Tér és idő
A gyakran rejtélyes népként emlegetett etruszkok a Kr.e. IX.-VIII. század folyamán érkeztek meg Itáliába, aminek északnyugati partvidékén és a középső területein Kr.e. VII.-V. század folyamán hozták létre – szükség esetén egymással szövetségre lépő – városállamaikat. Eredetük vitatott, ma a történettudomány úgy tartja, hogy a bevándorló indoeurópaiak és az Itáliában élő őslakók összeolvadásával alakult ki az új nép. Meghatározó szerepük volt a római civilizáció kialakulásában, a görög kultúrából sok mindent (pl. írást) az etruszkok közvetítésével ismertek meg a később hatalmas birodalmat építő rómaiak. A Kr.e. V. század elejéig az etruszkok uralták Itália északi és középső részét, a római hagyomány szerint a város királyai közül is több etruszk eredetű volt (azaz a város etruszk uralom alatt állt). A görögöktől Kr.e. 471-ben Cumae-nál elszenvedett vereség viszont már a gyengülés egyik jele. Formailag a rómaiak szövetségesei lettek, majd szép lassan beolvadtak a dominánsabb kultúrába. Az ezredforduló után már nem keletkeztek etruszk feliratok sem.
Az etruszk kultúra szakaszolására több elképzelés is született, de abban egyetértenek, hogy a virágkor a Kr.e. VI. század közepétől az V. század első harmadáig tartott.
Építészet
Etruria mocsaras vidéken fekszik, ezért alakult ki a magas színvonalú út, híd, csatornaépítészet, de városaik védelmére erődítményeket is emeltek. A földrajzi adottságokkal függ össze, hogy vulkanikus eredetű faragott kövekből készült alapra építkeztek, de magukat a házakat fából és agyagból készítették. A halottkultusz kiemelt szerepet játszott az életükben, ezért nagyon sok temetkezéshez kötött emlék maradt fenn. A síroknál gyakran használtak álboltozatot, de rendszeresen fedték épületeiket dongaboltozattal is. Bár ez él a köztudatban, ez utóbbinak nem ők a feltalálói. Használtak oszloptámaszokat is, mind a dór, mind a ión építésrendet megtalálhatjuk az emlékek között, de kialakítottak sajátos etruszk oszloptípust is. Igen sok régészeti anyag igazolja, hogy az etruszk templom és lakóház a római építészet számára mintaképül szolgált. pl. lakóházaik középpontja a fedetlen átrium volt, amelyet lakószobák vettek körül. A sírépítmények jellegzetes típusa a tumulusnak nevezett kerek halom, amelynek alsó szegélye, pereme egy magas kőfal. Mivel a kamra a lakóház belsejét utánozta, ezért a felépítéséből, díszítéséből sokféle következtetést le lehet vonni az etruszkok mindennapi életére vonatkozóan is.
Szobrászat
Alakjaik kissé merevek, de plasztikus és realisztikus ábrázolásra törekedtek. Gyakran alkalmaztak égetett, máz nélküli agyagot (ez a jellegzetes vörösesbarnás színű terrakotta), jól véshető kőfajtákat és bronzot. Alkotásaik sokszor kapcsolódnak a halottkultuszhoz (szarkofágok, fogadalmi szobrok, faragott sírsztélék, hamvasztóurnák), de szívesen ábrázoltak emberfejeket, maszkokat is (pl. Veii Apollón). A korszak egyéb kultúráihoz hasonlítva feltűnő, hogy gyakoriak voltak a házaspárokról készült szobrok (pl. a Cerveteriben talált szarkofágon). A szobrok arckifejezése, gesztusai az archaikus görög szobrászat alkotásaira emlékeztetnek, annak mintáit követik.
Festészet
Az archaikus görög festészetben is uralkodó hagyományokat követi az etruszk festészet is. A fennmaradt festmények a sírkamrákat díszítették. Fejlett rajztechnikával eleinte körülrajzolták a motívumokat egy folyamatos, sötét vonallal, s csak azután töltötték ki a teret festékkel. Később ez a körvonalazás elmaradt, az ábrázolás viszont egyre testszerűbbé vált. Élénk színeket használtak. A festményeken a hétköznapi életet, szokásaikat, szertartásaikat jelenítették meg, de előfordulnak mitológiai jelenetek is.
Ötvösművészet
A sírokban talált arany ékszerek legjellegzetesebb darabjai granulációval készültek. Ennek az ókori kelet államaiban is ismert eljárásnak a lényege, hogy egy adott fémfelületre, pl. kikalapált aranylapra apró (akár tűhegynyi) aranygolyócskákat (granulákat), s ezzel különböző mintákat alakítottak ki rajta. A készítési eljárás nem teljesen rekonstruálható.
Kerámia
Az edények stílusa is keleti ill. görög hatást mutat. Sajátos edényeik az ún. bucchero kerámiák. Ezek a bronz- vagy ezüstedények alakját idézik, felületük rendkívül egyenletes, színük pedig csillogó fekete. Görög mintára az etruszkok is készítettek fekete- illetve vörösalakos kerámiákat.
További érdekes ötletek
- Gyakorlati feladat: Tervezz meg egy granulációs technikát alkalmazó hajtűt vagy ruhatűt! Kis papírgolyók segítségével valósítsd is meg a tervet, ha van türelmed ehhez a nem mindennapi kísérlethez.
- Tudásbázis
Farkas Judit cikke