Mozivilág
2004/11/23 08:00
1838 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egyre nehezebb eldönteni a mozivászon előtt ülve, hogy valóság-e amit látunk, vagy számítógépes trükk. E cikkben a mozifilmekben alkalmazott módszerek tanórai bemutatására teszünk javaslatot. A terület a Mozgóképkultúra és a médiaismeretek területhez is csatlakozik.

Két tanítási órát célszerű rászánni a mozitrükkök bemutatására. Az első órán az élőszereplős, a másodikon a rajzfilmes hősökkel dolgozók világába tekintünk be. Bár e kettő között a határ talán már nem is létezik.

Nagyon lényeges dolog az, hogy még a legszőrösebb szívű szerzői jogvédők se köthessenek bele hazánkban a werkfilmrészletek tanórai megtekintésébe. A tanórai bemutatón egyrészt nem magát a művet, hanem a werkfilmeket tekintjük meg, és nem teljes egészében, hanem csak a tananyagegységhez illeszkedő részét, kifejezetten oktatási céllal. Persze az óra megtartásához előfeltétel, hogy rendelkeznünk kell legálisan megvásárolt DVD-példányokkal, illetve ha kölcsönözni kell, akkor a csoportos megtekintés díját fizetjük ki filmenként a tékában.

A javasolt válogatások megtekintése saját tanítási tapasztalatom szerint belefér a két tanítási óra 45-45 percébe, a megfelelő kommentáláshoz szükséges megállítások mellett is.

A diákok hajlamosak arra, hogy a mozizásnak látszó órát passzívan üljék végig. Úgy tehetjük számukra aktívvá az órát, hogy előre elkészített feladatlapot adunk ki, amit a werkfilmek megtekintése alatt vagy után kell kitölteniük, egyénileg vagy esetleg akár csoportmunkában is.

Élő szereplők

A hagyományosnak tekinthető kékszobás technikát a számítógéppel kombináló filmre talán az 1997-ben elkészített MEN IN BLACK I lehet az egyik legjobb példa. Ebben a rendezői elképzeléstől elindulva a teljes jelenet megszületéséig követhetjük nyomon a filmkészítést. A javasolt werkfilmrészlethez a Creating MIB/Visual Effects Scene Deconstructions menüben a jobb oldali nyílra kattintva jutunk el a Tunnel Scene pontban.

A filmbéli jelenet elkészítése 5 lépésben követhető nyomon. Érdemes felhívni előre a figyelmet a részletek finomodására, az utolsó lépésben hozzáadott, teljesen valószerűvé tévő fényviszonyok fontosságára.

A részlet ideje 4 perc. Hasonlóan izgalmas, de nem hoz technikailag sok újdonságot a filmből majdnem kimaradt, jóllehet fél millió dollárt felemésztő záróképsor, ahol a toronyra felmászni készülő Edgarral való harc elkészültét mutatja be. Az ideje kb. 6 perc. Ennek a werkfilmnek az egyetlen "hibája", hogy angol nyelvű, ami viszont nem zavarja a képi látvány megértését.

A második megtekintésre javasolt werkfilmünk a magyar felirattal is megtekinthető GYŰRŰK URA első részének Függelékén található a Visual Effects menüpont alatt. A Weta Digital stúdió munkáját bemutató film szinte minden apró részletre kitérően mutatja be a filmben alkalmazott technikát. Az SGI, azaz Silicon Graphics munkaállásokon futó alkalmazásokkal több tucatnyi programozó kelti életre az elképzeléseket, azt is megtudhatjuk, hogyan ötvözik a valódi felvételeket az animációkkal. A 25 perces filmből az első 15-öt mindenképpen érdemes megnézni, de javaslom néhány megállítással és megbeszéléssel az egészet végignézni.

Rajzolt szereplők

A második órát a számítógépes grafika másik nagy vonulatának, a rajzfilmkészítésnek szánhatjuk. A klasszikus kétdimenziós rajzfilmek, mint például a Macskafogó, több mint százezer képkockából állnak össze, ami több tucat rajzoló-festő egy-két éves munkája eredményeként születik meg. A mai háromdimenziós rajzfilmek sem készülnek el sokkal gyorsabban, de már szinte teljesen valóságszerű látványt tudnak létrehozni a komputerművészek.

Kezdetnek a SZÖRNY RT bemutatását javaslom, ami az ifjabb korosztálynak készült, emiatt kicsit más technikákat is alkalmaz, mint a többi példánk. Az Extrák választása után a Mike új kocsija pontban egy kisfilmet tekinthetünk meg, amelyben a figurák szőre és bőre igen részletgazdagon, valóságszerűen kidolgozottan jelenik meg, de ezzel szemben Mike, az egyszemű szörny, igencsak nagy szemében a külvilág egyáltalán nem tükröződik, és még a fény is igen csak ritkán csillan meg a szemgolyóján. Bizonyos felületek remekül kidolgozottak, mások kontrasztosan igencsak elnagyolt stílusúak, mint például a műszerfal, ami szinte kétdimenziós rajzfilmhatást kelt. A Pixar Stúdió az anyagszerű felszínek kidolgozásában alkotott kiemelkedőt, amit Sullivan bundájának szálankénti borzolódása is jól példáz. Az időtartama 6 perc.

 

A JÉGKORSZAK című rajzfilm werkjében az agyagmodell megszületésétől a drótvázmodell mozgatásán át a kész figuráig mutatja be az alkalmazott technikát. Az ezt bemutató mellékleteket a Kulisszák mögött megnevezés helyett a Jég alatt cím rejti, e pontban különösen érdemes megnézni a főhős mozgásának megvalósítását bemutató részt, azt, hogy a jég szorításából kimászó figura több lépésen át hogyan válik teljessé. A másik werkben a környezet kidolgozásának menetét követhetjük nyomon: láthatjuk, hogyan készül el a leomló hófal a vázlattól a kavargó porhóval kísért megvalósulásig. A két részlet együttes ideje kb. 6 perc.

A DVD másik érdekessége egy rövid lírai történet egy öreg nyuszimamáról. A film érdekes és megható történetén túl számunkra azért fontos, mert a részletek kidolgozottsága, teljesen valószerű megjelentetés valósul meg benne. A finoman szálló liszt, a leeső pohár, a felületekről visszaverődő lámpafény, a szembogárban tükröződő környezet olyan valószerűen jelenik meg, hogy szinte bábfilmnek hihetnénk az egészet, semmint rajzfilmnek. A film vérbeli tanulmánymunka, szenzációsan mutatja be, hogy mire képes ma már a számítógépes animáció. Az időtartama kb. 8 perc.

Azért Shrek sem maradhat ki a sorból. A főmenü Special Features pontjában a The Tech of Shrek 22 percben mutatja be a figurák megszületésétől indulva a háttér felépítésén keresztül az apróbb részletek megjelenéséig a Dreamworks Studio által alkalmazott technikát.

Érdemes felhívni a diákok figyelmét a filmkészítés során alkalmazott technikai eszközökre, mint például a térbeli szkennerre.

A valós és a virtuális technika összemosódni látszik: a szereplők hangját adó élő színészek szájmozgása átmásolódik egyre több rajzfigurára. A Gyűrűk ura második része már egyértelműen példa arra, hogy a nagyon nagy számításigényt követelő mozgások kiszámítása helyett valódi szereplő mozgását veszik alapul a rajzfilmfigura életre keltéséhez, mint ahogy a filmben szinte végig a Gollam hangját adó színész mozgását és mimikáját jelenítik meg a vásznon az animált figurában.

A következő cikkünk a látott technikák tanórai megvalósításába vezet be.

Rozgonyi-Borus Ferenc
(ABAX)

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk