Ábrahám Rafael, a meditatív művész
2016/08/30 21:48
1465 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Öt évig, 1942–1947 között a makói gimnázium növendéke volt. Rajzra a feledhetetlen Ecsődi Ákos tanította. A szervita konviktusban lakott, ahol otthonra lelt. Súlyos betegségekor P. Váry Bonajuncta atya ölébe ültetve vonatozott föl vele az egyik pesti gyógyintézetbe. Zárkózott volt, szinte csak azt tudtuk, hogy 1929-ben Szombathelyen született, otthoni nehéz körülményeiről nem beszélt. Annál inkább tapasztalhattuk, hogy kedvtelésből szép népi motívumokat rajzolgatott.

abraham_rafael_01_muteremben Műteremben A kezdeti ösztönös rajzolgatása egyre inkább tudatossá vált. Készült a Képzőművészeti Főiskolára, ahová azonban atyai tiltás miatt csak tízéves késéssel juthatott el. Szülei akaratából előbb az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–angol szakán végezett. Így került az Országos Széchenyi Könyvtárba tudományos munkatársként. Hosszas esti szabadiskolai felkészülés után, 1957-ben sikerült felvételt nyernie a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára. Mestere, Barcsay Jenő egy életre szóló szellemi és művészeti útravalóval látta el. A kényszerű kitérő később mégis hasznára vált, szimbolikus grafikáihoz ugyanis csak könyvtárosi szakismeretével volt képes teljességre menő búvárkodást végezni a szürrealista motívumok fölkutatásában.

abraham_rafael_02_makoi_kiallitasanak_megnyitasa_1987 Makói kiállításának megnyitása 1987-ben Ábrahám Rafael, Lator László, Tóth Ferenc

A bölcsészeti tanulmányok nem múltak el nyomtalanul: benne vannak gondolati úton keletkezett grafikáiban, gondolattársításokkal, képtársításokkal, szürrealista asszociációkkal, az intuíciók menetközbeni játékával.

abraham_rafael_03_mestersegek_dicserete_i Mesterségek dicsérete I.

A magyar grafika ekkoriban elsőnek eszmél föl az ötvenes évek sokkos állapotából, válik korszerűvé. Ábrahám Rafael nem csatlakozott sem a Kondor-iskolához, sem az évtized második felében kibontakozó avantgárd irányzatokhoz.  Induló pályaszakaszát reprezentáló Mesterségek dicsérete (1968) litográfiai sorozatát a szürrealizmus, a montázs szerkesztési elve, valamint a művelődéstörténeti jelképek kompozícióba emelése jellemezte. A nyolc lapból álló litográfiasorozattal – amelyben földolgozta a repülés, a nyomdászat, a hajózás, a gyógyászat témakörét – érte el első sikerét. Bizonyságot tett arról, hogy kitűnően rajzol, komponál, rendelkezik egyéni látásmóddal.

A hetvenes évek elején témát és technikát váltott. A Mikrokozmosz sorozatán már elsősorban elvont formai problémák foglalkoztatták.

abraham_rafael_04_durer_emleklap Dürer emléklap

Színes linóin ütköztette a kemény, szabályos, jól ritmizálható geometrikus formákat a szabálytalan, amorf, szerves alakzatokkal, a végest a végtelennel, a szabályost a kaotikussal. Ezt követően a társadalmi-etikai kérdések felé fordult. A Diktatúrák és az Eszmék és emberek (1974) szériáját a Csók Galériában való bemutatásra a zsűri elfogadta, mégis külön utasításra az előbbinek a címét kellett megváltoztatnia, az utóbbi sorozatot pedig le kellett szedni a falról. Az utóbbi sorozat fölső részét kitöltő Mózes, Krisztus és Buddha figurák alá sapkás Leninfejekből épített hierarchikus gúlát. A hetvenes években tompult szürrealista hangvétele, szenvedélyes hullámvonalai eltűntek. Az emocionális hatást az intellektus uralma váltotta fel. A nyolcvanas években ismét a pályakezdés szakaszában kimunkált, gazdagabb, bőbeszédűbb kifejezéshez tért vissza.

abraham_rafael_05_viziok_a_diktaturaban_iii Víziók a diktatúrában. III.

1987-ben önálló kiállítással mutatkozott be Makón. Addigra alkotásai eljutottak Graztól Tokióig, Stockholmtól Athénig, Hamburgtól Nürnbergig, Londontól New Yorkig. Szürrealista grafikáinak keletkezéséről mondta: „A valóság elemeiből építkezem. Akkor kezdek hozzá a munkához, ha a gondolat létrejön a fejemben. A könyvtárakban hiteles dokumentumokból, körülbelül 50–60 motívumot gyűjtök, és ezt követően kezdek játszani, komponálni, viszonylatokat keresni az összegyűjtött elemek között. Művészetemmel azt szeretném elérni, hogy az emberek ne csak gyönyörködjenek, hanem gondolkodjanak is a látottakon.”

abraham_rafael_06_eszmek_es_emberek_i Eszmék és emberek. I.

A képi alkotóelemeket tudósi szorgalommal gyűjtötte össze. A tárgyakat új összefüggésben képpé szerkesztette, egyes elemeket kiemelt, felragyogtatott, másokat háttérbe helyezett.

Gondosan megalkotott grafikái a fölületes szemlélőben a puszta dekorativitás képzetét kelthetik, szépek és tetszetősek, bár ezek nagyon is mély tartalmi mondanivalót hordoznak. Ábrahám Rafael töprengő alkat, hajlamos a bölcselkedésre, az elmélkedésre, a meditációra. „Ábrahám Rafael legsajátosabb világa – hangsúlyozta Lator László makói megnyitójában – az állandó feszültség fenyegette kényes egyensúly, egy olyan rend, amely, olykor statikus mozdulatlanság, mint korai grafikáin, olykor azonban vad viharzásba lóduló, de végül mégis  megzabolázott  mozgás-tömeg. A fiatal Ábrahám Rafael állóképeket csinál, de azokat is feszültséggel tölti fel. Az érett művész olykor alig bír úrrá lenni az anyag viharzásában. Nézzék csak meg a nagyszerű Dürer-lapot, a vad drapéria-lobogást, a már-már őrült, kitágult szemeket, s fölöttük a vadul ívelő (szemöldököt helyettesítő? valami felfelé húzó erőt kifejező) szárnyat! Vagy nézzük a különleges technikával (mert Ábrahám Rafael szüntelenül kísérletezik avval is, a litográfia után a szitanyomattal, a kőnyomat után az ofszet technikával, az olaj, a tus, a radír kombinált alkalmazásával) készült, csillagködökkel gomolygó kozmosz-ábrázolatait! Az egyensúly már-már felbomlik, könnyen lombosodó képzettömeg lepi el az alapábrát, de a legvadabb forgatag is szigorú, már-már kényszeresen zárt formákba van foglalva. Ábrahám Rafael – azt hiszem – a világban, az anyagban, a világ különböző elemeiben lappangó feszültségekre a legérzékenyebb. Ennek a különféle változatait festi, rajzolja: a szerves és a szervetlen, a gomolygó és a mértani, az emberi és az emberen kívüli ütközik, lép egymással kapcsolatra festői vagy elvont grafikáin, festményein. Ezt közlik a pusztán optikai hatású piros korongok, a kristályszerkezetek, a mintegy mikroszkóp alá tett, felnagyított felhámrészletek, sejtszerkezetek önmagukban is. S ezt, még inkább, ha ezek a különféle szférákban honos tárgyak, életdarabok hol összehangzó, hol disszonáns, drámai kapcsolatra lépnek egymással. Még pontosabban: stilizáltan drámai kapcsolatra. Ez a hajlandóság a Meditáció darabjaiban a legnyilvánvalóbb. Átmetszett, felnagyított sejtek, kaleidoszkopikus vagy tisztán mértani ábrák lebegnek az emberi világ tárgyai fölött, elzárva, körülhatárolva, de hajszálgyökerekkel az emberi világba hatolva is. De ez nyilvánul meg az áltávlatot sugalló remek Sárga térben is, ez aprólékos kompozícióiban, tiszta karcvonal-ábrázolásaiban vagy meglóduló-gomolygó romantikus ábrándjaiban.”

abraham_rafael_07_belso_feszultseg Belső feszültség

Ábrahám Rafael művészetében nem pusztán az a meghatározó, hogy kitűnően rajzol, gondosan komponál, avatott művelője az alkalmazott technikának, mindez párosul egyéni látásmóddal, az egyedül rá jellemző képi világgal is. Melocco Miklós szavaival: „Képei képzeletbeli utazások, elgondolt víziók, beszámolók, átgondolt napokkal: tárgyak, képek egymás mellé rendezése, amelyeket az emlékezés vagy az elképzelés szépsége és a rajz biztonsága köt össze.”

abraham_rafael_08_lirai_geometrikus_atfedesek_tukorrel_ii Lírai-geometrikus átfedések tükörrel. II.

Ars poétikája: „Viszonylatokat vizsgálok. Szabályos és szabálytalan formák ellentéteire és feloldására építem munkáimat azzal a szándékkal, hogy gondolattársításokat hozzak létre. Nézőimet arra szeretném késztetni, hogy az esztétikai élményen túl velem érezzenek, velem gondolkodjanak.”

Ellenzékisége miatt konfliktusba került a képgrafika ágazat bennfenteseivel. A szakmai megtorlások csak növelték elszántságát. Nem hátrált meg, eltökélten alkalmazott mindenféle grafikai technikát. A színes grafikákon keresztül eljutott a festészethez. Nagyméretű lírai-geometrikus vásznakat fest.

abraham_rafael_09_a_harmonia_dicserete A Harmónia dicsérete

1990-ben a képzőművészetben nem történt meg a rendszerváltás. 1993-ban Gross Arnolddal a Pesti Hírlapban nyílt levélben tiltakozott a grafikai érdekcsoport további egyeduralma ellen. Kárpótlásul megszervezte az Art 9 Ferencvárosi Képzőművészek Egyesületét.

Amikor Pesten, az egykori Akácfa utcai műtermében olykor meglátogattam, homlokán ott volt a nagyító. Mikroszkopikus részletezettségű grafikái olyan műgonddal készülnek, hogy számára a lupe nélkülözhetetlen eszköz volt. Ez az aprólékosság lényéből fakadó belső tulajdonsága volt, már diák korában is jellemezte, de ezt erősíthette benne tanára, Ecsődi Ákos alkotási módja is. Tudomásul vettük meditációra való hajlamát is, de mindez filozofikus mélységében később bontakozott ki. Alkotónk magát az organikus geometria képviselőjének tartja, mások a posztgeometrikus irányzathoz sorolják.

Újabban fontos szerepet tölt be művészetében a kollázs. Ebben él tovább szürrealista jellegű litográfiai komponálásmódja, össze nem illő motívumokat összerendező képalkotói módszere.

Egyéni kiállítások
1963 Kecskemét, Műtermi bemutató
1965 Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár. Exlibris és kisgrafika bemutató
1968 Budapest, Ferencvárosi Pincetárlat
1969, 1971  Edinburgh, lan Clarkson Gallery
1969 London, Cazalet Gallery
1971 Budapest, Dürer-terem.  Balatonboglár, Kápolna Tárlat
1976 Budapest, Csók Galéria
1979 Szeged, Bartók Művelődési Központ
1981 Budapest, Csepel Galéria
1983 Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ
1983 Hamburg, Atelier Mensch
1985 Budapest, Fészek Klub
1987 Makó, József Attila Múzeum
1989 Dorog, Művelődési Ház
1991 Miskolc, Városi Könyvtár
1993 Budapest, Vigadó Galéria
1994 Szombathely, Képtár
1994 Budapest, Fiatal Művészek Klubja
1998 Budapest, Bank Center
2000 Budapest, Erlin Galéria
2000 Stockholm, Svarla Saffon Galéria
2002 Kecskemét, Képtár
2004 Budapest, Vigadó Galéria
2004 Budapest, Modern Művészeti Galéria
2005 Budapest, Artotéka
2007 Budapest, Erlin Galéria
2008 Tatabánya, Kortárs Galéria
2008 Budapest, Art 9 Rafi Galéria
2009 Budapest, Klubgaléria
2009 Szombathely – Életmű kiállítás

Csoportos kiállítások
Bécs, Oslo, Athén, Damaszkusz, Nápoly, Stockholm, Tokió, Róma, Beyruth, Frankfurt am Main, Brandenburg, Koppenhága, London, Hamburg, New York, Peking, Amsterdam, Kyoto, Sidney, München
Művei közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Művelődési Minisztérium, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Katona József Múzeum, Kecskemét
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Dobó István Múzeum, Eger
Szombathelyi Képtár
State Museum, Majdanek
Sammlung Villány, Brandenburg
Sammlung Mensch, Hamburg
Dürer Museum, Nürnberg
Jewish Muszeum, New York

Díjak
1989 Kecskemét Város Művészeti Díja
2003 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Festészeti Nagydíja

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk