A Versszínházról

A Versszínház Turek Miklós színművész találmánya. Ez egy olyan egész estés monodráma, amely egyszerre mutatja be a költő életét, személyiségét és költészetét. A színész magát teszi a költő szerepébe, végigjátssza-végigéli életét, belebújik ruháiba, szájába veszi, ízlelgeti költeményeit. Mindezt úgy, hogy az előadás teljes szövegét kizárólag a költő verseiből vágta-szerkesztette össze, az elején egy rövid magyarázattal, bevezetővel megtoldva.

Az első Faludy György-előadást 2004-ben mutatták be Őriszentpéteren, a HétRét Fesztiválon, címe: Pokolbéli világnéző Faludy Györggyel. Az előadást 2005-ben maga a költő is látta, és nagy örömmel fogadta. Ezt újabb és újabb előadások követték, és a Faludy-előadás sikerén felbuzdulva Turek Miklós három másik magyar költő életművét is színpadra vitte: 2006-ban elkészült a József Attila-előadás, Nappal hold kél bennem... címmel. Ezt 2007-ben követte a Radnóti Miklós-előadás, melynek címe Árny az árnyban... A három előadás 2008-ban Észak-Amerikában is turnézott. Majd 2009-ben elkészült a Petőfi Sándor életét és költészetét bemutató Szőlőszem. Művésztársaival összefogva további összművészeti produkciók születtek: a vers-zene-színház Pilinszky Jánosról és Faludy Györgyről, időnként szintén a költők által ihletett képzőművészeti alkotásokkal is társítva. Turek Miklós és a közreműködő művészek közvetítésében az előadások évről évre járják az országot, sőt, az országhatárokon kívüli magyar közösségekhez is eljutnak.

Felmerült az igény, hogy az előadások az iskolákhoz, diákokhoz is eljussanak, érthetőbbé és izgalmasabbá téve a tananyaghoz is kapcsolódó költői életutakat és életműveket, az adott történelmi korszakkal együtt. Ezért erre a célra egy-egy rövidített, 60 perces verzió készült minden előadásból, és a „Versszínház a suliban” projekt keretében, rendhagyó irodalomóraként adják elő oktatási intézmények közönsége számára. Az előadást – ha erre igény van –, az előadóval folytatott beszélgetés követi, amelyben a diákok reagálhatnak a frissen látottakra, és kifejthetik saját értelmezésüket.

A téma: Faludy György

Faludy Györgyről beszélni szeptemberben azért is aktuális, mert a költő szeptember 22-én ünnepelné 104. születésnapját, és 1-jén volt halálának 8. évfordulója. A Kossuth-díjas költő, műfordító és író kivételesen hosszú élete igencsak mozgalmas, drámai fordulatokkal teli élet volt. Elég, ha megemlítjük a két világháborút, a fasiszta, majd a kommunista diktatúrák általi üldöztetést, az ÁVO börtönét, a recski munkatábort, a többszöri emigrációt, utazásokat... Mindeközben Faludy megőrizte humorát, emberi érzéseit, és hazája szeretetét. Majdnem 100 évet átölelő életútja több költő-nemzedéket kísért végig: a „századeleji” József Attila és Radnóti Miklós néhány évvel voltak csak idősebbek nála, őt mégis kortárs költőként emlegetjük.

Költészetét egész életében sokat vitatták szakmai és ideológiai szempontokból. Az 1937-ben megjelent, Francois Villon balladáinak „átköltéseit” tartalmazó kötetét sok negatív kritika érte, pedig a kötet nagyon népszerű lett, és ezen keresztül Villon költészetét is újra felfedezte a magyar közönség. A kritikák sokszor abból indultak ki, hogy szerzőik műfordítást vártak, ám sokszor az eredetitől merőben eltérő művel találták szemben magukat, amelynek az eredeti mű valóban csak alapjául, ihletőjéül szolgált, de az átköltés stílusában, mondanivalójában teljesen szabadon eltért attól. Ezt a módszert nem tudták kategóriákba sorolni, s még ma sincs egyértelmű álláspont arról, hogy a Villon-átköltések Faludy önálló költészetéhez, vagy inkább műfordításaihoz sorolandók. Mások obszcenitással, túlfűtött szexualitással vádolták a költőt, és idős korában sajnos a bulvársajtó is sokat foglalkozott vele. Sokan kedvelték és kedvelik azonban Faludyt egyedi, közvetlen, játékos hangvétele, szókimondása, humora miatt. Példaként álljon itt egy részlet a híres-hírhedt (manapság már inkább csak híres) Villon-átköltésekből, amely jól szemlélteti Faludy költői stílusát és életfilozófiáját:

Francois Villon: Ballada a senkifiáról
(részlet)

Mint nagy kalap, borult reám a kék ég,
és hű barátom egy akadt: a köd.
Rakott tálak között kivert az éhség,
s halálra fáztam rőt kályhák előtt.
Amerre nyúltam, csak cserepek hulltak,
s szájam széléig áradt már a sár,
utam mellett a rózsák elpusztultak
s lehelletemtől megfakult a nyár,
csodálom szinte már a napvilágot,
hogy néha még rongyos vállamra süt,
én, ki megjártam mind a hat világot,
megáldva és leköpve mindenütt.

Turek Miklós, a szerkesztő-színész-rendező

Turek Miklós 2000-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán. Ezt követően 4 évig a Győri Nemzeti Színház tagja volt. Színpadi szerepein kívül magyar és külföldi filmekben is szerepelt, valamint rádiós- és televíziós reklámhangként, például a Budapest Bank „Emese és Zoltán” reklámkampányának Zoltánjaként. Jelenleg az MTV 1 csatorna Marslakók c. produkciójában szerepel. Küldetésének azonban a magyar költészet színházi megjelenítését, közvetítését, népszerűsítését tekinti. 10 éve indította a Versszínház projektet, amellyel azóta bejárta az országot, de Amerikában és Nagy-Britanniában is fellépett. Róla bővebb információ található a színész honlapján.

Az előadás Nágel Kornél grafikus Faludy-illusztrációival együtt legközelebb megtekinthető Budapesten, a Tabán Kinotékában, szeptember 23-án, 19:00-kor.

További érdekes oldalak:

• Versszínház
• „Versszínház a suliban” – a rendhagyó irodalomórákról bővebben
• Turek Miklós
• Francois Villon balladái Faludy György átköltésében
• A Villon-átköltésekről
• Faludy két verse a költő saját előadásában
• Részlet az előadásból

Ónodi-Szabó Lenke cikke