Johann Sebastian Bach több könnyű darabja hozzáférhető különböző átiratokban, ezeket tulajdonképpen már kezdőknek is ajánlom1. A csellószvitek tételei közül is lehet könnyebbeket találni, azt, hogy ezeket milyen átiratban játsszuk, jól át kell gondolni2.
Nagyobb kihívást jelentenek a lantszvitekként3 jegyzékbe foglalt művek, melyek nagyobb lélegzetűek, több tételből állnak, és ezeket a tételeket lehet önállóan is játszani. Azt is megtehetjük, hogy egy szvitből több tételt választunk, amik később tovább bővíthetők, lassacskán akár az egész szvitet is megtanulhatjuk4.
A bátrabbak első Bach-darabként általában az e-moll (BWV 996-os5) szvit Bourrée tételét szokták választani, mert ránézésre könnyűnek tűnik. Senkit ne tévesszen meg azonban a kétszólamú kottakép: ha a bourrée-k gyors tempóját és artikulációs rendszerét jól szeretnénk megvalósítani, komoly előképzettségre van szükség. Sokkal könnyebb a bonyolultnak látszó Allemande ugyanebből a szvitből, mert tempója lassabb és ritmusa egyszerű. Javaslom még az a-moll szvit (BWV995) Sarabandeját is, bár ez zeneileg igényel odafigyelést.
Az E-dúr lantszvit (BWV 1006/a) megítélésem szerint az egyik legkönnyebben megközelíthető azok számára, akik technikailag fölkészültebbek és a lantszvitekkel ismerkedni akarnak. Tánctételei nehézségi szintjét a lantszvitek között a közepes és a mérsékelten nehéz közé sorolnám, zeneileg pedig nem túl elvont, ezért könnyebben átélhető. Vigyázat, az első tétel, a Prelude nagyon nehéz!!!
Johann Sebastian Bach
Egy kis zenetörténet: a szvit Bach BWV 1006-os hegedűpartitájának saját maga által készített átirata. A kutatások szerint megszületése nem sokkal a hegedűverzió 1735 és 1740 közötti megírása utánra tehető. Johann Elias Bach, Johann Sebastian unokatestvére és titkára szerint a zeneszerző 1739-ben két híres lantost hívott Drezdába, Silvius Leopold Weisst és Johann Kropffganst, vélhetően az ő számukra készült az átirat, mely meglepően kevés változást tartalmaz a hegedűverzióhoz képest. Ez azért meglepő, mert a lanton sokkal több húr van, mint a hegedűn, és Bach megtehette volna, hogy több szólamot és az akkordokba több hangot beleír, ahogy azt tette más átiratai készítésekor.
Végső soron a hegedűre írt mű lantátiratát játsszuk mi, gitárosok egy további átiratban (mivel a gitáron nem szólaltatható meg minden, ami a lanton). A gitárnak sokkal kisebb a hangterjedelme, mint a barokk lantnak, melyre Bach átirata készült, ezért bizonyos hangokat egy oktávval magasabbra kell tenni vagy ki kell hagyni. Ezt teszi minden közreadó, aki a lantszviteket kiadja a saját megoldásaival és ujjrendjeivel, ezekből több is hozzáférhető nálunk6. A nagyon bátrak saját átirat készítésével is próbálkozhatnak a hegedű-, a lant- és egy vagy több gitárverzió felhasználásával. A következő fejezetben ennek szempontjairól fogok szólni.
Megjegyzések:
1 Az Editio Musica kiadásában megjelent J. S. Bach Húsz könnyű darab gitárra c. kiadvány jó kiindulási pont lehet.
2 Talán a legismertebb John Duarte átirata, de Stanley Yates és Kojiro Kobune is kiadta a hat csellószvitet gitárra. Ezek jelentős változtatásokat tartalmaznak az eredetihez képest.
3 A szvitek a barokk korban több tánctételből álló művek voltak.
4 A sok külföldi kiadás mellett a legkönnyebben hozzáférhetőek nálunk Eötvös József, Sárközy Gergely és Tokos Zoltán kiadásai.
5 BWV-szám: Johann Sebastian Bach műveinek jegyzéke szerinti sorszám. A BWV (ejtsd: bévéfau) a Bach-Werke-Verzeichnis (Bach-műjegyzék,) rövidítése.
6 Bach: Lantművek gitárra (EMB), J. S. Bach: The Solo Lute Works (Neil A. Kjos Music Company), Johann Sebastian Bach: The Complete Lute Works (Chanterelle)
Dr. Bozóki Andrea
az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola tanára
az SZTE Zeneművészeti Kar adjunktusa
Artisjus-díjas művész
