Jean George Noverre (1727-1810) a táncművészet, azon belül is a klasszikus balett reformere volt. Akkoriban még egyáltalán nem volt elismert műfaj a tánc, csak udvari balett formájában létezett. Sok esetben még a király is táncolt a mulatságokon, de ettől meg a táncot nem tekintették különálló és elfogadott művészeti ágnak. A balett igazi csúcspontját a XVIII. és XIX. század fordulóján érte el, a többi művészeti ággal egy időben. Ekkor hirdette Noverre az új idők esztétikáját.
A klasszikus betetőzés időszakában Noverre hadat üzent az ósdi hagyományoknak, a l'art pour l'art táncnak, azaz az öncélú balettnek. Levette a maszkot a táncosokról, nem tűrte a nagy tüll ruhákat, elvetette a szimmetriát, és felszámolta az allegorikus előadásmódot. Ezzel szemben a célja a természetes önkifejezés volt.
"Hagyjatok fel a bakugrással, bokázással, komplikált lépésekkel; vessétek el a fintort, és adjátok át magatokat az érzelmeknek, a naiv bájnak és a kifejezésnek; alkalmazkodjatok a nemes pantomimhoz; ne felejtsétek el soha, hogy ő a művészetek lelke; szellemet és értelmet vigyetek a lépésekbe; gyönyörűség jellemezze járásotokat és tehetség illesse a helyzeteket; vessétek el a hideg álarcokat, a természet tökéletlen másait; ezek elrejtik az arcvonásokat s - hogy úgy mondjam - elsikkasztják lelketeket s megfosztanak benneteket a kifejezés legfontosabb részétől; hagyjátok el az óriási parókát és a tornyos frizurát, amelyek megfosztják a fejet a testhez mért helyes arányaitól; dobjátok el a merev és cifra kosárszoknyát, amely bájától fosztja meg az előadást, eltorzítja az elegáns tartást, és elmossa a felsőtest szép vonalát, amelynek a különböző helyzetekben kellene érvényesülni. Hagyjatok fel ezzel a szolgai utánzással, amely a művészetet észrevétlenül visszaviszi bölcsőjéhez; lássatok meg mindent, ami tehetségeteknek megfelel; legyetek eredetiek, tanulmányaitok alapján alkossatok új műfajt: másoljatok, de csak a természetet másoljátok; pompás minta, sohasem téveszti meg azokat, akik híven követik."
Ilyen és ehhez hasonló kiáltványokban fogalmazta meg esztétikájának a lényegét a híres balettmester. A fent említett követeléseivel nem volt egyedül, hiszen Goethe, Lessing, Diderot és Voltaire is rajongtak érte. Ő tette a balettet igazi drámai művészetté, ő képviselte a francia felvilágosodás törekvéseit a táncművészetben. "Noverre esztétikája szorosan kapcsolódik a korhoz. Két pilléren alapul: a valóság ábrázolásán és az érzelmek kifejezésén" - írja Vitányi Iván A tánc című könyvében.
(hoóhaj)
