Nemzetközi érthetőségének titka talán abban rejlik, hogy a filmjeiben lévő gyakran éles társadalomkritikát és a politikai felhangokat is mindig emberi történések mögé rejtette. Gyakran "esetlen" szereplői mindig nagyon szerethetően vicces figurák, kik tökéletesen adják vissza a rendező igen széles skálán mozgó humorát. Erről tanúskodik egyik legjobb vígjátéka, az 1980-as megjelenésű Sörgyári capriccio is, mi legendássá vált poénjairól, és ma is gyakran az idézetek tárháza.
A forgatókönyvíróként, színészként, és színházi rendezőként is elismert művész nemzetközi szinten 1967-ben bizonyított, amikor a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmje megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Filmjeinek többségét irodalmi mű nyomán készítette el, szívesen nyúl Hrabal munkáihoz. Diplomáját a prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMU) szerezte 1963-ban, pályafutását pedig két rövidfilmmel kezdte 1965-ben. Gyöngyök a mélyben, valamint a Bohumil Hrabal elbeszélése alapján készült Baltazár úr halála, miket a Bűntény a leányiskolában címet viselő krimiparódia követett. Első nagyjátékfilmjében szintén a rajongva szeretett Hrabalhoz tért vissza, mi az Oscar-díjjal is kitüntetett Szigorúan ellenőrzött vonatok volt 1966-ban. Ez a film - hiába volt szinte az első - már a rendező egyik legkiforrottabb művének tekinthető, felmutatva az összes jellemző stílusjegyet és a groteszkhez való vonzódását.
Később sem szakad el attól a jó szokásától, hogy filmjeinek többségét irodalmi mű nyomán készítse el. Erre példa az 1967-es Szeszélyes nyár, a Pacsirták cérnaszálon 1969-ből, a fent már említett 1980-as Sörgyári capriccio, a három évvel később jegyzett Hóvirágünnep, vagy a Vége a régi időknek 1989-ből. Bár néhány évig tiltólistán volt, filmjeit a magyar nézők is jól ismerik és szeretik. A nyolcvanas években készült, nemzetközi sikert aratott Az én kis falumban például a magyar Bán János színművész játszotta a főszerepet. De akkor sem kell nagyon elcsodálkoznunk, ha néhány magyar film színészei közt ismerünk rá. Játszott ugyanis Böszörményi Géza: Szívzűr, Maár Gyula: Felhőjáték, Simó Sándor: Franciska vasárnapja címet viselő alkotásokban. Legutóbb pedig a Koltai Róbert által jegyzett Világszámban tűnt fel.
A világ színházaiban jól ismert rendező húsz évvel ezelőtt már rendezett Magyarországon, amit a közelmúltban a fővárosi Új Színházban megismételt.
Menzel jelentős színházi produkciókat hozott létre a Cinoherni klub társulatának vezetőjeként, néhány éve pedig vendégtanárként látogatja a londoni filmfőiskolát.
Boldog születésnapot kívánunk!