Mükéné, oroszlános kapu

Palesztina

A Kr.e. XV. és Kr.u. III. század között bár sokféle nép élt a Közel-Kelet ezen térségében és több korabeli hódító nagyhatalom is megpróbálta megszerezni, az utókor szempontjából legjelentősebb kultúrát végül a zsidó nép alakította ki.

Történelmi háttér

Az egységes állam a Kr.e. 11-10. század folyamán jött létre Saul, Dávid és Salamon uralkodása alatt. Salamon halála után azonban az állam két részre szakadt:az északi Izraelt az asszírok, a déli Judeát (vagy Júdát) pedig a babiloniak hódították meg. Az asszírok által deportált zsidó lakosságról semmi információ nem maradt fen, a Babilonba hurcoltak (lásd babiloni fogság, Kr.e. 606-536) perzsáknak köszönhető hazatérésük után újra megszervezték országukat. Leszármazottaiknak Nagy Sándor és a hellenisztikus államok uralkodói, majd a rómaiaknak az uralmát kellett elfogadniuk. Kr.e. 63-ban Pompeius hadjárata során foglalták el a római csapatok a térséget.

Fontos esemény a zsidó nép története szempontjából a 70-ben kitört ún. Barkochba-felkelés, aminek megtorlásaképp Titus elpusztította Jeruzsálemet és a Salamon-templomot. Ezek a tettek újabb felkelésekhez, majd a szidóság szétszóródásához, a diaszpórához vezettek.

Vallás

A babiloni fogság alatt nyerte el végső formáját a korábbi politeizmust váltó monoteista vallásfelfogás, amelynek lényege a Jahve-kultusz, a Messiás-várás, kiválasztottság-tudatot hirdető tanok. A zsidó vallás szent könyve az ún. Ószövetség, de a nép életét meghatározó törvényeket tartalmaz még a Talmud is. A zsidó vallás szertartásai többrétegűek, a külső szemlélő számára bonyolultnak látszanak, az élet minden területére hatással vannak. Fontos szerepet játszanak benne a Jahvénak bemutatott állatáldozatok. A nép tanítómesterei a rabbik.

Építészet

A zsidók számára legfontosabb épület a jeruzsálemi Salamon-templom volt, ám ennek pontos kinézetéről csak kevés forrásunk van. A monumentális épületegyüttest egyszerű formák, vastag kőfalak jellemezték, de belülről faburkolat tette láthatatlanná a követ. A templomban található a vallás egyik legfontosabb kegytárgya, a Frigyláda.

A zsinagógáik eredetileg a templom nélkül maradt hívek gyülekezési helyéül szolgáltak, itt imádkozhattak, az Írás-magyarázatokat itt hallgatták, itt működtek az iskolák. (A fiúk számára előírták a kötelező tanulást.)

Szobrászat és festészet

Mindenféle állati vagy emberi képnek és szobornak a használatától tartózkodtak, így a művészetek ezen ágai alárendelt szerepet játszottak.

Kréta és Mükéné

A Kr.e. 3. és 2. évezredben Krétán és a Peloponnészosz-félszigeten létrejött kultúrák sok közös jegyet mutatnak.

Történelmi jelentőség

Kréta az égei-tengeri kereskedelem egyik központja volt, összekötőkapocs Európa-Afrika-Ázsia között. Kréta központja Knósszosz, a mükénéi államoké pedig Trója, Mükéné és Tirünsz. A krétai civilizáció pusztulását természeti katasztrófák (földrengés, vulkánkitörés miatt keletkező szökőár), a mükénéi államokét az egymás elleni harcok és a dór vándorlás okozták.

Vallás

A papságnak nem volt olyan nagy befolyása, mint Keleten, templomokat sem építettek. A mindennapok szempontjából kiemelt szerepe volt azonban néhány kultusznak, pl. a bikakultusznak, a Földanya tiszteletének. A későbbi görög mitológiából ismert istenvilág kialakulása, az antropomorfizált (emberi alakú) istenségek megjelenése a mükénéi korra tehető, de a Zeuszhoz kapcsolódó mítoszok sok szálon kötődnek Krétához is. Pl. Zeusz egyik megjelenési formája a bika, Héra (Zeusz felesége) a homéroszi eposzokban a tehénszemű jelzőt kapta stb.

Építészet

A krétai paloták a redisztributív rendszernek megfelelően nemcsak uralkodói lakhelyek, hanem hatalmas gazdasági komplexumok, raktárak is voltak. A knósszoszi palotaegyüttes (a mítoszokban szereplő labirintus) dúsan színezett, díszített falakkal, vízvezetékekkel, csatornákkal és szökőkutakkal pazar látványt nyújthatott. A mükénéi kor építményei a gazdasági szerep mellett alapvetően katonai/védelmi funkciót kaptak. A fellegvárakat mészhabarcsba vagy kötőanyag nélkül egymásba rakott óriási kövekből építették fel.

Szobrászat

Nagyméretű szobrok nem maradtak fenn, a kisméretűek általában női alakok és közülük több is a Földanya kultuszához kapcsolódik. Gyakran ábrázoltak állati alakokat az épületek díszítésére, pl. ilyen a híres oroszlános kapu Mükénében.

Festészet

A palotákat freskókkal díszítették, s bár síkszerű ábrázolást használtak, a mozgást jól érzékeltették. Művészi szinten készítettek ékszereket, fémtárgyakat és az esztétikai mellett praktikus célokat szolgáló sokféle funkciójú kerámiákat.

További érdekes oldalak és ötletek 

Tervezz meg és temperával készíts el egy krétai témájú freskót! (Használhatod forrásként az eredeti ábrázolást, pl. a bikaugrást, a delfineket.)

• Tudásbázis - A zsidók története a babiloni fogságig
• Tudásbázis - Az egyistenhit kialakulása
• Tudásbázis - Knosszosz és Mükéné

Farkas Judit cikke

(Kép forrása: wikipedia)