Őskori állatok és egy ember

A barlangot egy ideje nem lehet látogatni, de ha valaki mégis kíváncsi rá, készült róla egy tökéletes másolat. Akinek ez a megoldás sem tetszik, annak sem kell lemondani a műélvezetről. Csak nyissa meg ezt a linket és máris virtuális sétára indulhat az ősi galériába. Ugye lenyűgöző a látvány? A Föld belsejébe visz minket a kamera, mintha a történelem nyelőcsövén haladnánk lefelé, ahol a gyomorban az őskor állatai és egy fura, madárfejű, nagylábú egyértelműen férfiember vár ránk, hanyatt fekve.

Egyértelműen férfi

Az őskorban kedvelt hely

A barlang mintegy 250 méter hosszúságú és 30 méter mélyre lehet leereszkedni benne. Falait több száz, a felső-paleolitikumból származó őskori festmény díszítette. A több mint 17.000 esztendős művészeti alkotások 1979-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listájára. A Lascaux-barlang környéke a Vézére-folyó völgye mindig is bővelkedett az őskori leletekben, itt található többek között Cro-Magnon, amiről azt a bizonyos embertípust elnevezték.

Állatsereglet a föld gyomrában

A mészkő barlang szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően – felette egy vízzáró márgaréteg helyezkedik el –, az őskori festmények és vésetek gyakorlatilag hibátlan állapotban fennmaradtak. A több teremből álló barlangrendszer falain a felső-paleolitikum kor művészei akkor élt állatokkal, geometriai alakzatokkal, absztrakt rajzokkal és képzelet szülte élőlényekkel festették ki. A festményeken többek között lovakat, bölényeket, kőszáli kecskéket és szarvasokat láthatunk nagyon szépen kidolgozva és a térben precízen elhelyezve. A legismertebb alkotások az utókor által Nagy Bikák Termének nevezett helyiség falain találhatóak, itt egy népes állatcsorda van megörökítve, ahol egyes állatok életnagyságban tündökölnek.

Egy lascaux-i bika az őskorból

Szakrális célok

A Lascaux-barlangban található alkotások rendeltetéséről, céljáról nem sok biztosat tudunk. A régészek többsége azon a véleményen van, hogy a képeknek vallási szerepe lehetett. Talán a vadászatokhoz nyújthattak kultikus segítséget, esetleg az elejtett állatok szellemeit akarták ezzel kiengesztelni. A geometriai alakzatokkal kapcsolatban az a vélekedés, hogy a korabeli csillagállásokat próbálta vele az ősember megörökíteni, felmerült az is hogy ezek ősi írásjelek. Szakrális célja volt-e a barlangnak, vagy művészi indíttatásból alkották meg? Nem lehet tudni, de sokkal valószínűbb a szakrális célzat. Az viszont bizonyos, hogy a legtávolabbi termek kifestéséhez köteleken kellett leereszkedni és lámpást is kellett gyújtani, tehát komoly előkészületek kellettek hozzá, ami határozott célokat feltételez.

Vadászat, mágia, avagy gyakorlat teszi a mestert

Ez a cél minden bizonnyal az egyik akkoriban legfontosabb tevékenységre, a vadászatra irányulhatott. A cro-magnoni ember életét meghatározó vadászat sikerét igyekeztek mágiával segíteni. A falfestményeken nem véletlenül szerepelnek nagy testű, sok hússal, bőrrel és csonttal szolgáló állatok (mamutok, bivalyok, stb.). A vadászat előtt egy szertartás keretében eljátszották a zsákmány elejtését, lényegében gyakorlatoztak egyet a hajsza előtt. Ezt a teóriát erősíti, hogy sok természeti nép a mai napig ápolja ezt a hagyományt. A több állat testén látható nyilakat olyan helyre rajzolták, ahol azok halálos sebeket ejtenek. Fontos érv a barlang egyfajta szentélyként használt mivolta mellett, hogy a cro-magnoni ember nem volt barlanglakó, csak festeni járt oda.

Egy ló a múltból

Ősi módszerek, ügyes technikák

A barlangban nagyjából kétezer ábrázolást számoltak össze. Ebből kb. 900 alakot azonosítottak valamilyen állatként , 600-ról pontosan meg is lehet állapítani, hogy melyik fajhoz tartozik. A képek elkészítéshez alkalmazott módszerekről is érdemes néhány szót ejteni. A cro-magnoni ember ügyességét mutatja, hogy többféle technikát alkalmazott, szőrből készült ecseteket használt, a nagy felületek festésére a szájából spriccelte a festéket a falra. Használtak rongycsomókat is, valamint az ujjukkal is vittek fel festéket a falakra. Véseteket készített, hogy plasztikussá tegye művét, illetve kihasználta a barlang falának természetes domborulatait. Mécsesébe zsiradékot töltött, azzal világította meg a mennyezetet, aminek eléréséhez állványt épített.

Különféle festési technikák

Feltűnő, hogy a környező tájra nem pazaroltak festéket az ősművészek. Pedig akár naplementét is festhettek volna a falakra, festékük lett volna hozzá: barna, fekete, okker, vörös és lila színeket használtak. A felhasznált festékek ásványi eredetű agyagporok voltak, amiket kötőanyaggal vegyítettek. A zsákmányállatokat ábrázoló képek körvonalai határozottak, nézetük frontális. Szembetűnő, hogy mennyire természethűen vannak ábrázolva a vadak mozdulatai, izmaik feszülése.

Az eredeti, a másolat és a virtuális

A Lascaux-barlang újbóli felfedezése után nagyon népszerű turistalátványossággá vált, ami majdnem a festmények vesztét okozta. A sok odalátogató által kilehelt szén-dioxid, a megvilágítás által termelődő hő felborította a barlang klímáját, algák és gombák telepedtek meg benne. Ezt próbálták légcserélővel orvosolni, de csak annyit értek el vele, hogy még ellenállóbb gombafajok telepedtek meg.  Hogy megelőzzék a még nagyobb bajt, 1963-ban lezárták a barlangot. Nem messze tőle elkészítették hasonmását, ahol 1983 óta a lascaux-i rajzok pontos másolatait tekintheti meg a cro-magnoni ember leszármazottja, a homo sapiens.

Illetve itt lehet, látványos virtuális kirándulást tenni a Lascaux-barlangban.

Képek forrása: http://www.lascaux.culture.fr/#/fr/00.xml

Kurucz Ferenc cikke