szemben (eretnek mozgalmak), mind az egyházon belül (szerzeteség új irányai). Az inkvizíció tevékenysége is ebben a korban vált egyre meghatározóbbá. Összefoglalóan megállapítható, hogy az életszeretet és a vallásosság összeegyeztetésére törekedett a gótika, a szépség, az összhang fontos értékké vált erre az időszakra.
Építészet
A romanikához hasonlóan a gótika kora is az építészetben hozta létre legmonumentálisabb alkotásait. A világi építészetben a védelem biztosítása volt a kiemelt szempont akár a várakról, akár a városfalakról van is szó. A városba vezető fő utak metszéspontjánál alakult ki a főtér, ami egyben piactér volt, de itt álltak az előkelő polgárok lakóházai is. A főtéren állt a városháza is. A templom, püspöki székhelyeken a székesegyház többnyire nem tágas téren helyezkedett el, hanem szűk utcákkal övezve, lakóházakkal körülépítve, hogy méreteit, monumentalitását a környezetével is hangsúlyozzák. A kolduló rendek életvitelüknek és világnézetüknek megfelelően templomaikat és kolostoraikat általában a város szélén, a szegénynegyedekben építették fel.
A gótikus építészet stílusjegyei Franciaországban jelentek meg és innen terjedtek el Európa nyugati és középső részén. A gótikus templomok, főként a katedrálisok függőlegesen tagoltak, karcsú pillérei, magasba emelkedő tornyai az égbe, az isteni szféra felé törtek, díszes kőrácsos ablakai pedig lehetővé tették, hogy a belső tereket elárassza a fény. A magasba törő épület tehát fontos stíluselem, egyben eszmei üzenet, az ember új öndefinícióját tükrözi, az emberi teljesítmény csodáját hirdeti. Technikailag a pillérekkel megtámogatott összetett csúcsíves vagy legyező keresztboltozat, a karcsú, magas oszlopok és támpillérek rendszere tette lehetővé az egyre magasabb katedrálisok építését. Mivel a falak teherhordó szerepét jórészt átvették a pillérek, ezért lehetőség nyílt a hatalmas üvegablakok beillesztésére, ami tagolttá tette a falfelületeket. Az ablakokat négykaréjos, kör alakú, Y alakú, hálós, görbe vonalú vagy egymást keresztező kőrácsok tagolják. Különleges ablaktípus a katedrálisok homlokzatát díszítő, kör alakú, kőrácsos rózsaablak. A kőrácsok közözött hajlított ólom rudak közé kicsi, mozaikszerűen összeállított, üveglapokat illesztettek. A gótikus katedrálisok monumentalitását jelentősen növelik a tornyok, díszítésül pedig gyakran alkalmaztak fiatornyokat.. Érdekes látnivalót jelentenek a különleges lényeket megformáló, általában az építők pazar fantáziájáról árulkodó vízköpők, ezek a tetőről lecsorgó csapadékot a faltól távoltartó, kőből faragott, nyitott szájú különböző figurák.
Szobrászat
A romanikához hasonlóan javarészt az építészet szolgálatában állt a szobrászat, de azáltal, hogy az épületek gyakorlatilag teljes felületét szobrokkal, díszítésekkel borították, megváltozott az ábrázolás funkciója. Témájukat tekintve továbbra is a tanító szándék, a hit erősítése a cél, a bibliai témák megjelenítése az uralkodó, de a szobrok merevsége oldódott, mozdulataik, tartásuk természetesebbé vált, arcukon megjelentek az érzelmek, az egyéni jellemvonások. A romanikához képest mindenképp nagy újdonság, hogy a ruharedők mozgalmasságot sugallnak, sőt, követik a test hajlatait, ezáltal elárulják formáját. Az alakok legtöbbször nyújtottak, ezáltal kifinomultságot sugároznak.
Festészet
A festészet legfontosabb alkotásai továbbra is a vallásos témájú falfestmények, az oltár díszítését szolgáló táblaképek, szárnyas oltárok és kódex illusztrációk. A romanikához képest fontos különbség, hogy a freskó némileg veszített népszerűségéből, az ablakok nagy hangsúlya miatt viszont a templombelső hangulatát meghatározza az üvegfestészet. A festői technikai is változott: egyrészt eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúr, így kevésbé tűntek az alakok, a gesztusok merevnek, másrészt megjelenik a természethű ábrázolásmódra való törekvés, a vallásosság bensőségességéről árulkodó érzelmek és a környezet ábrázolása. A mozgást, a ruhák lágy esését finom vonalvezetésű ecsetkezeléssel tudták már érzékeltetni. A miniatúra festészetben az arany hátteret fokozatosan felváltotta a valódi – vagy annak ható – terek ábrázolása.
További érdekes oldalak:
- Tudásbázis - A gótika kezdetei: francia katedrálisok
- Tudásbázis - Francia gótikus szobrászat
- Tudásbázis - Anglia és az Ibériai-félsziget gótikus építészete és szobrászata
- Tudásbázis - Gótikus építészet és szobrászat a német területeken, és Közép-Európában
- Tudásbázis - Itália gótikus építészete és szobrászata
- Tudásbázis - Korai és érett gótikus festészet és miniatúraművészet Itálián kívül
- Figyeld meg a neked legjobban tetsző rózsaablak jellegzetes részeit. A látottak alapján rajzolj meg egy ablakot, aminek témáját magad válaszd ki a Bibliából! Ha a pontos rajz nem sikerül, akkor is legalább tervezd meg, hogyan nézzen ki.
Farkas Judit cikke
