Gál Vera, a népi ihletésű textiltervező
2016/12/07 20:00
746 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Élete nem volt mentes a tragikus fordulatoktól, de ki tudott lábalni a mélységes szakadékokból is, romlatlan és törhetetlen hite segítette talpra állni. Makón született 1942. március 15-én, és már októberben elveszítette édesanyját. A mama húga magához vette és adoptálta. Neve Molnár Verából Gál Vera lett.  Az apai ág Moldvából települt a Maros-parti városba, édesanyja, Árva Viktória régi makói család sarja. Az örökbe fogadó apja ősi, csongrádi halásznemzetségből származott, fölkerült Budapestre, de szülővárosától nem szakadt el, tovább ápolta rokoni kapcsolatait.

gal_vera_01_szoves_kozben Szövés közben

Érettségi után előfelvételivel bejutott az Iparművészeti Főiskolára, ahol Gerzson Pál személyében kitűnő művész-tanára volt. Az ipari oktatásra átálló művészetpolitika közben megszüntette a gobelin tanszéket. Mivel a Képzőművészeti Vállalat szőnyegrészlegével érvényes társadalmi szerződése volt, kénytelen volt a főiskola ilyen szakon lediplomáztatni. Az ipari szemléletű oktatási reform következtében kellett készítenie a szövött anyag tervező szaknak megfelelően ruhaanyagot nyüstöset, bútorszövetet nyüstöset, bútorszövetet dzsakárdot (jacquard), függönyt dzsakárdot, földi szőnyeget, fali szőnyeget és gobelint. A gobelint és a csomózott fali szőnyeget a főiskola szövőműhelyében kivitelezték, a földi szőnyeget a diplomázó növendék szőtte le.

A Kézműipari Vállalat szőnyeg részlegénél milliméterpapíron különböző méretben, különféle sűrűséggel klasszikus szőnyegeket tervezett. Svéd csomóstechnikával kilenc darabos kollekciót is megálmodott, de ez kereskedelmi forgalomba nem került.

gal_vera_02_vizitacio Vizitáció

Ezt követően, 1972-ig a Mezőtúri Háziipari Szövetkezetnél klasszikus torontáli szőnyeget tervezett. Egyéni kollekcióját házon belül elkapkodták, de széria gyártása elmaradt, a teljesítménybérezésben dolgozó szövőnők ugyanis ilyen munkában nem tudtak volna keresni.  Ebben az első alkotói korszakában szívéhez legközelebb a francia gobelinek álltak. A Madonna-motívum már ekkor jelen volt munkáiban, de nem annyira szakrális jelentés hordozójaként, sokkal inkább a fogantatás és a szülés misztériumaként foglalkoztatta. Az Angyali üdvözlet (1974) triptichon első darabja, a Fogantatás, ahol Szűz Máriát életfamotívumba helyezte. Egy kis virág az angyali üdvözlet, Mária feje is virág, népies bubaformával. A középső, Mária és Erzsébet találkozása némelyik katalógusában Vizitáció címen szerepel. Itt a két figurát egy arany kapuba helyezte, amely tulajdonképpen stilizált levélfűzőmotívum. A női alakok méhében buba formájában már ott van a Jézuska és Keresztelő Szent János. A befejező alkotás a Madonna. Itt újra az életfa motívumhoz tér vissza. Megszületett a kis Jézus, a nagy buba ölében tartja a kis bubát. A bibliai történet folklorisztikus átírásban jelenik meg, ez már azt is érzékelteti, hogy nála a gobelin a népművészetben gyökerezik és munkái a népi kultúra fölemelkedését példázzák. Az Angyali üdvözlet három alapszínre – vörösre, kékre és sárgára – épül.

gal_vera_03_fogantatas Fogantatás

Ebben az első korszakában torontáli szövött faliszőnyegeket is alkotott. Ilyen 1972-ben készült mezőtúri munkája a Virágos fa, a Mézeskalács és a Virágok. Ezeket egyszerű formavilág jellemzi, ahol minden motívum egyenértékű, a pozitív és negatív forma a népművészeti alkotásokhoz hasonlóan teljesen azonos súllyal jelenik meg.

Lenyűgöző alkotása Hajnal az erdőben (1974). A megbízó, Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója témaként vadászjelenetet jelölt meg. A művészhez érzelmileg közel állt a napmotívum és az őzek is, amelyek dekoratívak, nemes tartásúak. A szimmetrikus kompozíció a természet hajnali ébredését a vörös napkoronggal, a minden neszre figyelő őzekkel, villogó agancsukkal és a madarak nyüzsgő repülésével érzékelteti. Mindez a statika és a dinamika kölcsönhatásában jelenik meg. Az őzek látszólagos mozdulatlansága is magában hordozza a mozgást, hiszen virradat első zajára kapták föl fejüket. A madarak csapongó, örömteli röpködése nem is egy hétköznapi reggel, sokkal inkább az első tavaszi hajnal hasadását, a természetnek téli álom utáni ébredését fejezi ki. Az őzek nem egymástól elhatárolva, hanem takarásban jelennek meg, így az összes őz egyetlen élőlénnyé fonódik össze. Az agancsok is fedik egymást, így az összes szarv egyetlen ágerdő. A kompozíciót a V forma uralja, az őzek agancsainak rózsái szélesedők, a madarak már kimondottan V alakúak. Villogó foltjaik szintén födik egymást. A karcsú őzlábak fordított V ritmusban jelennek meg. A mondanivaló formaképzése artisztikus, a lírai költészet szárnyaló érzelemgazdagsága hatja át.

gal_vera_04_hajnal_az_erdoben Hajnal az erdőben

Ez a munkája is jobbára két színre épül: az aranyos zöldre és a vörösre. Ezt a fölfelé ívelő alkotói korszakot töri meg a tizenkétéves betegség, a hathónapos magzat elvesztése, a depresszió, a szívműtét. Még az 1993-ban készült 100×100 centiméteres, négyes sűrűséggel szőtt Három madár című gobelinjét is ebben a zaklatott állapotban készítette, bár akkor már kezdett betegségéből kilábalni. Kedves motívuma, a napkorong előtt a fehér héják tépnek-zúznak. Miként Ady Héja-nász az avaron című versében, itt is űzve csattognak héjaszárnyak, csak a fölső madár nyugodtabb, ez már a gyógyulás előjele. Betegsége alatt, ha rajzolni és festeni nem is tudott, de szőni akkor is képes volt. Akkoriban kisméretű munkák születtek. Ezek közé tartozott a Madonna-sorozata. A szőnyeget gobelin középrésszel látta el. Egyszerre szőtte a rusztikus részt a gobelinnel, amikor az utóbbi kezdődött, sűrű felvetést alkalmazott.

Ezek a görög és sima szumák technikával készült Madonnái a terhességéhez kötődtek. Ha átmenetileg jobb állapotban volt, tervezett dekoratív gobelineket is, ilyen volt a Három páva (1991). Ekkor még erőteljesen érződik a torontáli szőnyegszövés hatása, amelyet az ipari termelés alakított ki benne, de érzékelhető az ettől való elszakadás is.

gal_vera_05_tavasz Tavasz

Grafikái – főleg a Baba halála – mutatták, ha nehezen is, de talpra állt, túlélte nyomasztó betegségét. Korábbi, két színre komponált műveivel szemben újabb alkotói korszakára a színesség jellemző. A Sárkány című munkája keleties hatású. Az átlós kompozíciójú sárkány feje és farka tűzvörös, fölötte a hangjegyek tobzódóan színesek.

gal_vera_06_tancolok Táncolók

Munkái eljutottak Ausztriába, Franciaországba, Angliába és az Egyesült Államokba. A Magyar Nemzeti Galériában is képviselve van (Hajnal az erdőben, Angyali üdvözlet I–III.) Művészete egyre jobban eltávolodik a gyári torontáli szőnyeg technikájától is. Pogány Ö. Gábor jegyezte meg művészetéről: „Mondanivalója korunké, amelyben kezdeményezés és hagyomány, szerkezet és díszítmény, szín és idom konstruktív rendbe illeszkedik”.

gal_vera_07_sarkany Sárkány

Kiállításai:
1972 Baja (csoportos)
1973 Frankfurt, Berlin (csoportos)
1974 Damjanich János Múzeum, Szolnok
1974 Makó, József Attila Múzeum,
1974 Budapest
1975 Józsa András Múzeum, Nyíregyháza
1976 Ifjúsági és Úttörőház Kiállítóterme, Zalaegerszeg
1981 EVIG Művelődési Ház, Budapest, (Györgyi Zsuzsával)
1991 Magyar Nagykövetség, Washington (közös)
2002 Kossuth Klub, Budapest
2008 Szentendre

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk