A hangszer és a zenélés iránti vonzalma máig tart. Akarva-akaratlan ősei tevékenységét folytatja. Újabban már Balog nagyszülei hobbiját, a horgászatot is szenvedéllyel műveli.

Nagyapja a makói gimnáziumban József Attila legjobb barátja volt, ez a Szépség koldusa kötet ajánlásából is kitűnik:

Balog Jóskának, kenyeres-kujon pajtásomnak,
Aki úgy pendül egy húron velem
Miként H mellett az A.
Micsoda disszonancia!
Alvó Titánt legyecske így gyötör:
Tagadja, hogy versem mily gyönyör.
Fülébe zengem büszke rímeit,
De ő dicséri rossz galambjait,
S hogy zseni vagyok el nem ösmeri,
Pedig naponta bömbölöm neki.

A képző- és iparművészet alapjait a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában sajátította el. Választott szakja, a kerámia iránt igazi elhivatottságot érzett, de jól ment számára a rajz és a mintázás is. A Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult tovább, 1989-ben végzett. A diploma megszerzése után a kecskeméti Kerámia Stúdióban töltött másfél évet. Mesterei Kádasi Éva és Fusz György voltak.  Mesterdiplomát szerzett, vagyis egyetemi diplomával rendelkező mesterfokú kerámiatervező lett. Ekkorra a kerámia- és porcelángyárak leépültek, tervezőkre sem igen lett szükség. Balog Anita mesterségbeli tudásával és tapasztalatával viszont bármilyen művészi föladatot kreatív módon, könnyedén meg tudott oldani. Szabadfoglalkozású művész lett.

Halas mozaik

A főiskolán ismerkedett meg férjével, Árvay Lászlóval, aki szintén iparművész. A férj előbb jobbára képeket, a feleség kerámiatárgyakat készített. Házasságukból két fiú született. A kisgyerekek mellett kezdett el otthon nagyméretű növénytartókat készíteni, ezeket galériákban árusították. Az 1200º-on égetett samottos agyagból készült növénytartó edények víz- és fagyállók voltak. Később áttért a fával, fémmel ötvözött kerámiabútorok és szobrok készítésére. Sohasem elégedett meg egy bevált formával, kifejezési móddal, mindig az újat kereste. Kerámia kisplasztikáit a zene, a halak szeretete ihlette. Igen szép bútorszobrokat is készített. Új munkáit rendszeresen a Csók István Galériában állította ki. Férjével külföldön több közös kiállítása volt.

Gitár-nő

Az utóbbi években – személyes témájú munkái mellett – az építészet és a belsőépítészet jelent számára izgalmas kihívást. Férjével mozaikfalakat, belső és külső téri oszlopok kerámiaburkolatait mintázza meg és helyezi a helyszínen föl. Mozaikképein megjelennek a halak, az úszó halrajok, a tenger élővilága. Visszaadja a víz ezernyi színárnyalatát. A kerámiával borított oszlopok a térben látványos elemmé válnak, és különös egzotikus hatást keltenek. A szériatermékekkel szemben őrzik az alkotó ember kéznyomát. Látványosak és időállók.

Pihenő instrumentum

Művészünk nem ismer megoldhatatlan föladatot, életét különös aktivitás jellemzi. Még a famunkához is vonzódik; ha kell bútort készít és restaurál, házat épít és kertészkedik.

Kerámia oszlopburkolat és mozaikfelület egy medencetérben

Fontosabb egyéni kiállítások
1994 Művelődési Központ, Hajdúböszörmény
1995 GATT, Genf, Svájc
1997 Holland Statisztikai Hivatal, Voorburg, Hollandia;
1999 Kaméleon Galéria, Bp.
1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, Csók István Galéria, Bp.
2005 10-er Galerie, Gmunden, Ausztria;
2007 Képíró Galéria, Budapest;

Csoportos kiállítások
1994 Hajdúsági Művésztelep kiállítása, Hajdúböszörmény
2000 Art Expo, Genf, Svájc;
2000 Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása
1998, 2000, 2002, 2004, Országos Kerámia Biennálék, Pécs;
2004 1. Prevelles-Tuffe-i Kerámia Biennále, Franciaország;
2005 Francia Intézet, Bp.;
2006 Pro Art Gallery, Wels, Ausztria,
2006 Francia–magyar keramikusok kiállítása, Csók I. Galéria

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató