De szinte feledésbe merült hogy a betegségektől gyötrődő királyné Magyarországon - Gödöllő mellett – Herkulesfürdőt kedvelte a legjobban. Itt a kúrák mellett szívesen túrázott a környező vadregényes hegyekben is. Ebben az írásban megpróbálom fellebbenteni a fátylat a fürdő építésének történetéről és a királyné herkulesfürdői tartózkodásainak máig fennmaradt emlékeiről. Érintve a korabeli fürdőkultúra érdekességeit, amelyek a Monarchia felbomlásával örökre elmúltak. A lakosság kicserélődött. Az új honfoglalókkal új kultúra érkezett. Az elegancia helyét átvette a giccs, a szaktudásét a hozzá nem értés.
A történet még a 19. sz. közepén kezdődik, amikor apja halála után a fiatal Tatártzy Károly megérkezik édesanyjához Herkulesfürdőre. A fiatalember kitűnő üzleti érzékkel rendelkezik, folyékonyan beszél magyarul, németül, szerbül és románul. Édesanyja második férjének halálakor (1854-ben) ő veszi át a fürdőtelep bérleti jogát. De a fürdő igazgatása egészen 1873-ig katonai parancsnokság alatt állt. A fürdő tulajdonosa a magyar államkincstár volt. Akkoriban még csak az I. Ferenc idején kiépített fürdőtelep létezett, amit elsősorban katonai fürdőnek használtak és amelyet a török kort követően minden király valamelyest fejlesztett. Kisebb fürdők, szállók és a kis kápolna amelynek építését – mint azt a bejárat feletti máig látható emléktábla megörökítette – az akkoriban uralkodó V. Ferdinánd támogatta. A telep akkoriban nem különbözött az ország többi provinciálisan elhelyezkedő fürdőjétől.
A tehetséges fiatalember hatalmas energiával lát munkához. Első körben terveihez megnyerte – későbbi barátját – a kor leghíresebb bécsi építészét, Wilhelm Doderert, a bécsi műegyetem tanárát. A cél az volt, hogy a kies völgyben az ország legelegánsabb fürdőhelyét hozzák létre. Ekkor épült fel a Gyógycsarnok, a Ferenc József udvar(szálló), a Cserna kőhídja. Ekkor építették ki a Saroltafürdő új épületét és a fedett folyosót a Ferenc József udvar felé. Nem véletlen az új épületek elnevezése sem, amelyek a királyi család tagjainak nevét viselték. Az elnevezésekkel az új fürdő igényességére kívánta a figyelmet felhívni. Számítása be is jött. A fürdőtelep egyre felkapottabb lett. A szórakoztatást világhíres művészek (köztük Pálmay Ilka operettprimadonna) biztosították. A vendégek között írók, művészek, közéleti személyiségek szép számmal megfordultak. De az igazi áttörést a királyné látogatása jelentette. 1887-es látogatásáról a sajtó is cikkezett. Erzsébet Budapesttől Orsováig hajóval, onnan a fürdőig hintón tette meg az utat. Első látásra beleszeretett a vidékbe. A fürdőigazgatóság is mindent megtett hogy a királyné kedvében járjon. Tatártzy saját villáját bocsátotta a királyné rendelkezésére.
A Tatártzy villa, Erzsébet egykori szállása
Erzsébet egykori lakosztályának részlete a Tatártzy villában
De nézzünk szét kicsit, mit is találunk itt, ami a királynéra és egykori látogatásaira emlékeztet.
A fürdőtelep központjában található a Gizella park maradványa a mamutfenyővel, Melyet Mühle Vilmos világhírű temesvári rózsakertész tervezett. A parkot Erzsébet legidősebb leányáról, Gizella Lujza Mária főhercegnőről (1856-1933) nevezték el. Az ő nevét viseli a Hét forrásnál lévő kereszt és az egyik gyógyforrás is. A park közepén áll a zenepavilon, ahol akkortájt Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” című keringőjét is játszotta a zenekar.
A park Cserna felőli oldalán találjuk az egykori Tatártzy villát (ma Erzsébet villa) melyben a királyné megszállt. Hangulata ma is idézi egykori lakója elhúzódó, szerény közvetlenségét.
A villa keleti oldalán lévő kicsiny parkban, a Ferenc József szálló bejáratával szemközt állt az egész alakos Erzsébet szobor, amely Horvay János szobrászművész alkotása. A királyné halálának emlékére állíttatta a fürdőtelep igazgatósága. A szobrot az összeomlás után összetörték, de gránittalapzata (egy kicsempézett betonmagasítón) ma is megtalálható. Eminescu mellszobrát hordozza, aki nyilvánvalóan becsesebb a mai népesség számára.
Eminescu szobra a királyné szobrának egykori talapzatán
Az egykori Erzsébet fürdő
Az Erzsébet fürdőt (1860) az a Theophilus Edvard Hansen tervezte, aki a Parlamenten is dolgozott. De a királyné nem itt, hanem az akkor még vadonatúj és eleganciájával a budapesti fürdőket idéző Szapáry fürdőben kúráltatta magát, ahol külön szoba állt a rendelkezésére.
Kovács Attila
