A rövidfilm fogalma

Nincs hivatalos álláspont arra nézve, hogy milyen hosszúságú alkotás nevezhető rövidfilmnek. A filmpályázatokat, versenyeket kiíró szervezetek különböző hosszúságokat jelölnek meg. Míg például a BuSho fesztiválra maximum 30 perces alkotásokat várnak, addig a nemzetközileg elismert Oscar-díjakat átadó Academy Awards a rövidfilm hosszát maximum 40 percben határozza meg, a Sundance filmfesztiválra pedig rövidfilm kategóriában maximum 50 perces alkotásokkal nevezhetnek. Észak-Amerikában olyan meghatározás is létezik, mely szerint a 20 és 40 perc közötti filmek nevezhetők rövidfilmnek. A meghatározások megegyeznek abban, hogy az egész estés (mozi)filmeknél rövidebb, önmagában egy teljes alkotást képező filmeket nevezzük rövidfilmnek. Akárhogy is határozzuk meg, az tény, hogy a rövidfilm nemzetközileg is elismert fogalom, amely a filmművészetben az egész estés filmek mellett külön kategóriát alkot, és igen népszerű. Népszerűségét mutatja, hogy Oscar-díjjal, a Cannes-i Fesztiválon a Rövidfilm Arany Pálmájával, és emellett rengeteg egyéb díjjal is jutalmazzák országos és nemzetközi szinten is a rövidfilmek alkotóit. Magyarországon nagyon népszerűvé vált például az M. Tóth Géza által rendezett, kevesebb mint 5 perc hosszúságú Maestro, amely különböző fesztiválokon rengeteg elismerést kapott, és emellett Oscar-díjra is jelölték.

Műfajok, témák

A rövidfilmek rendkívül változatosak lehetnek. Vannak köztük a hétköznapi életből kiinduló filmek, hétköznapi szereplőkkel, amelyek humoros vagy komoly témákat dolgoznak fel; Magyarországon például divatosak a „magyar valóság” hangulatát tükröző kisfilmek. A rövidfilmek lehetenek dokumentumfilmek is, vagy fiktív történeten alapuló játékfilmek, mesefilmek. Akadnak bőven animált rövidfilmek is. Erre jó példa az említett Maestro, vagy a spanyol Goya-díjas El Vendedor de Humo , azaz „A füst árus”. Érdekesség, hogy ebben a két filmben nem beszélnek, így az alkotók teljesen nemzetközi közönséget tudnak megszólítani.

Hosszúsága miatt a rövidfilmen keresztül egészen más jellegű üzeneteket adhatnak át az alkotók, mint az egész estés mozifilmekkel. Az egész estés és a rövidfilmek valahogy úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az irodalomban a próza és a költészet – ha a mozifilm olyan, mint egy regény, a rövidfilm olyan, mint egy vers. Míg az előbbi általában történetet mesél el, nagyjából kronologikus formában, ahol akár több szálon is futhat a cselekmény, az utóbbi egy témára koncentrál, egy üzenetre hegyezi ki a mondanivalóját, és egységes a képi világa is. Felhívhatja a figyelmet egy társadalmi problémára, vagy lehet önmagában egy „költői” alkotás, ami egyszerűen esztétikus, esetleg egy érdekes képi eszközzel, technikai megoldással kísérletezik, vagy egy jelenség köré épül. Lehet egy poénra kihegyezett történet, de bemutathatja az élet abszurditását, mindennapi, humoros, vagy éppen groteszk képekben.

Rövidségéből adódóan minden kis mozzanat hangsúlyos, ezért nagyon precíz, igényes kidolgozásra van szükség, ahogy az is fontos, hogy lendületes, jó ritmusú legyen – éppen úgy, mint egy versnél. Egy egész estés mozifilm elbír unalmasabb részeket, egy 15 perces rövidfilm azonban nem. A nagyközönséghez viszonylag kevés rövidfilm jut el, elsősorban a szakma találkozik velük. A különböző fesztiválokon a szakmai zsűri döntése határozza meg, hogy melyik filmek kaphatnak nagyobb figyelmet, ismertséget. Ezért az alkotók még inkább törekednek az igényességre, ötletességre.

A BuSho fesztivál

A fesztivál neve egy szójáték: a „Budapest Short” (Budapest Rövid) kifejezés rövidítését, és a magyar népi hagyományból ismert „busó” (busójárás) szót ötvözi. Először 2005-ben rendezték meg, azzal a céllal, hogy a fiatal magyar filmesek bemutatkozhassanak rövidfilmjeikkel, ezzel nyitva számukra a nemzetközi lehetőségeket is, és hogy maga a rövidfilm több figyelmet kaphasson. Az eleinte csak magyar nevezőket fogadó fesztivál mára nemzetközi lett, az évek során 45 ország, és az összes kontinens képviseltette magát. A fesztivál továbbra is Európára, azon belül elsősorban Közép-Kelet-Európára koncentrál, az itt élő fiatal filmesek népszerűsítése, és egy közös európai érték megteremtése érdekében. A fesztivál megtekintése a kezdetektől fogva ingyenes a nagyközönség számára. Alkotóként három kategóriában lehet jelentkezni: kísérleti-, kisjáték- és animációs film. Összesen tíz BUSHO díjat adnak át: az első, második és harmadik helyezetten kívül hét tematikus díjat. Az idei fesztivál fődíját a francia Albane Fioretti filmje, az Every Day is a Small Life (Minden nap egy kis élet) nyerte. A második díjat egy magyar alkotó, Tóth Barnabás Újratervezés című filmje kapta, a harmadik helyezett a német Arne Ahrens My Circumcision (Az én körülmetélésem) című filmje. A fesztivál történetéről, a díjakról és zsűrikről bővebben a fesztivál honlapján olvashatunk.

További érdekes oldalak:

• Vlaovics József: Az ember és a rövidfilm
• Egy híres példa a rövidfilm történetének hajnaláról: a Luis Buñuel és Salvador Dalí által 1928-ban készített Andalúziai kutya, csak erős idegzetűeknek!
• A következő linken kizárólag magyar alkotók által készített, kortárs rövidfilmek találhatók: indafilm.hu  
• Ezen az oldalon Szirmai Márton műveihez találunk linkeket. Az alkotások nagy része rövidfilm. 
• Közülük kiemelném a Grimm Café című, kedves animált filmet, amely a Grimm mesék szereplőinek a mese történetét követő életét helyezi napjaink világába, és adja elő humoros formában, magyar színészek közreműködésével. 

Ónodi-Szabó Lenke