A barokk megjelenése
Az ellenreformáció és az abszolutizmus korstílusának is tartott barokk Itáliában, azon belül is Rómában alakult ki. Magyarországra a jezsuiták közvetítésével jutott el. Ezzel függ össze, hogy a nyugati országrészeken jelenik meg először, különösen a XVII. században érseki központként működő Nagyszombaton és a kiemelt stratégiai szerepű Győrben.
Elterjedésében nagy szerepet játszottak a művészetpártoló magyar főpapok és főurak. Közülük többen is határozott építészeti elgondolásaikat próbálták meg érvényesíteni, maguk választották ki a művészeket, részt vettek a tervek kidolgozásában, elbírálásában. Mivel vagyonuk ezt lehetővé tette, személyes utazásaik során gyakran gyűjtöttek élményanyagot, mintákat a később Magyarországon megvalósított építkezésekhez, a festmények kompozícióinak kidolgozásához. A leghíresebb megrendelő főpapok a magyar barokk város egyik legtisztább formáit megálmodó és kiviteleztető egri püspök Eszterházy Károly és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök volt. Elsősorban osztrák és olasz mesterek dolgoztak a barokk épületeken, közöttük a korszak legkiválóbb mesterei. Ilyen például a ráckevei kastélyt tervező Johann Lukas von Hildebrandt vagy az egri egyházmegyében tevékenykedő Fellner Jakab.
Építészet
A barokk művészet az egyházi építészetben – ahogy Európa más katolikus részein is – összefonódott az ellenreformáció, illetve a katolikus megújulás terjedésével. A katolikus egyház a puritán díszítettségű protestáns templomokkal szemben a művészi alkotások segítségével kifejezett pompával is saját gazdagságát, befolyását sugallta a hívek felé. Az épületek formai kiképzése, a szobrászati és festészeti alkotások mind ennek a célnak rendeltettek alá, a káprázatos összhatást szolgálták. A török jelenlétéből fakadó időbeli csúszásnak tudható be, hogy Magyarországon a protestáns egyházi művészet a XVI-XVII. században a késő reneszánsz motívumkincsével kapcsolódott össze, a katolikus megújulás pedig a XVII. században a barokk formavilág segítségével definiálta értékeit és céljait.
Egyházi építményeink közül a kalocsai székesegyház, az esztergomi vízivárosi templom vagy a szombathelyi székesegyház a barokk jellegzetes példái. Külön ki kell emelni a zirci kolostorépítkezést.
A nagyszombati jezsuita templom
De tömegesen emeltek világi megrendelésre is középületeket. A magyarországi világi barokk építészet sem számban, sem művészi értékben nem marad el az egyházi mögött, sőt jelentősége még nagyobb, mert a hazai városkép mai napig sok helyen megőrizte jellegzetes barokk vonásait. Színházak, iskolák, a pesti egyetemi épületek egy része, könyvtárak, az állami hivatalok palotái és a hadsereg számára készült kaszárnyák ennek tipikus példái.
A XVIII. században Magyarország területén már nem dúltak háborúk, ezért a várak helyett a kastélyépítészet virágzott. A pozsonyi és a budai királyi vár átépítése mellett a pompás főúri kastélyok építése ennek a korszaknak az egyik fő jellegzetessége. Legszebb példái a gödöllői Grassalkovich-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a körmendi Batthyány-kastély vagy a ráckevei Savoyai-kastély, de mind közül kiemelkedik a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy-kastély.
A gödöllői Grassalkovich-kastély
A középületeken és a palotákon ekkor terjedt el a jellegzetes okkersárga szín, amit szokás schönbrunni sárgának is nevezni.
A barokk művészet tehát néhány évtized alatt átalakította a városok képét. A maga képére formálta a középkorból többnyire romosan, üresen fennmaradt templomokat, eltüntette a háborús pusztítások, a protestáns vagy a török használat nyomait. A XVIII. században azonban Magyarországon is megjelent a polgárosultabb, visszafogottabb ízlést tükröző, a barokkot már klasszikus elemekkel keverő copf stílus, főként a protestáns elkötelezettségű városokban.
Ugyanakkor megfigyelhető a rendkívül díszes, játékosan hatásvadász rokokó is.
Szobrászat és belső építészet
A belső terek is tipikus barokk díszítést kaptak. A plasztikus stukkódíszítést mind a belső terekben, mind az épületek külsején bőségesen alkalmazzák.
A köztereken gyakran emeltek kálvária-csoportokat, ilyen például a tatai, a pápai, a győri, a kalocsai, a kőszegi. Gyakoriak a Szentháromság-emlékek és Mária-szobrok, pestisoszlopok is.
Festészet
A török kiűzése során visszafoglalt területek templomainak helyreállítása többnyire barokk stílusban történt, tükrözve az ellenreformáció sikerességét. A templomok kifestésével jórészt osztrák mestereket bíztak meg. A hazánkban legtöbbet foglalkoztatott mester Franz Anton Maulbertscht volt, leghíresebb magyarországi műve talán az egri líceum kápolnájának mennyezetfestménye, de ezen kívül számos székesegyház díszítésén dolgozott.
A kor neves magyar freskófestője idősebb és ifjabb Dorfmeister István volt. Az idősebb mester a szigetvári plébániatemplom mennyezetképén Zrínyi Miklós hőstettét, Kőszegen a plébániatemplomban pedig a szentgotthárdi csatát örökítette meg fiával, ifjabb Dorfmeister Istvánnak közösen.
Iparművészet
A barokk hatására az egyébként is magas színvonalú magyar fémművesség új feladatokat kapott, megnőtt a díszítésben a lakatos és kovácsmunkák fontossága, a rácsok, a kapuk, a kilincsek újszerű formavilága terjedt el. A magyar vasművesség legszebb példái az egri vármegyeház Fazola Henrik által készített kapui.
A fertődi kovácsoltvas kapu
További érdekes oldalak:
- Sulinet Tudásbázis - Témák és formák - Az török áffium - a törökellenes küzdelmek témája a magyar művészetben
- Sulinet Tudásbázis - Virtuális utazás Magyarországon - templomok, kolostorok és püspöki székhelyek
- Sulinet Tudásbázis - Magyarországi kastélyok a 18. században
- Sulinet Tudásbázis - Barokk szobrászat Magyarországon
- Sulinet Tudásbázis - A magyar barokk festészet műfajai I.
- Sulinet Tudásbázis - A magyar barokk festészet műfajai II.
- Sulinet Tudásbázis - Virtuális utazás Magyarországon - Eszterháza
Farkas Judit cikke
