Történelmi-társadalmi háttér
A klasszicizmus Magyarországon az 1790-es évektől a szabadságharc bukásáig hat leginkább. A klasszicizmus társadalmi hátterében a feudális és polgári erők közti egyre élesedő, és a XVIII. századi forradalomban kicsúcsosodó feszültség áll, amely Nyugat-Európában a polgárság győzelmével oldódik fel. Közép-Európában, s azon belül a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyarországon azonban a történelmi folyamatok más erők hatására alakultak. A felvilágosodás eszméi a magyar elit körében is összekapcsolódtak a fejlődés vágyával, mind társadalmi, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. Ez utóbbinak része a magyar nyelv államnyelvvé tételéért vívott harc éppúgy, mint a magyar művészeti élet felvirágoztatásának a vágya.
A történelmi események annyiban mindenképp a magyarok törekvéseit segítették, hogy a XIX. század elején Napóleon fenyegető előrenyomulása kapcsán felmerült a bécsi udvar Pest-Budára költöztetése, így elkezdődött a magyar főváros kiépítése, modernizálása. 1808-ban létrehozták a nádor felügyelete alatt működő Szépészeti Bizottságot. Ráadásul az udvar politikai taktikából is hajlandó volt engedményeket tenni egy esetleges komolyabb konfliktus elkerülése érdekében. Természetesen, elsősorban gazdasági és kulturális engedményekre kell gondolni, a politikai változások kevésbé tűntek reálisnak. Ezek a tendenciák jól megfigyelhetők az 1825-től kezdődően rendszeresen összeülő rendi országgyűlés döntéseiben is. Az sem véletlen, hogy a nagyobb magyar függetlenség programja igazából csak az 1840-es évek elejére született meg.
A magyar szépmesterségek támogatása
Ahhoz, hogy értsük, milyen nehéz körülmények között találja meg a helyét a magyar művészeti életet megteremteni vágyó akarat, Kazinczy Ferenc sorait idéznénk. „Hazánkban még nincsenek képárus boltok, nincs alakuló akadémiánk, s nagyjainknak egyéb kell, mint festés és rézmetszés. Az én honom pénztelen ország, a szépmesterségek szeretete pedig pénzt kíván.” Az első lépés tehát a hazai felsőfokú művészképzés kialakítása, hiszen eddig az ilyen téren tehetséges ifjak csak Bécsben vagy más európai központokban sajátíthatták el a szakmai tudományokat, Magyarországon nem. Komolyabb először az 1825-27-es országgyűlésen vetődött fel az ötlet, de ekkor még számottevő eredmény nélkül.
A nemzeti újjászületés és a polgári társadalom kialakulásának korai mérföldköve volt a Nemzeti Múzeum megalapítása. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben adományozta saját gyűjteményét egy nemzeti múzeum és könyvtár számára. Ezt a gesztust örökítette meg az alapító halála után 3 évvel egy bécsi festő, Johann Endler. A Múzeum másik nagy mecénása Pyrker János egri érsek, aki 1836-ban adományozta 190 darabbal álló értékes képgyűjteményét a nemzeti közintézmény számára.
Atya nyomdokai haladva, Széchenyi István 1825-ben megalapította a Tudós Társaságot (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia), amely elsősorban a magyar nyelv és irodalom ápolását tűzte ki célul, de tagjai között képzőművészek is voltak (id. Markó Károly, Barabás Miklós, Ferenczy István). Az aligha véletlen, hogy az MTA allegóriájának megfestésére ugyanazt a bécsi mestert kérte fel Széchenyi, aki édesapja portréját is készítette. A magyar festők ekkor még nem rendelkeztek olyan tudással, ami megfelelő kvalitású alkotást eredményezett volna.
1839-ben – Trefort Ágoston elnökletével – létrejött a Pesti Műegylet, amely voltaképpen a magyar művészeti életet támogató közéleti, nyilvános fórumként működött. Első kiállítását 1840-ben rendezte.
Mindezen változások lehetővé tették, hogy egyre ritkábban kellett Bécsből művészeket hívatni, ha a korszak alkotói megnyitották annak lehetőségét, hogy a következő generáció tagjai már felzárkózhassanak a nemzetközi élvonalhoz.
Építészet
Magyarországon a klasszicista építészet elterjedését a lassú, de folyamatos gazdasági prosperálás tette lehetővé. A XIX. század első felében a városiasodás az egész országban felgyorsult, a települések kinőtték a középkori városfalakat, ezeket jórészt le is rombolták. Tiszta, racionális, négyzethálós utcarendszereket terveztek. Egyre több helyen többszintes zárt udvaros bérpalotákat emeltek, a nemesség palotái is az utcák házsorába illeszkednek, s nem külön állnak. Az építtetők között pedig egyre több a polgár, többnyire azonban az állami, illetve közcélú épületeket emeltek Ilyen például a világi magyar klasszicista építészet legjellegzetesebb épülete a Magyar Nemzeti Múzeum, a Ludovika Katonai Akadémia mellett számos szálló, megyeháza, városháza.
Vidéken új lendületet kapott a kúriák, kastélyok építése. Ezek közül több szempontból is kiemelkedik a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastély, mert a kastélyhoz tartozó nagyméretű angol stílusú park, a Leopoldina-emléktemplom, s benne a herceg testvérének ülőszobra egy olyan komplex művészeti felfogást képviselnek, aminek akkoriban még nincs párja Magyarországon.
A kor ismert egyházi épületei például a Debreceni Nagytemplom és a Kollégium, a Deák téri evangélikus templom, az Egri Székesegyház, az Esztergomi Bazilika. A korszak legjelentősebb építészei: Pollack Mihály, Hild József, Péchy Mihály, Zitterbarth Mátyás.
Festészet
A klasszicista festészet alakjai közül id. Markó Károly képviselte leginkább a stíluseszményt. Az antik világot idéző, idealizált itáliai tájképeibe helyezte a bibliai vagy antik mitológiai jeleneteket. Az első olyan magyar festő, aki alkotásai eladásából megélt Barabás Miklós volt. Elsősorban arcképeket illetve metszeteket készített, a reformkor és a szabadságharc sok jelentős alakját megörökítette.
Szobrászat
A korszak egyik fontos sajátossága, hogy még kiemelkedő szerepű középületeken sem nagyon találni gazdag szobrászati díszítést. Ez nyilván illeszkedik a magyarországi klasszicizmus puritán felfogásához, de az is igaz, hogy nm nagyon volt eléggé képzett hazai szobrász sem még ekkor. A reformkor idején kibontakozó magyar szobrászat első jelentős képviselője Ferenczy István.
További érdekes oldalak:
- Sulinet Tudásbázis - A művészet intézményrendszerének kialakulása Magyarországon
- Sulinet Tudásbázis - Szobrászat a 19. században Magyarországon
- Sulinet Tudásbázis - Portré-, táj- és csendéletfestészet a 19. században Magyarországon
- Sulinet Tudásbázis - Életkép- és történelmi festészet a 19. században Magyarországon
- Sulinet Tudásbázis - Építészet Magyarországon a 19. században.
Farkas Judit cikke