A gyökerek

Fuchs Lívia tánctörténész szerint a tánc, táncelőadás hagyományosan magában hordozta a színházi elemeket: az emberi érzelmek, a személyiség kifejezését, a drámát, valaminek az ábrázolását. Csak az újkori tánc választotta el magát a színháztól, és mindössze az 1950-es évek óta létezik az érzelmek, emberi, társadalmi jelenségek ábrázolásától megfosztott tánc. Ilyen értelemben tehát a tánc mindig is táncszínház volt.

A XX. században különböző irányzatok, felfogások léptek színre, amelyek a mozgás különböző elemeit tanulmányozták és helyezték előtérbe. Némelyek a test fizikai megjelenésével, tulajdonságaival – például gravitáció, ellenállás, rugalmasság-feszesség – kísérleteztek, sokszor akrobatikus elemekkel párosítva, mások a látványra fektették a legnagyobb hangsúlyt, színes ruhákkal, színpadelemekkel, a táncosok személyiségét teljesen eltüntetve.

A különböző irányzatok egy-egy híres koreográfus nevéhez köthetők. Ilyen például Alwin Nikolais „totális táncszínháza”, Mere Cunningham irányzata, amely a mozgásból nélkülöz bármiféle érzelmet és kifejezést, vagy a Judson csoport által a nem művészi mozgások bevonása a táncszínházba, amellyel elmosták a határokat tánc és nem tánc között. A hetvenes években volt egy Pilobolus nevű csoport, akik a szórakoztató mozgásművészettel kísérleteztek, humoros megközelítésben, nem táncosi, de mégis fizikai erőt, felkészültséget igénylő produkciókkal. A nyolcvanas évektől kezdve, Lloyd Newson mentén az emberi test újra jelentéssel telt kifejezőeszközzé vált, és a drámai szövegek is beléptek az előadásokba, amelyek egyre inkább színházi jelleget öltöttek újra.

Tánc vagy színház?

Ebben a környezetben alakult ki az úgynevezett táncszínház, vagy fizikai színház (többféle elnevezés létezik egymás mellett, amelyeknek meghatározása nem egyértelmű). Lényegi mozzanat, hogy a tánc újra a „színház” kategóriában definiálta magát, igazodva tulajdonképpen a posztmodern színházi irányzatokhoz. Ennek mentén újszerű, átértelmezett előadások születtek. A táncosok személyisége újra egyre több irányzatban fontos lett, az érzelmek kifejezésével, az emberi dráma megjelenítésével újra foglalkoznak. Az előadások sokszor történetszerűek, vagy egy jelenséget járnak körbe. A témák merészebbek, a színpadképek a minimalizmus irányába mozdultak el, kiemelve a táncos, az ember jelentőségét. Gyakori jellemzője a táncszínháznak, hogy a mozdulatok nem tánc-szerűek, hanem hétköznapi emberi mozgásokból tevődnek össze – például járás, guggolás, futás, tapsolás stb. Tulajdonképpen bármilyen mozgásforma, amin keresztül a test kifejez valamit, az előadás része lehet. Időnként beszéd is megjelenik, de a történetmesélés, az üzenet átadásának közvetlen eleme nem az emberi beszéd.

Ezzel párhuzamosan a táncosok teste sem feltétlenül sportolókéhoz hasonlóan kidolgozott és esztétikus, hanem hétköznapi testek, hétköznapi mozdulatokkal vesznek részt a színházban. Azonban minden test önmagában is mesél valamit: ha a hétköznapi értelemben nem is „szép”, a maga egyediségében, jellemzőinek megmutatásával művészi értéke van. A hangsúly egyre inkább az átélésen, a drámán van, és a keresetlen, hétköznapi egyszerűség a nézőhöz is közelebb hozza az előadást.

Gyakran egyéb művészeti ágakkal is ötvözik az előadást: a színpadkép felfogható vizuális művészetként, ezen keresztül bevonható a filmművészet, képzőművészet. Ugyanakkor a zene, ritmus is fontos elemei a táncszínháznak, sőt, akár maguk a táncosok is zenélnek valamilyen módon, például ritmushangszerekkel, vagy a lábuk dobogásával keltenek ritmust.

„Tánckoncert” a MOHÁban

A kortárs táncszínházi társulatoknak külön kőszínházaik is vannak, ilyen például a Nemzeti Táncszínház, a Közép-Európa Táncszínház vagy a Mozdulatművészetek Háza (MOHA). Októberben látható a MOHÁban a egy híres magyar táncművész, Horváth Krisztina életét, munkásságát bemutató kiállítás. A rendezvény keretében a művésznő saját koreográfiáját, valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulat „tánckonertjét” is megtekintheti a közönség.

További érdekes oldalak:

• AZ Élő Tánc Koncert elődásokról és a MOHÁról bővebb információ itt található
• MIT NEVEZZÜNK FIZIKAI SZÍNHÁZNAK? 
• TÁNCKONCERT IS LÁTHATÓ A MOHÁBAN 
• Összeállítás a GNM Kontúr Fizikai Színház előadásából

Ónodi-Szabó Lenke cikke