Hoffmann János, a kiábrándult művész
2015/11/19 08:00
1507 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ma már sem mint tanárra, sem mint festőre nem emlékeznek rá, sírjára is csak azt vésték: Édesapánk. Unokája még őriz néhány családi emléket, de művészetéről azt sem nagyon.

1870-ben született a Hont me­gyei Paláston, 1954-ben halt meg, a makói római katolikus temetőben pihen. A Képzőművészeti Akadé­mián végzett 1896-ban Lotz Károly és Székely Ber­talan tanítványaként. A trsztenai királyi katolikus gimná­ziumban tanított kilenc évig. 1901-ben került a makói gimná­ziumba. Oktatta a rajzot, géprajzot, rajzoló mértant. A tanulók rendkívüli tárgyként felvehették heti két órá­ban a szabadkézi rajzot, ahol a szén-, kréta-, akvarell- és olajtech­nikával ismerked­hettek meg. Át­menetileg az iparosta­nonc iskolá­ban is vállalta a rajz oktatá­sát. Ne­vét jobbára a József Attila-ku­tatók tartják számon, ugyanis a diák­költő 1921. február 20-án nővérének, Jolánnak arról panaszko­dott: „Itt sajnos bajok vannak a kréta kö­rül. T. i. nem tudok rajzolni és maga a rajztanár is azt mondta, hogy menjek át görögre, mert egész biztos, hogy elbu­kom.” Átiratkozására nem kapta meg az engedélyt, év végén a gö­rögpótló rajzból lett a legrosszabb jegye: elégséges.

Makói működésének első éveiben rendsze­resen szerepelt kiállításokon. Az 1902–1903. tanévben a Nemzeti Szalon szombathelyi tár­latán bemutatták két táj­képét, az Országos Magyar Képzőművé­szeti Tárlat szegedi kiál­lításán egy figu­rális és egy tájképét. A követ­kező évben Szegeden há­rom olajfest­ményét állították ki. 1905–1906-ban az Országos Kép­zőművészeti Tár­sulat buda­pesti és szegedi kiál­lításán mu­tattak be olajfestmé­nyeiből. Azt 1906–1907-es tan­évben az Orszá­gos Képző­művé­szeti Tár­sulat felvidéki vándor­kiállításán, to­vábbá pozsonyi, szegedi és aradi tárlatain szere­pelt. A ma­kói évek előtt a Mű­csarnokban is kiállított, képvi­selve van a Ma­gyar Nemzeti Galéria gyűjte­ményében. Képei természeti tár­gyúak voltak, de városképet, portrét is alko­tott. Megfestette Purgly Emil nyugalmazott földművelési miniszter, a makói Úri Ka­szinó elnökének arcképét, amelyet 1932. december 3-án nagy ünnepség ke­reté­ben lepleztek le. Olaj- és akvarelltechnikával dolgozott. Művei szétszó­ródtak roko­nok, ismerősök között.

hoffmann-onarckep Önarckép

hoffmann-felesegem Feleségem

1907 körül súlyos kritika érhette, ettől kezdve ugyanis nem küldött be ké­pet egyetlen országos tárlatra sem. Dühös, goromba, gúnyolódó tanár lett. Zárkózottan élt az Iskola utca 18. szám alatti kisnemesi kúriában. A fila­góriá­val ellátott udvart díszparkká alakíttatta, csak itt érezte jól magát. Annyira ember­kerülő volt, hogy rendszeresen hajnalban indult el kerékpárral festeni az ártéri füze­sekbe, amikor még nem találkozott senkivel. Tanártársainak sem igen nyílt meg, a tanáriban is morózus volt.

H. Kovács Mihály így emlékezett rá: „Kemény ember volt, annyi bizo­nyos. Féltünk tőle. Tanárjelölti gyakorló évemet a volt iskolámban töltöttem, s akkor lát­hattam, hogy az öreg senkivel sem barát­kozik; kollega úr volt minden kartársa, s a kartársak csak leg­végső esetben kérték őt valamire. József Attila az első órákon még nem tűnt fel neki, mert – mint különbözeti vizsgára készülő – a rajzórákon eleinte nemigen jelent meg, vagy talán beteg volt. Sorsát ő sem kerülhette el: Te ki fia, borja vagy? Honnan szalasztottak ide? Ha már ide­jöttél, miért nem mentél görö­gösnek? Úgy látom, nem való vagy te ide, hát, csak szedd a sátorfádat, jobb lesz az neked.”

Kollegái tanulmányaihoz még hajlandó volt mellékleteket, illusztrációkat készí­teni. Eperjessy Kálmánnak 1924-ben a bőkényi őstelep, 1925-ben a Kopáncs-pusztai éremlelet publikációinak rajzait készítette el, 1926–27-ben Márton György hagymás tanulmányaihoz rendkívül gon­dos eszközrajzokkal remekelt.

hoffmann-uzsok Uzsok

hoffmann-reformatus-templom Református templom

Kritikákat, rajzoktatási és művészettörté­neti cikkeket írt az Iparművészet, a Rajzta­nárok Országos Értesítője és a Rajz különböző évfolyamaiban. Köz­életi cikkei a Makói Friss Újságban jelentek meg.

Jeles tanítványa volt Páger Antal, Biró Béla, Makk József, Tömösi (Schlagetter) Emil, Somogyi István és Hadik Magda.

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk