Művészetek
Feliratkozom a kategória cikkeire!

Kulturális forradalom az osztályteremben

Mi is az Europeana? Virtuális Múzeum vagy Európa Kollektív Emlékezete?

1 éve

Új segédanyagok kortárs művek tanításához

Update! – Négyről ötre szaporodott az Aegon-díj honlapjáról letölthető (2016-os) tananyagok száma.

4 éve

„Europeana” az osztályteremben

Lőrincz Katalin, a budapesti Weöres Sándor Gimnázium tanára, részt vett a brüsszeli székhelyű European Schoolnet (EUN) és Europeana szervezetek által koordinált, egy éven át tartó, digitális tréningen. Tapasztalatairól az alábbi cikkben számol be nekünk.

2 éve

Kamenyeczky István, szobrász

„A művészetet nem lehet tanulni – vallotta –, az vagy van, vagy nincs.” És valóban, a kőfaragóműhely munkása tehetsége révén emelkedett föl elismert művésszé.

4 éve

Ecsődi Ákos, a lágy színharmóniák mestere

Befelé élő, mélyen gondolkodó, nagyra hivatott művész volt; filozofikus szemléletű, töprengő egyéniség. Figyelme egyszerre összpontosult az egészre és a részre. A hozzá eljutó disszonáns hullámokat, feszülő konfliktusokat pátosz nélküli életbölcsességgel oldotta föl a szépség és az összhang érdekében. Ezt sugározta kellemes, halk személyisége és egész festészete.

4 éve

Projektszemlélet

A szandaszőlősi iskolába járó diákok már tizenévesen megtapasztalhatták, hogy milyen projektszemlélettel tanulni. Ezek a gyerekek ugyanis úgy ismerkedtek meg öt európai ország közel harminc festőművészével és világhírű alkotásaikkal, hogy közben élményszerű ismereteket szereztek arról is, hogy a művészek milyen történelmi korban alkottak vagy hogy milyen zenére táncolhattak akkoriban az emberek. A Comenius projekt két éve során az eredeti festményeket is megtekinthették, miután homok animációval, linómetszéssel, modern 3D-s grafikával vagy legó animáció formájában reprodukciókat készítettek róluk, valamint fogalmazásokat, verseket alkottak. A 2016-ban Nívódíjjal jutalmazott projekt koordinátorával, Széles Imrénével, valamint az iskola igazgatójával, Hegyiné Mladoniczki Évával beszélgettünk.

4 éve

Fáy Lóránt, a lírai finomságú kolorista festő

Csupán két évig tanított a makói gimnáziumban, mégis a makói művészek között tartjuk számon. Innen nősült, dr. Bálint Nagy István főorvos sógornőjét, Husztik Magdát vette feleségül. Házasságuk boldog, megértő és kiegyensúlyozott volt, gyermekük nem született. Miután Makóról elkerült, a szüneteket továbbra is a Maros-parti városban töltötte; itt nyugodt, alkotó légkör fogadta. Hozta magával az év közben papírra vetett vázlatok sokaságát, és a benne túltengő alkotás utáni vágyát itt élte ki. A helyi értelmiségiek szellemi légkörében különösen jól érezte magát.

5 éve

Bánszki Tamás, a földeáki népélet szerelmese

Pályájában három település játszott meghatározó szerepet: Földeák, valamint két város: Debrecen és Szeged. Rövidebb ideig Makón és másutt is élt, de ezek életében átmeneti állomások voltak. Makó valamelyest szellemi holdudvarához tartozott.

5 éve

Almási Gyula Béla, az alföldi táj festője

Küzdelmes volt az élete, mindenért keményen meg kellett dolgoznia. Az úton, melyen haladt, mindig akadályok tornyosultak eléje. Lelkében lobogott az alkotói tűz, hitt művészi elhivatottságában, de neki mindig bizonyítania kellett.

5 éve

Vén Emil, a mediterrán hangulat festője

Egy ideig Makó adott számára menedéket, itt kapta az első elismerést. Jól érezte magát a Maros-parti városban, később is szívesen gondolt vissza sikereinek színhelyére. Kétoldalú volt ez a kapcsolat, a város is kedvelte őt. Közismertségét és közmegbecsülését a születésének 80. évfordulójára rendezett makói kiállítás megnyitásakor is tapasztalhattuk.

5 éve

Biró Béla, a festő és műtörténész

Biró Béla székely származású tanítócsaládból származott. Makón született 1889. december 11-én. Gyermekkorában többször találkozott Nagy István festőművésszel, aki olykor élvezte családjuk vendégszeretetét. A makói gimnáziumban érettségizett. A Képzőművészeti Főiskolán 1924-ben szerzett rajztanári diplomát.

5 éve

Nagy István, a puritán hangvételű festő

A hagyomány szerint Csíkmindszentet az Úristen úgy teremtette, hogy ócska ruhájában volt, s a zsebe lyukas lévén, mindig egy-egy darabot kipotyogtatott belőle. Így keletkeztek az egymástól távol eső „tízesek”, a falu egyes részei. E különös székely falucskában született Nagy István. Ősei primorok, akik II. Józseftől kapták nemességüket. A hajdani lófő család azonban hamar elszegényedett. Festőnk szülei már oly nyomorúságba jutottak, hogy egy szobában éltek a tyúkokkal. A falubeliek Ciböre Nagyoknak nevezték őket. Apja – aki ügyes és okos ember hírében állt – be tudta tenni két fiát: Pistát és Ferit – Anti gazdálkodó maradt – a kolozsvári állami tanítóképezdébe, ahol tanítói oklevelet szereztek.