Nagy filmek: Sose halunk meg (1993)
2004/10/27 08:00
6536 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Koltai Róbert első rendezése annyi nézőt csalt be a mozikba, amennyit már hosszú évek óta egyetlen magyar alkotásnak sem sikerült, a Nagy utazás azóta is az egyik legtöbbet játszott filmzene.

A közönség már-már kezdett elpártolni a mozitól - és különösen a magyar filmektől -, amikor a rendszerváltás utáni első, megejtően szép alkotás hatására tömegesen váltottak jegyet az előadásokra. A film visszaadta a hitet magyar filmgyártásban. De nemcsak a közönség, a kritika is kitörő lelkesedéssel fogadta Koltai Róbert első filmjét.

A történet elején az akkori jelenben, a kilencvenes években járunk. A színész, Tordai Imre (Máté Gábor) szokása szerint rohan az ügetőre, hogy kedvenc kedvtelésének, a lovaknak hódoljon. S ahogy az már szintén megszokott: veszít. Ám ekkor nyer is, igaz, kicsit másképp. Hirtelen felidéződik benne a hatvanas évek, amikor még ő is csak tapasztalatlan, esetlen, gátlásos kamasz volt, s a szeretett rokon, Gyuszi bácsi, akivel egyszer rengeteg pénzt nyertek a lovin.
Tordai Imre emlékképeivel mi is a hatvanas évekbe repülünk és megtudjuk, hogy is esett akkor az a nagy eset. Gyuszi bácsi különös figura volt. De nemcsak ő, hanem a foglalkozása is: vállfaárus. Munkája pedig abból állt, hogy egy füzérnyi vállfával a nyakában felszállt a vonatokra, és az utasoknak kínálta a portékát. Minden vidéki városban ismerték, szerették, mindenhova bejáratos volt. Gyuszi bácsi is szenvedélyes ember volt, fürdött a népszerűségben, értékelte a szeretetet, de legjobban mégis a lovak tudták lenyűgözni, ezért ha csak tehette, ment a lovira, és mindig a nagy nyereményről, a tuti tippről álmodozott.

Eseménydús életébe bepillantást nyert az egy hétre hozzá utazó nyápic pesti unokaöccse, Imi (Szabados Mihály), akiből kénytelen volt embert faragni. Megismertette a fiút a krémes, a nők és az igazi élet ízével, minek szépségeit a korlátok és sokszor értelmetlen szabályok figyelmen kívül hagyásában, néha áthágásában kell keresni (még akkor is, ha ez néha komoly rizikóval jár).
A fiú pedig figyelt és tanult, és életre szóló élményeket szerzett. Hordta a vállfákat, ette a krémest, és testi-lelki szempontból is egyre jobban megemberesedett. Nagybátyját is vitte a lendület, de szívének heves dobogásával a teste már egyre kevésbé tudta tartani a tempót. "Nem csak a léleknek, a testnek is erősnek kell lennie" - mondta Iminek a pap a kórházban, amikor haldokló nagybátyja mellett ült.

De Gyuszi bácsi nem halhatott meg anélkül, hogy legalább egyszer ne nyerjen. Méghozzá "úgy, igazán". Jött is a "holtbiztos tipp", az álmok, a remények és vágyak beteljesülését jelentető győzelem, mi magyar filmektől szokatlan profizmussal megszerkesztve repíti a nézőt a történet magával ragadó vége felé.
Koltai Róbert első rendezése Csákányi László utolsó filmje volt. Az ötlet a rendező múltjából származott, Koltai saját nagybátyjáról mintázta meg Gyuszi bácsi alakját. A forgatókönyv megírásában az a Nógrádi Gábor segédkezett neki, aki a nyolcvanas években a Gyermekrablás a Palánk utcában című, Koltai főszereplésével készült filmet írta. Közös munkájuk eredményeként néha vidám, néha keserű, nyomorúságot tükröző, de legtöbbször ezeket ötvöző, hatásos jelenetek születtek - olyanok, mint Deutsch (Csákányi László), az öreg tánctanár felejthetetlen éjszakai órája.

A 86 perc hosszúságú színes produkció megtekintését a tizenkettedik életév betöltése után javasoljuk.

Írta: Koltai Róbert, Nógrádi Gábor
Rendezte: Koltai Róbert
Zenéjét szerezte: Dés László
Szereplők: Koltai Róbert, Szabados Mihály, Blaskó Péter, Csákányi László, Jordán Tamás, Lukáts Andor, Máté Gábor, Monori Lili, Pogány Judit

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk