Lengyel Lajos, a szedőből lett könyvművész
2015/12/11 08:00
1209 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nyomdai betűszedőként indult pályája, de önműveléssel a huszadik század elismert könyvművésze, fotografikusa, tipográfusa lett.

1904. december 5-én született Makón. Szülei lakatosnak szánták. Édesanyja sógorának műhelyében munkához is látott, de a hideg vassal nem tudott megbarátkozni. A Tanácsköztársaság idején leszerződött nyomdász tanulónak. A Népköztársaságot, majd a Vörös Hírlapot szedte, de a románok a nyomdagépeket lefoglalták és Bukarestbe szállították. A továbbiakban a Makói Újság majd a Makói Friss Újság nyomdájában dolgozott. Ez utóbbi lapnál Saitos Gyula volt a felelős szerkesztő, így többször látta és találkozhatott az újságíró pártfogoltjával, József Attilával. Lengyel Lajos is közreműködött a költő első verses füzetének – az „illegális” kötetként emlegetett – kis könyvecskének kinyomtatásában, amelyet a nyomdatulajdonos megsemmisített.

01_lengyel_lajos

Az ifjú nyomdász megbízhatóan dolgozott, elismerésnek számított, hogy rábízták a Hollósy Kornélia Színház plakátjainak szedését, ezért az előadásokra, a nézőtér diákállóhelyére szabadjegyet kapott. Itt látta először játszani Törzs Jenőt, Komlós Vilmost, Fejes Terit. Számon tartotta az 1925-től Makón vendégeskedő Rudnay művésztelep tagjainak működését. Mint Porond utcai lakos, figyelte a töltés körül festő főiskolai hallgatókat. Ezen fölbuzdulva Károlyi Mihály festékkereskedőnél vásárolt is különböző festékeket és festővásznat. A makói korszakból egy ceruzarajza maradt fönn, a Beethoven-arckép. Nem a zeneszerző állt hozzá közel, a karakteres fej és a haj hullámzása ragadta meg. Alkalmazott grafikai szárnypróbálgatásai is makói gyökerűek. Stelázsipapír céljára linóleummetszetet készített, amit a nyomda a helyi papírkereskedők részére ki is nyomott.

1927-ben Budapestre költözött, a Fővárosi Nyomdában helyezkedett el, ahol főleg kereskedelmi reklámok szedését végezte. 1930-tól a Hungária Nyomdában dolgozott, ekkor már reklámgrafika mellett könyvcímlapok és gyógyszercsomagoló tervezésével foglakozott. 1945-től 1948-ig a Független Nyomda igazgatója, majd a Nyomdaipari Igazgatóság vezetője, 1948-tól nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig a Kossuth Nyomda igazgatója. 1970-ben a Nyomdaipari Egyesülés elnöke lett.

02_lengyel_lajos_kavicsos_ut Kavicsos út

Pesten megismerkedett Moholy-Nagy Lászlóval, tagja lett a Kassák Lajos vezette Munka-körnek. Ezt az időszakot egyik írásában így idézte föl: „A nyomdászifjúsági mozgalmon keresztül ismerkedtem meg Kassák Lajossal, aki közel egy éve érkezett akkor vissza a bécsi emigrációból. Estéről estére a Simplon kávéház volt az otthonunk, ennek a légkörében ismertem meg a húszas évek művészeti törekvéseit: az avangárdizmust, a Bauhaus-mozgalmat. Abban az időben úgy éreztem, hogy a Simplon kávéház – életem első kávéháza – a nagy kohó, ahol korunk művészeti problémái szenvedélyes vitákban formálódnak.” Egy ideig Goldmann Györgynél figuratív rajzot tanult.

03_lengyel_lajos_tukrozodesek Tükröződések

Kassák Lajos a fiatal fotósok munkáiból 1932-ben albumot jelentetett meg. A szellemi köréhez tartozó fiatal fotósok a dolgokat nem egyedüli valóságukban, hanem a világgal való összefüggésükben látták. Programjukat az album előszavában így összegezte: „Néhány fiatal munkás, kik részt vesznek a szocialista mozgalomban, akik nehéz önképző munkával korszerű emberekké tudatosították magukat, akik messzebbre látnak és mélyebbre akarnak hatolni az élet felületeinél… megkísérlik a körülöttük lévő élet feltárását és megrögzítését…, meg akarják mutatni azt, ami előttük van, és ahogyan azt ők a szocialista szemével látják… A gondolkodó ember és a holt anyag egymásra ható törvényeit keresik, technikai kísérleteket végeznek.”

A Munka szociofotó kiállításain (Budapesten, Pozsonyban és Bécsben) az ő fotóit is bemutatták. A szolnoki kiállítást már a rendőrség betiltotta, Kassák Lajost és Lengyel Lajost izgatásért letartóztatták.

04_lengyel_lajos_babits_emlekkonyv Babits emlékkönyv

A szociofotónak hazánkban a munkásfotósok voltak az úttörői, később a népi írók mozgalmához kapcsolódva vált egyetemes érvényűvé. Lengyel Lajos kompozícióiban az ellentétek feszültségére épített; az ellentétek érzékeny egyensúlya egész munkásságára jellemző lett. Korai szociofotóiról így emlékezett: „Mi kezdetben nem gondolkoztunk festői, lágy, finom tónusokban, hanem a matéria érdekelt bennünket. Keménységében, ridegségében akartuk megragadni a témát.” Míg Kálmán Katának Tiborc című albuma az égbekiáltó nyomorra hívta föl a figyelmet, addig Lengyel Lajos fotói a munkásosztályt nem elesett emberek szánandó gyülekezetnek ábrázolja.

05_lengyel_lajos_magyar_grafika_boritoja Magyar Grafika borítója

Ebben az időben készült fotóiról így vallott: „Látásmódom nem elsősorban a nyomor beragadottságát hangsúlyozta, sokkal inkább a társadalmi mozzanatokra volt érzékeny. Arra az álláspontra például, hogy a szénhordóknak szenet kell hordaniuk, mert ez a szerepük a társadalomban. Olyan munkát végeznek, ami nem könnyű, és nekem ezt meg kellett mutatnom.”

Szénhordók fölvételemár a tudatos képalkotás jegyében született. A kompozíció ereje a látószög céltudatos alkalmazásából ered. Alulról nézve a békaperspektíva kiemeli térben az embert, és jelenlétét monumentálissá teszi. Ha gyerekfotókat készített, félreérthetetlenül meglátszott rajtuk, hogy milyen társadalmi helyzetben élnek, de nem szánalmasan piszkos, koszos figuraként jelentek meg. Így lettek fotói igazi kordokumentumok.

Kassák révén ismerkedett meg a fotómontázzsal. Ezeket a műveit a groteszk szatíra jellemzi. Ez Amerika kompozíciójában fölfedezhetők a konstruktivizmusból öröklött mértani alakzatok, de a tárgyak szürrealista kapcsolatával megjeleníti az új tárgyiasság illúziótlan világát. A látszólag összedobált motívumhalmaz képi rendbe áll össze.

06_lengyel_lajos_alberto Alberto

Korai munkái a kassáki képarchitektúra szerkesztési elvét követték. Az ábrázolás elemeit kontrasztosan állítja szembe, az ebből adódó feszültség és dinamika munkáinak visszatérő jellegzetessége. Ezzel a megoldással találkozunk a Magyar Grafika 1930 szeptember–októberi számának címlapján.

Lengyel Lajos maradandót könyvművészként, könyvtervezőként alkotott. Az avantgárd fotósai a hagyomány elvetését, az újat hirdették meg. Ez a könyvművészet terén a klasszikus tipográfia szépségeszményétől való elfordulást jelentette. Lengyel Lajos 1933-ban szintén a lerombolni és újjáépíteni elvet hirdette meg. Valójában távol állt tőle a csakazértis magatartás. Elvetette a konvencionális formákat, de átmentette a hagyományból például az egyensúly elvét. Szerinte a tipográfia ugyanúgy változik, mint a művészetek. A nyomtatványok terjedelmes szövegét eleven beállítással kell a tipográfusnak ellensúlyoznia. A tipográfia új ritmusa az aszimmetriában fejeződik ki. A tipográfiának kisugárzó erejűnek kell lennie. A mozgalmasság alatt sohasem a nyugtalanságot érti, hanem a tudatos optikai beállítást.

Mesterségbeli tudása az 1941-ben megjelent Babits emlékkönyv borítóján összegződik. Az okkeres, lírai hangvételű háttér elé helyezett, kettős körbe komponált Nyugat emblémája köré nagyobb sugarú kör mentén rakta föl a szerzők neveit, ezzel pompás folthatást ért el. Fölötte nyugodt, egyszerű, hangsúlyos címer egyensúlyozza a folt szabálytalan tömegét.

Fiatalabb korában szedései inkább aszimmetrikusak voltak, idősebb korában már arra intett: „A mai korban teret kell biztosítani a bátrabb grafikai elgondolásnak, de bizonyos műveknél ragaszkodnunk kell a hagyományos ’középtengelyes’ tipográfiához. A hagyományok pillérek, a modern törekvésű szabálytalanabb, oldaltengelyes megoldásokat csak felelősségteljes átéléssel, logikával szabad alkalmazni és nem mechanikus formaadással.”

Könyvművészetének csúcsa az Alberto album, a spanyol forradalom után Moszkvába áttelepült festő-szobrász könyve. Az egyszerűségében is megragadó borítón Alberto félig absztrakt szobrát betűszimbólummá, a műanyagkötésen pedig kis montázzsá alakítja. A könyv minden oldalpárját bensőséges líra hatja át. Ezt a művét 1964-ben a lipcsei könyvművészeti versenyen aranyéremmel tüntették ki. A bibliofil kiadású Képes Krónika a magyar könyvművészet egyik csúcsteljesítménye, bronzéremmel jutalmazták.

Könyvművészeti elveit egyik utolsó tanulmányában így sommázta: „A könyvművészet alapelvének kell tekinteni, hogy a könyv nem lehet szebb, mint a tartalma. A könyv nem apropó az öncélú zsonglőrködésre, hanem rendkívül jelentős közvetítő eszköze a tudati kultúra fejlesztésének, és korrekt közlési módjával az esztétikai nevelést is szolgálja. A könyvtervezés a tartalomból indul ki, amikor meghatározza a könyv formátumát, betűtípusát, a szedéstükör nagyságát, a sorok egymáshoz viszonyított távolságát, a betűk méreteit, a felhasználható papír minőségét. Megfontolásait tehát a közlés célja motiválja; más szóval a lehető legjobb hatásfokkal kell a szellemi terméket a társadalom kisebb vagy nagyobb csoportjához eljuttatni. A tervnek egyszerűnek kell lennie, biztosítani kell az optimális olvashatóságot, a könyvben a rendezettséget kell megvalósítani."

Lengyel Lajos önműveléssel vált nyomdászból könyvművésszé. Gondolkodását a humanizmus hatotta át. Kísérletező és elmélyedő, gondolkodó és töprengő alkat volt. Csendesen és halkan beszélt. Hangulati skálája a groteszktől a sejtelmes líraiságig terjed.

Díjak

1961 Kossuth-díj bronz fokozata
1965 Gutenberg-díj
IBA Nemzetközi könyvművészeti kiállítás, Lipcse: aranyérem, bronzérem
1970 Nemzetközi könyvművészeti verseny, Moszkva: Nagydíj
1971 IBA Nemzetközi könyvművészeti verseny, Lipcse: ezüstérem
1974 Tótfalusi Kis Miklós-díj

Dr. Tóth Ferenc
nyugalmazott múzeumigazgató

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk