Prága, szülői ház, válaszfalak

Prága volt Kafka életének fő színtere, túlnyomórészt az Osztrák-Magyar Monarchia részeként. A tárlat első termét a város atmoszférájának, az író gyermekkorának és Prágához fűződő viszonyának szentelték. Hangsúlyos téma a városban meghúzódó láthatatlan határvonalak valamint az író és apja közötti áthatolhatatlan szakadék párhuzama. Prága a 19. század végén, a 20. század elején egy a cseheknek, németeknek és zsidóknak is otthont adó város, ahol azonban a különböző nemzetek, kultúrák és vallások válaszfalakat emelnek az emberek között. Kafka minden értelemben kívülállónak érezte magát, nem volt cseh, nem volt német, de nem érezte magát a zsidó közösséghez tartozónak sem. A szülői házból hozott sérülésekre beszélgetések, naplórészletek derítettek fényt. Apja kis Ravacholnak szólította, ami gyakorlatilag a gátlástalan gonosztevő szinonimájának számított a korban, ugyanis a fent nevezett személy egy francia anarchista és terrorista volt.

Kettős élet

A kiállítótér zegzugos, a terem nagy részéből nem is észrevehető, szűk átjárókkal összekötött termei hozzájárulnak a hangulatteremtéshez, az életút szimbolikus bejárásához.

Kafka hamar kényszerpályára kényszerült, jogászként végzett, és hivatali munkát végzett egy biztosítótársaságnál. Innentől kezdve kettős életet élt: nappal a munkahelyén, munka után az írásnak szentelte minden idejét. (Nem példa nélküli ez az életmód, gondoljunk csak E. T. A. Hoffmannra!) Saját maga is hamar megérezte, ez a terhelés fel fogja emészteni, ugyanakkor az íráshoz fontos élményanyagot jelentett az ipari társadalom visszásságaiba való betekintést nyújtó állás.

A munkásokat ért baleseteket megelőzendő, számos rajzos használati útmutatót és figyelmeztetést készített. Saját írásainak margójára is számos skiccet csinált.

Rajzai a múzeumban animációk formájában elevenedtek meg az aktatároló szekrényekkel berendezett terem kivetítőjén. 

Elidegenedés és betegség

Kafka sohasem nősült meg, bár vágyott volna családra, erre a területre apja zsarnoki árnyéka vetült, és minden tervét megmérgezték a korai emlékek. Mindemellett mégis eljegyezte Felice Bauert, a valódi közelségtől azonban megóvta őt, hogy menyasszonya Berlinben dolgozott. A távkapcsolat és a jegyesség felbomlása szükségszerű volt, Kafka szakítólevelében életmódjára hivatkozott, és nem túl vonzó képet festett fel Felice-nek jövőbeli közös életükről, amelyben Kafka a főszerepet valójában továbbra is az alkotó munkának szánta, nem pedig a családnak. Következő szerelme a cseh újságírónő, Milena Jesenská volt, aki németül írt műveinek hű tolmácsolója volt a cseh olvasóközönség számára. Ennek a kapcsolatnak is Kafka vetett véget. Dora Diamant jelentette az utolsó szerelmet az író számára, aki élénkítette kapcsolatát a zsidó kultúrával.

Kafka nem szűnő szégyenérzettel viseltetett saját testével kapcsolatban, amelyet csak fokozott tuberkolózisa. A végzetes betegség megállapítását szinte természetesnek tartotta. A diagnózis után hét évvel megannyi szenvedés és betegeskedés után, nagyrészt elfelejtve távozott az élők sorából. Gyászjelentését német és cseh nyelven is feladták, a hátramaradtak nevében szülei vettek tőle búcsút. Barátja, Max Brod és egykori szerelme, Milena Jesenská búcsúztatója is megjelent a lapokban. A múzeumban kiállították ezek egy-egy példányát is.

Életmű

A kiállítás irodalmi része még csak az író életútjának bemutatása végén kezdődik. Egy vörös fénnyel megvilágított lépcsősoron ereszkedünk alá. Műveinek hangulatát olyan installációk próbálják visszaadni, mint például az irattárnak berendezett, hőseinek nevével feliratkozott fiókok, A fegyencgyarmaton c. elbeszéléséhez illusztráció gyanánt készített kínzó- illetve kivégzőeszköz modellje vagy A kastély c. művéhez készített videófilm.

További érdekes ötletek:

Aki Prágában jár, felkeresheti Franz Kafka életének fontos helyszíneit is. Az Aranyművesek Utcájában található kicsi ház ismert turistalátványosság, ám ha a múzeumban jól figyelünk, azonosíthatjuk Kafka szülőházát és lakhelyét, az útvonalat, amelyet iskolába menet bejárt, majd későbbi munkahelyeit is.

Kerek Roland cikke