A Nyugat
2012/04/02 08:00
5616 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Nyugat a XX. század első felének legjelentősebb magyar irodalmi folyóirata. Fő célja a magyar szellemi élet felpezsdítése és megújítása, a kultúra terjesztése és jeles magyar szerzőink munkásságának támogatása. A húszas évektől a folyóirat könyvek kiadását is lehetővé tette. 

nyugat A Nyugat egy 1908 és 1941 között működő irodalmi folyóiart volt, budapesti székhellyel. A legelső szám 1907 decemberében jelent meg, működése pedig Babits Mihály főszerkesztő halálával ért véget 1941-ben. A folyóirat címlapját Beck Ötövös Fülöp éremművész Mikes-emlékérme díszítette.

A Nyugat kezdetben kéthetente megjelenő lap volt, ám előfordultak összevont lapszámok és különkiadások, például az elhunyt Kosztolányi Dezső emlékére. Néhány ezer példányszámban került kiadásra. Jelenleg mibnden egyes lapszám hozzáférhető, digitális formában.

Az alapítótagok törekvései között szerepelt a magyar irodalom és nyelv megújítása, hátrahagyva az akadémikus, múltidéző stílust és egy új, a nyugati eszméket és irányzatokat követő irodalom meghonosítása a magyar szellemi életben. Bár a konzervatív politika erősen ellenezte, a Nyugat mégis fennmaradhatott és zavartalanul működhetett.

Megalapításának közvetlen előzményeként tartják számon Ady Endre 1906-os Új versek című kötetét, valamint az erdélyi A Holnap című antológiát, mely a kor neves költőinek válogatott verseiből állt össze. Az alapítók Osvát Ernő, Ignotus, Schöpflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak. Mindegyikük újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is dolgozott már, így természetesnek tűnt, hogy összefogjanak és együtt készítsék el ezt a meghatározó lapot. Később jó néhány íróval bővült az alkotó tábor, a Nyugathoz csatlakozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és Balázs Béla. Ők voltak az első nemzedék.

A Nyugat 33 éve négy korszakra osztható. Az első világháború kezdete, a Tanácsköztársaság bukása, a húszas évek és Babits Mihály főszerkesztői működése alkotják a korszakhatárokat. Igazán koherensé, egységessé az első világháború kezdete után, 1915-ben vált a folyóirat, hiszen a közös ügy és a háború okozta fordulat összefogást sürgetett. Sok háborúellenes vers jelent meg, közöttük Babits Mihály Húsvét előtt című műve.

1919-ben Ady Endre halála mély gyászt és keserűséget, ám egyben új fordulatot hozott. Kis szünet után novemberben indult újra a lap. Osvát Ernő, aki Ignotus Pállal közösen alapítása óta főszerkesztője volt a folyóiratnak, átadta a stafétát Babits Mihálynak, aki ezután élete végéig a Nyugat főszerkesztője maradt .

Ady öröksége jelentősen meghatározta a Nyugat arculatát, sőt, egyfajta irodalmi mércét jelentett. Mikor Kosztolányi Dezső korábbi sérelmei miatt röpiratban kérdőjelezte meg Ady munkásságát, a Nyugat elhatárolódott tőle.

A második nemzedék Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Németh László és Márai Sándor. Osvát Ernő 1929-es öngyilkosságát követően Móricz Zsigmond Babitscsal közösen vezette és finanszírozta az anyagi nehézségekkel is küszködő lapot. Mivel azonban sok volt az egyet nem értés, felosztották a témákat: Babits felelt a versekért és a kritikai írásokért, Móricz pedig a prózai alkotásokat ellenőrizte, és rendezte nyomda alá. Az anyagi problémák miatt azonban Móricz 1933-ban elhagyta a lapot, ami eztán egyre inkább eltolódott a költészet irányába.

A harmadik nemzedék soraiban így olyan költőóriások foglalhattak helyet, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István, Dsida Jenő és Zelk Zoltán.
Lassan havi lappá alakult a folyóirat, majd Babits Mihály halálát követően engedély hiányában megszűnt tovább működni. Utódja az Illyés Gyula és a korábbi szerkesztő Schöpflin Aladár alapította Magyar Csillag, mely 1944-ig maradt fenn.

A Nyugat lapszámai digitális formában itt érhetők el.

(A kép forrása: Wikipédia)

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk