Az előző cikkben szó volt arról, hogy mi az a művész mozi, a művészfilm, mi különbözteti meg a „multiplex” és a „művész” mozikat. Kicsit részletesebben szó esett a budapesti művész mozikról és jelenlegi helyzetükről. Ez a cikk áttekintést ad a közelmúltban bezárt művész mozik helyzetéről, és a még üzemelő mozik fennmaradási esélyiről.
Miért zárnak be a mozik?
2010 óta országszerte egyre több művész mozi szüntette meg a működését. Ennek több oka van. Nagyjából 2004-ig a művész mozik egyre népszerűbbek lettek, és széles filmválasztékkal rendelkeztek. Azóta azonban fokozatosan esett vissza a látogatottságuk. Egyrészt az egész mozipiacon egy visszaesés volt tapasztalható, elsősorban az interneten gyorsan terjedő kalóz másolatok miatt, és ez az Art hálózatra is kihatott. Másrészt a kicsit szűkösebb, kicsit kényelmetlenebb, értéket őrző és teremtő művész mozik csak nehezen, állami támogatás mellett tudtak fennmaradni a sorra nyíló, tágas, kényelmes, világszerte népszerű filmeket vetítő multiplex mozik mellett. 2010-ben azonban kirobbant egy botrány a mozikat támogató MMKA (Magyar Mozgókép Közalapítvány) körül, és az alapítványt meg is szüntették 2011-ben. A művész mozik így támogatástól estek el, amit az állam nem tudott pótolni. Ennek nyomán egyre kevesebb filmet tudtak vetíteni, miközben kétségbeesetten kerestek támogató partnereket. A látogatottság drasztikusan lecsökkent. Több mozi esetében az lett a megoldás, hogy kávézót, vagy egyéb, kulturális helyszínt hoztak létre, amely később vagy a mozi mellett maradt fenn, vagy helyette. A mozik fenntartása egyre inkább lehetetlenné vált, és sorra zárnak be, sajnálatos módon azóta is. Mára Budapesten a 12 művész moziból csak 6 működik.
Hogy miért baj ez? A művész mozik adtak helyet arra, hogy a kevésbé ismert kortárs európai és magyar filmeket, amelyek kulturális, emberi, társadalmi értékeket hordoznak, a magyar közönség megismerhesse, elgondolkodhasson rajta, vagy kritikai véleményt alkothasson. Ennek nyomán párbeszédek alakultak ki a nézők között fontos társadalmi témákról, vagy művészeti kérdésekről. Ezen kívül a kortárs magyar filmalkotók munkáit leginkább így ismerhette meg a közönség. Ha ez a lehetőség megszűnik, mind a filmalkotóknak, mind a közönségnek sokkal nehezebb dolga lesz, hogy egymásra találjanak.
Bezárt művész mozik Budapesten
Bem
2009. június végén a mozinak otthont adó ingatlan tulajdonost cserélt. A mozi helyén kávézó működik, ahol időről-időre koncerteket is szerveznek.
Európa
A mozit 2011. május 11-én zárták be végleg. Azóta az épület egy szakközépiskolának ad otthont.
Hunnia
2010. szeptember 30-án zárt be végleg, és 2012 nyara óta kávézó működik az épületben.
KINO
2012. december 1-jén zárt be. A mozi saját forgalmazású művészfilmeket vetített, amelyeket sokszor nem is lehetett máshol megtekinteni. Az épület helyén 100 éve mindig filmszínház állt. A helyén jelenleg a Kino Café (link: http://kinocafe.hu/) nevű kávézó működik, ahol 2013 szeptembere óta kulturális programokat, filmvetítéseket, koncerteket szerveznek, így próbálva megtartani az épület kulturális funkcióját.
Odeon-Lloyd
2012. július 31-én zárt be. Az épületben az Odeon Videotéka 2012 decemberéig működött, azóta új helyszínt talált.
(Tabán)
2013. december 31-én bezárták, de március végén újra kinyitott Buda egyetlen művész mozija. Szintén pénzügyi okok miatt zárták be, azonban a Budavári Önkormányzat felkarolta az ügyet, és ötéves megállapodást kötött a mozi üzemeltetőjével. A szüneteltetés alatt a mozi belső tere megújult, és az újra megnyílt épület az Odeon Tékának is helyet ad.
Vörösmarty
A Kálvin térnél található mozi 2014 márciusában zárt be végleg. A moziban általában premier után néhány héttel kezdték vetíteni a filmeket, így olcsóbb jegyárakkal működött.
Mit lehet tenni? – Magyarhangya-mozgalom
Ha a közpénzből nem futja a mozik fenntartására, támogatására, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a művész mozik újra népszerűek legyenek, és a közönség eltartsa őket? Hogyan jutnak el a kortárs magyar filmek a közönséghez és a mozikba, mielőtt a film letölthetővé válna? Erre tesz kísérletet a Magyarhangya-mozgalom. Ez egy teljesen alulról szerveződő csoport, melynek célja, hogy a magyar filmforgalmazást fellendítse, és a művész mozik szerepét megtartsa. A csapat 2010 óta aktív, és huszonéves, filmkedvelő fiatalokból áll. Az alapötlete az, hogy a közönség maga döntsön egy-egy film bemutatásáról, és ne a forgalmazó. Maga a filmbemutató pedig eseményszerűen zajlik, országosan egyszerre akár 20 helyszínen, lehetőleg még mielőtt a kalóz weboldalakról letölthető lenne a film.
2011 óta szervezik a filmbemutató, -népszerűsítő programokat, nem csak mozikba, hanem egyéb kulturális terekre is. Elsősorban a huszonéveseket szeretnék visszacsábítani a mozikba, olyan filmekkel, amik nekik szólnak, és egyszerre színvonalasak, elgondolkodtatóak és szórakoztatóak is. A mozgalomhoz csatlakozni is lehet a Facebookon keresztül. Bízzunk benne, hogy sikerrel járnak!
További érdekes oldalak:
A művész mozik bezárásáról:
A Magyarhangyáról:
Ónodi-Szabó Lenke cikke
