Tér és idő
Az iszlám vagy mohamedán művészet kezdete egybeesik a vallás alapításával (622), mert ez a művészeti irányzat alapvetően vallási meghatározottságú. Bár amikor a mohamedán kultúráról beszélünk, akkor többségükben arab népeket sorolunk ide és alapvetően Észak-Afrika, Közel-Kelet, Ibériai-félsziget jut elsőként eszünkbe az iszlám kultúra kapcsán, mégsem teljesen korrekt ez a behatárolás, hiszen az számít a kultúrkörbe tartozónak, aki áttér az iszlám hitre. Azaz mégsem a néphez vagy területhez kötöttség alapján tudjuk behatárolni az iszlám térbeli hatóerejét. Az előbbi megállapításból az is következik, hogy az iszlám művészet nem szűkíthető le egy korszakra, mint például a nyugati kultúrában a reneszánsz vagy a barokk. Ez a speciális helyzet magyarázza azt is, hogy a művészeti irányzat igen sokféle hatást olvasztott magába, lévén nagyon sokféle kultúrájú nép található a hit követői között. Mivel mai napig élő irányzatról van szó, ezért a terjedelmi korlátok okán e cikk keretein belül a középkori iszlám művészettel foglalkozunk csak. Ennek időbeli és térbeli behatárolása: a VII-XVI. század között az Ibériai-félszigettől Indiáig húzódó hatalmas térség.
Az iszlám szigorúan monoteista vallás, de azt le kell szögezni, hogy maga a Korán nem tiltja az élőlények ábrázolását a szent helyeken. Igaz, nem is írja elő. Ez a tilalom azonban a VIII. századtól egyre általánosabbá lett, s ezzel alapvetően meghatározta a művészetet is. A tiltás célja a bálványimádás megakadályozása volt, ahogy ezt a korszakban más kultúrákban is megfigyelhetjük. (Erre a korra esik például a képrombolás miatt kitört polgárháború Bizáncban.) Mivel tehát a művészetben meghatározó lett az élőlények ábrázolására vonatkozó tilalom, ezért az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van, klasszikus értelemben vett festészet és szobrászt nem alakulhatott ki.
Építészet
A vallási indíttatás magyarázza, hogy az iszlám építészet legkülönlegesebb alkotásai vallási építmények: mecsetek, mauzóleumok és medreszék. Ezek közül is kiemelkednek az imahelyekként szolgáló mecsetek. (A pénteki imának helyt adó nagymecseteket dzsáminak is nevezik.) A mecset alapvető szerkezete szigorúan szabályozott, ezért az egész iszlám világban azonos. Minden mecsetben megtalálható a Mekka irányát mutató fából vagy kőből vagy márványból készült fülke (mihráb) mellett a pénteki prédikáción használt szószék. Az épülethez kívülről kapcsolódik egy vagy több torony, azaz minaret, ahonnan az imakiáltók hívják imára a híveket. A mecsetek kedvelt díszítőeleme a kőcsipke, a patkó- és szamárhátív vagy a csúcsív.
Az iszlám építészet sok elemet átvett a keresztényektől, ilyen volt például a kupola, az ívekkel összekapcsolt oszlopok, de abban markánsan eltért tőle, hogy a közösségi imához tágas udvarokat alakítottak ki.
A mohamedán vallásos építészet jellegzetes épülete a türbe, azaz síremlék vagy mauzóleum. Bár az iszlám tiltja a holtak kultuszát és a túlzottan hivalkodó temetkezést, a szent életű férfiak, jelentős uralkodók temetkezőhelye az általánosan szokásosnál mindenképp díszesebb. A medreszék iskolák voltak, s az írás- olvasástudás kiemelt szerepét mutatja ezen épületek pazar kivitelezése.
A nem vallási célú iszlám építészet jellemző alkotásai az uralkodói paloták mellett a városi középületek (pl. fürdők). A muszlim palotaépítészet talán legkülönlegesebb alkotása a mór ághoz kapcsolható Alhambra.
Festészet
Az iszlám képzőművészeti stílusa díszes, dús színvilágú és varázslatosan bonyolult. Ez utóbbi tulajdonságát az arabeszknek köszönheti, ami olyan díszítmény, amely virág-, levél- és gyümölcsmotívumokból építkezve, ezeket geometrikus mintákba szervezve hajlított, szögletes és szertefutó vonalakból áll. Ezt a fajta díszítést mind az építészetben, mind kisebb műtárgyakon alkalmazzák. Az arabeszk kiegészül a kalligrafikus alkotásokkal is. A speciálisan díszes írásstílusok szintén az írott szó tiszteletét fejezték ki, hiszen a Korán-idézetek az isteni kinyilatkoztatás eszközei. A kéziratokat szívesen díszítették miniatúrákkal.
Szobrászat
Az ábrázolási tilalom miatt csak díszítőelemként szerepelt az építészetben, például bonyolult mintázatú kőcsipke formájában.
Iparművészet
Az iszlám művészetének jellegzetessége az iparművészetet virágzása. Ezek közül a legkiemelkedőbb a kerámiakészítés, selyemszövés, szőnyegkészítés, fafaragás és a fémművesség. A mecsetek belső díszítéséhez is hozzátartoznak a Korán tartójaként használt faragott faállványok, az imaszőnyegek és a művészi kidolgozású lámpások.
További érdekes oldalak:
- Tudásbázis - Az iszlám kialakulása, korai története
- Tudásbázis - Az iszlám művészet álalános jellemzői. A díszítő művészet
- Tudásbázis - Az iszlám építészet kezdetei
- Tudásbázis - Iszlám építészet 9-12. Század
- Nézz utána az interneten a kalligrafikus betűtípusoknak! Ha jó kézügyességed van, akkor saját magad rajzold meg családtagjaid névkártyáját a hozzájuk szerinted illő betűformákkal! Ha a rajzot nem vállalod be, akkor számítógépes programmal is megteheted ugyanezt. A színekről ne feledkezz el!
Farkas Judit cikke