Erdei Sándor, a szobrászpálya vonzásában
2015/12/10 08:00
1101 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Erdei Sándor 1915. március 17-én született Makón. Az Aradi utcai református elemiben, majd a makói gimnáziumban tanult.

Szerencsi Zoltán rajztanár fölfigyelt tehetségére, művészeti könyveket adott kezébe, egyre többet foglalkozott vele. Többször odaszólt: Édes, mutasd meg a rajzod!  Kis agyagfiguráit látva, lehetővé tette, hogy a rajzszertárban mintázhasson. Modellt is keresett. Egyik alkalommal Reitzer Béla (1911–1942) látva agyagfiguráit, megkérte, őt is mintázza meg. A portrét el is vitte magával emlékbe. Érettségi után irodalmi érdeklődésétől vezérelve beiratkozott a szegedi egyetem bölcsészeti karára magyar–német szakra. Háromheti hallgatás után otthagyta az egyetemet, szobrászi hajlamának engedve, rövid időre fazekasinasnak szegődött Szentesre Szilágyi Sándor gölöncsérhez.

01_erdei_sandor_onarckep Önarckép. 1935

02_erdei_sandor_haromkiralyok Háromkirályok

03_erdei_sandor_no_koporsoval Nő korsóval

04_erdei_sandor_hazafele Hazafelé

A szobrászi pályára készülve Reitzer Béla ajánlására Aba-Novák szabadiskolájába jelentkezett, ahol Pátzay Pál (1896–1979) növendéke lett. 1935-ben jeles eredménnyel fölvették a Képzőművészeti Főiskolára, mesteréül Sidló Ferencet választotta. Szabó Iván szobrásszal és Kurucz D. István festőművésszel mély barátságot kötött. Bibó Istvánék budaligeti telkén vályogból egyszobás házat épített, amit ők remetelaknak neveztek. A három barát ide költözött, kerékpárral jártak be a főiskolára. 1939-ben a budapesti francia követségen Francois Gachaut egyéves francia ösztöndíjat helyezett számára kilátásba, de a vágyálom szertefoszlott, váratlanul behívták kétéves katonai szolgálatra, amelyet a háború alatt újabb behívások követtek. A budaligeti szobába berakta a szobrait, egy faragásra előkészített kőlapra ráírta: FÖLTÁMADUNK, és bezárta az ajtót.

Ekkor nem is gondolta, hogy ezzel lezárul szobrászati pályája is. A front közeledtével bátyjával együtt értékeiket (könyvek, kéziratok, rajzok, szobrok stb.) a szigetszentmiklósi tanyaépületben elfalazták. A háború során a tanyát szétlőtték, minden megsemmisült. Az új élet hajnalán a parasztpárt vonzásában érdeklődése az irodalom felé fordult.

Különféle lapoknak (Szegedi Szabad Szó, Szabad Szó, Új Hang) szerkesztője. Makói rajztanára, Szerencsi Zoltán figyelemmel kísérte útját, 1954. október 3-án Nyíregyházáról még levéllel kereste meg: „Visszaemlékszel, hogy nem bíztattam a tanítványaimat a művészpályára, mert azt magyar földön kétségesnek, túl nehéznek találtam. Rajtad azonban láttam, hogy attól visszatartani nem lehetne. ... Kívánom, hogy nehézségekkel és kétségekkel ne is találkozzál soha.”

05_erdei_sandor_falurossza Falurossza

06_erdei_sandor_faultetok Faültetők

Rövid ideig népművelési miniszterhelyettes. Két ízben a Magyar Írók Szövetségének főtitkára. Az 1956-os forradalom idején irodalompolitikai hitvallása: „Soha többé hazugságot, mindig mindenben az igazat!” A meghurcoltatás évei után írásaival a kistermelőket szolgálta és a háztáji gazdálkodásról cikkezett. Rovatvezető, majd szerkesztő lett. 1984. július 9-én Budapesten halt meg. Fekete Gyula szerint: „Mindnyájunk közt talán a legszilárdabb jellem”, Sipos Gyula szavaival: „bölcsességénél csak a tisztessége nagyobb”.

A háború viharát csak néhány elajándékozott szobra vészelte át. Sárközi Márta (1907–1966) megőrizte a Betlehem című reliefjét, amelyről később bronzöntvény készült. Korsós nő című terrakottadomborműve idős Bibó Istvánéknál vészelte át a háborút, ezt Bibóné 1974-ben visszaadta alkotójának, a család utólag bronzba önttette. Az Éva című reliefet 1938-ban mintázta Diósszilágyi Éva öt éves korában készült fényképéről, amelyet Erdei Ferenc állandóan tárcájában hordott. A gipszdombormű összetört, de Szőke Ágnes, a szegedi múzeum restaurátora helyreállította. (Az új gipszmásolatból kapott Diósszilágyi Éva, Erdei Sándorné, a makói múzeum és Tóth Ferenc.) Az Úri u. 14. alatti Diósszilágyi ház teraszának falába Faültetők terrakottáját 1938-ban építették be, máig ott van.

Élete utolsó szakaszában ismét hozzá-hozzákezdett a mintázáshoz, de most már inkább kedvtelésből. Bátyját hatvanadik születésnapjára, 1970-ben megajándékozta a Faültetők című relieffel. Leányát meglepte az Anna 20 éves plakettel. Ekkoriban néhány nagyobb méretű kompozíciója is születet: Aratás, Lópatkolás, Feleségem. Hosszú ágyhoz kötöttsége idején még alkalmanként ugyanis mintázással akarta magát hasznossá tenni.

Munkái a paraszti világhoz kötődtek, hiszen a falukutatók szemlélete zsigereibe is beépült. Mesterének, Sidló Ferencnek fölfogásától távol tudta tartani magát; Medgyessy Ferenc népi realizmusa annál mélyebb nyomokat hagyott lelkében és alkotásaiban.

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk