Erzsébet királyné nyomában Herkulesfürdőn I.
2016/09/21 23:23
1262 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Erzsébet, magyar királyné emléke Romy Schneider emlékezetes 1955-ös filmbéli alakítása óta a 20. században is élénken él.

De szinte feledésbe merült hogy a betegségektől gyötrődő királyné Magyarországon - Gödöllő mellett – Herkulesfürdőt kedvelte a legjobban. Itt a kúrák mellett szívesen túrázott a környező vadregényes hegyekben is. Ebben az írásban megpróbálom fellebbenteni a fátylat a fürdő építésének történetéről és a királyné herkulesfürdői tartózkodásainak máig fennmaradt emlékeiről. Érintve a korabeli fürdőkultúra érdekességeit, amelyek a Monarchia felbomlásával örökre elmúltak. A lakosság kicserélődött. Az új honfoglalókkal új kultúra érkezett. Az elegancia helyét átvette a giccs, a szaktudásét a hozzá nem értés.

A történet még a 19. sz. közepén kezdődik, amikor apja halála után a fiatal Tatártzy Károly megérkezik édesanyjához Herkulesfürdőre. A fiatalember kitűnő üzleti érzékkel rendelkezik, folyékonyan beszél magyarul, németül, szerbül és románul. Édesanyja második férjének halálakor (1854-ben) ő veszi át a fürdőtelep bérleti jogát. De a fürdő igazgatása egészen 1873-ig katonai parancsnokság alatt állt. A fürdő tulajdonosa a magyar államkincstár volt. Akkoriban még csak az I. Ferenc idején kiépített fürdőtelep létezett, amit elsősorban katonai fürdőnek használtak és amelyet a török kort követően minden király valamelyest fejlesztett. Kisebb fürdők, szállók és a kis kápolna amelynek építését – mint azt a bejárat feletti máig látható emléktábla megörökítette – az akkoriban uralkodó V. Ferdinánd támogatta. A telep akkoriban nem különbözött az ország többi provinciálisan elhelyezkedő fürdőjétől.

A tehetséges fiatalember hatalmas energiával lát munkához. Első körben terveihez megnyerte – későbbi barátját – a kor leghíresebb bécsi építészét, Wilhelm Doderert, a bécsi műegyetem tanárát. A cél az volt, hogy a kies völgyben az ország legelegánsabb fürdőhelyét hozzák létre. Ekkor épült fel a Gyógycsarnok, a Ferenc József udvar(szálló), a Cserna kőhídja. Ekkor építették ki a Saroltafürdő új épületét és a fedett folyosót a Ferenc József udvar felé. Nem véletlen az új épületek elnevezése sem, amelyek a királyi család tagjainak nevét viselték. Az elnevezésekkel az új fürdő igényességére kívánta a figyelmet felhívni. Számítása be is jött. A fürdőtelep egyre felkapottabb lett. A szórakoztatást világhíres művészek (köztük Pálmay Ilka operettprimadonna) biztosították. A vendégek között írók, művészek, közéleti személyiségek szép számmal megfordultak. De az igazi áttörést a királyné látogatása jelentette. 1887-es látogatásáról a sajtó is cikkezett. Erzsébet Budapesttől Orsováig hajóval, onnan a fürdőig hintón tette meg az utat. Első látásra beleszeretett a vidékbe. A fürdőigazgatóság is mindent megtett hogy a királyné kedvében járjon. Tatártzy saját villáját bocsátotta a királyné rendelkezésére.

01_ek-a-tatartzy-villa A Tatártzy villa, Erzsébet egykori szállása

02_ek-lakosztaly-reszlet Erzsébet egykori lakosztályának részlete a Tatártzy villában

De nézzünk szét kicsit, mit is találunk itt, ami a királynéra és egykori látogatásaira emlékeztet.

A fürdőtelep központjában található a Gizella park maradványa a mamutfenyővel, Melyet Mühle Vilmos világhírű temesvári rózsakertész tervezett. A parkot Erzsébet legidősebb leányáról, Gizella Lujza Mária főhercegnőről (1856-1933) nevezték el. Az ő nevét viseli a Hét forrásnál lévő kereszt és az egyik gyógyforrás is. A park közepén áll a zenepavilon, ahol akkortájt Pazeller Jakab „Herkulesfürdői emlék” című keringőjét is játszotta a zenekar.

A park Cserna felőli oldalán találjuk az egykori Tatártzy villát (ma Erzsébet villa) melyben a királyné megszállt. Hangulata ma is idézi egykori lakója elhúzódó, szerény közvetlenségét.

A villa keleti oldalán lévő kicsiny parkban, a Ferenc József szálló bejáratával szemközt állt az egész alakos Erzsébet szobor, amely Horvay János szobrászművész alkotása. A királyné halálának emlékére állíttatta a fürdőtelep igazgatósága. A szobrot az összeomlás után összetörték, de gránittalapzata (egy kicsempézett betonmagasítón) ma is megtalálható. Eminescu mellszobrát hordozza, aki nyilvánvalóan becsesebb a mai népesség számára.

03_ek-eminescu Eminescu szobra a királyné szobrának egykori talapzatán

04_ek-erzsebet-furdo Az egykori Erzsébet fürdő

Az Erzsébet fürdőt (1860) az a Theophilus Edvard Hansen tervezte, aki a Parlamenten is dolgozott. De a királyné nem itt, hanem az akkor még vadonatúj és eleganciájával a budapesti fürdőket idéző Szapáry fürdőben kúráltatta magát, ahol külön szoba állt a rendelkezésére.

Kovács Attila

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk