Az iszlám világa
2013/11/15 13:14
4557 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizennegyedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon az iszlám kultúráról. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak.

the-blue-mosque

Tér és idő

Az iszlám vagy mohamedán művészet kezdete egybeesik a vallás alapításával (622), mert ez a művészeti irányzat alapvetően vallási meghatározottságú. Bár amikor a mohamedán kultúráról beszélünk, akkor többségükben arab népeket sorolunk ide és alapvetően Észak-Afrika, Közel-Kelet, Ibériai-félsziget jut elsőként eszünkbe az iszlám kultúra kapcsán, mégsem teljesen korrekt ez a behatárolás, hiszen az számít a kultúrkörbe tartozónak, aki áttér az iszlám hitre. Azaz mégsem a néphez vagy területhez kötöttség alapján tudjuk behatárolni az iszlám térbeli hatóerejét. Az előbbi megállapításból az is következik, hogy az iszlám művészet nem szűkíthető le egy korszakra, mint például a nyugati kultúrában a reneszánsz vagy a barokk. Ez a speciális helyzet magyarázza azt is, hogy a művészeti irányzat igen sokféle hatást olvasztott magába, lévén nagyon sokféle kultúrájú nép található a hit követői között. Mivel mai napig élő irányzatról van szó, ezért a terjedelmi korlátok okán e cikk keretein belül a középkori iszlám művészettel foglalkozunk csak. Ennek időbeli és térbeli behatárolása: a VII-XVI. század között az Ibériai-félszigettől Indiáig húzódó hatalmas térség.

Az iszlám szigorúan monoteista vallás, de azt le kell szögezni, hogy maga a Korán nem tiltja az élőlények ábrázolását a szent helyeken. Igaz, nem is írja elő. Ez a tilalom azonban a VIII. századtól egyre általánosabbá lett, s ezzel alapvetően meghatározta a művészetet is. A tiltás célja a bálványimádás megakadályozása volt, ahogy ezt a korszakban más kultúrákban is megfigyelhetjük. (Erre a korra esik például a képrombolás miatt kitört polgárháború Bizáncban.) Mivel tehát a művészetben meghatározó lett az élőlények ábrázolására vonatkozó tilalom, ezért az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van, klasszikus értelemben vett festészet és szobrászt nem alakulhatott ki.

ornate-door

Építészet

A vallási indíttatás magyarázza, hogy az iszlám építészet legkülönlegesebb alkotásai vallási építmények: mecsetek, mauzóleumok és medreszék. Ezek közül is kiemelkednek az imahelyekként szolgáló mecsetek. (A pénteki imának helyt adó nagymecseteket dzsáminak is nevezik.) A mecset alapvető szerkezete szigorúan szabályozott, ezért az egész iszlám világban azonos. Minden mecsetben megtalálható a Mekka irányát mutató fából vagy kőből vagy márványból készült fülke (mihráb) mellett a pénteki prédikáción használt szószék. Az épülethez kívülről kapcsolódik egy vagy több torony, azaz minaret, ahonnan az imakiáltók hívják imára a híveket. A mecsetek kedvelt díszítőeleme a kőcsipke, a patkó- és szamárhátív vagy a csúcsív.

Az iszlám építészet sok elemet átvett a keresztényektől, ilyen volt például a kupola, az ívekkel összekapcsolt oszlopok, de abban markánsan eltért tőle, hogy a közösségi imához tágas udvarokat alakítottak ki.

morocco-rabat-intricat

A mohamedán vallásos építészet jellegzetes épülete a türbe, azaz síremlék vagy mauzóleum. Bár az iszlám tiltja a holtak kultuszát és a túlzottan hivalkodó temetkezést, a szent életű férfiak, jelentős uralkodók temetkezőhelye az általánosan szokásosnál mindenképp díszesebb. A medreszék iskolák voltak, s az írás- olvasástudás kiemelt szerepét mutatja ezen épületek pazar kivitelezése.

A nem vallási célú iszlám építészet jellemző alkotásai az uralkodói paloták mellett a városi középületek (pl. fürdők). A muszlim palotaépítészet talán legkülönlegesebb alkotása a mór ághoz kapcsolható Alhambra.

iszlam-vilag

Festészet

Az iszlám képzőművészeti stílusa díszes, dús színvilágú és varázslatosan bonyolult. Ez utóbbi tulajdonságát az arabeszknek köszönheti, ami olyan díszítmény, amely virág-, levél- és gyümölcsmotívumokból építkezve, ezeket geometrikus mintákba szervezve hajlított, szögletes és szertefutó vonalakból áll. Ezt a fajta díszítést mind az építészetben, mind kisebb műtárgyakon alkalmazzák. Az arabeszk kiegészül a kalligrafikus alkotásokkal is. A speciálisan díszes írásstílusok szintén az írott szó tiszteletét fejezték ki, hiszen a Korán-idézetek az isteni kinyilatkoztatás eszközei. A kéziratokat szívesen díszítették miniatúrákkal.

Szobrászat

Az ábrázolási tilalom miatt csak díszítőelemként szerepelt az építészetben, például bonyolult mintázatú kőcsipke formájában.
Iparművészet

Az iszlám művészetének jellegzetessége az iparművészetet virágzása. Ezek közül a legkiemelkedőbb a kerámiakészítés, selyemszövés, szőnyegkészítés, fafaragás és a fémművesség. A mecsetek belső díszítéséhez is hozzátartoznak a Korán tartójaként használt faragott faállványok, az imaszőnyegek és a művészi kidolgozású lámpások.

További érdekes oldalak: 

Farkas Judit cikke

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk