Elnyerni a szeretetet - Interjú a Mesterséges intelligencia írójával
2001/11/16 08:00
1929 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Stanley Kubrick álmodott róla, Steven Spielberg elkészítette, de a kettő mellett ott volt Brian Aldiss sci-fi író, aki sokáig dolgozott a Mechanikus narancs rendezőjével Kubrick-kal, mielőtt felajánlotta a Mesterséges intelligencia témáját Spielbergnek.

- Hogyan találkozott Kubrick-kal?

- A Barry Lyndon után, ami remek volt, mégis hideg fogadtatásra talált, Stanley úgy döntött, hogy újra a sci-fi felé fordul. Egy vacsorán találkoztam vele, és rájöttem, hogy nagyon sokat tud erről a területről. Rendkívüli ember volt. Elküldtem neki néhány könyvemet, köztük a Szuperjátékok nyáron végetérnek címűt, amit 1969-ben írtam. Ez került a Mesterséges intelligencia (A.I.) középpontjába. Azt mondtam neki, hogy ebből nem tud filmet csinálni. Ő az ellenkezőjét állította. Mindketten tévedtünk.

- Ön szerint mi a film témája?

- A történet egy gyerek körül bonyolódik, aki bármit tesz, nem tudja elégedetté tenni anyját, nem tudja elnyerni szeretetét. A film érzelmi vonala fontosabb, mint a sci-fi oldala. Az android David valószínűleg én vagyok. Kubrick is ilyen kisfiú lehetett. Mély oka lehet annak, hogy tíz éven keresztül dolgozott rajta

- Végül miért mondott le róla?

- Arra gondolt, hogy micsoda nagy dolog lenne, ha egy igazi android játszaná a főszerepet. Beszélt róla japán informatikusokkal, de nem lehetett megcsinálni. Stanley megpróbálta kivárni, hogy a digitális képek fejlettebbek legyenek, végül mégis átengedte a filmet Spielbergnek, akinek én még felajánlottam két másik történetet. Kubrick megérezte, hogy a film a gyermekkorról szól és hogy Spielberg az ideális rendező hozzá. Pedig ő olyan birtokló volt.

- Mi kötötte Kubrickot Spielberghez?

- Stanley lelkesedett az ET-ért. Szerette Spielbergben a módot, ahogy meg tudta jeleníteni egy gyerek gondolkodását. Ezt tette ő a Ragyogásban.

- Melyik áll közelebb az Ön szemléletéhez?

- A világszemléletemhez Kubrick áll közelebb. Egyikünknek sem voltak és nekem sincsenek reményeim az emberi fajt illetően.

- Mi a véleménye Spielberg változatáról?

- Sok okos és jó dolog van a filmben. De túl sok cukrot tett Kubrick borába. A vége pedig rettenetes! Kizárólag az amerikai publikumnak szól. Nem szeretem a Kék Tündér ötletét, bár az Kubricktól ered. Gyanakodnom kellett volna már akkor, amikor a 80-as években megajándékozott egy szép kiadású Pinocchióval. El kellett volna menekülnöm. Azt gondoltam, hogy Kubrick egy újabb Űrodüsszeiát alkot. De ő azt akarta, hogy David találkozzon a Kék Tündérrel.

- Gondolta-e Kubrick, hogy a mesterséges intelligencia detronizálja az emberiséget?

- Hitte, hogy a világ csak akkor válna jobbá, ha csak a gépek maradnának meg. Nagyon erősen hitt ebben. Ismétlem, Stanley és én nem voltunk, nem vagyok jó véleménnyel az emberiségről.

- És hisz a mesterséges intelligencia érzelemvilágában?

- 1969-ben azt gondoltam, hogy az agy olyan, mint egy számítógép. Most már tudjuk, hogy nem így van. A komputer gyorsan számol, de erre nem képes. Az emberi tudat a lélek és a test kombinációja. Elképzelni, szeretni, gyűlölni csak mi tudunk. De a művészet feltalálhatja azt, amit a tudomány nem képes. (gluck)

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk