Berettyóújfalu szülötte: 1925-ben itt látta meg a napvilágot. Édesapja mozigépész volt - talán innen a szerelem. És persze a lehetőség is, hiszen papája révén kisgyermekkorától közvetlen közelről ismerhette a mozit, ugyanakkor neki köszönhette érettségi után az első gyakornoki állását is a Hunnia Filmstúdióban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be művészettörténet-filozófia-esztétika szakos hallgatónak, majd tanulmányait később Debrecenben folytatta tovább. Ám útja itt egészen új fordulatot vett: Ranódy László hívására a Sarló Filmvállalathoz ment dolgozni, majd innen egyenesen a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára került. Itt ismerkedett meg és kötött mély és gyümölcsöző barátságot Radványi Gézával.
Ügyelő volt a Valahol Európában c. Radványi-filmben, majd Máriássy Félix őt választotta 1950-ben asszisztensének a Kis Katalin házassága című filmjéhez. 1952-ben csak így tudott végül lediplomázni, ugyanis időközben kirúgták a főiskoláról, s ezért az ötvenes évek elején mint traktoros dolgozott egy kis ideig. Később a MAFILM-hez került társrendezőként. Első játékfilmje egyben első nagy sikere az 1954-es Liliomfi volt. Olyan szereplőgárdával dolgozott Makk Károly, ami szinte már önmagában szavatolta sikerét: Dayka Margit, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Soós Imre, hogy csak néhány nagy nevet említsünk. A Liliomfi volt kora legnézettebb filmje: bájos történetével, érett rendezésével és felejthetetlen alakításaival máig nagy élményt nyújtó alkotás.
Az 50-es évek elejétől a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett, később docens, majd egyetemi tanári posztot nyert. Az évtized közepétől szinte évente forgatott újabb filmeket. Így született "A kilences kórterem", a "Mese a tizenkét találatról", "Az elkésett vőlegény", a "Ház a sziklák alatt", "A harminckilences dandár", a "Fűre lépni szabad", a "Megszállottak", az "Elveszett paradicsom", az "Utolsó előtti ember", a "Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?" a "Bolondos vakáció", az "Isten és ember előtt" s végül az életmű csúcspontját jelentő 1970-es Szerelem. A Déry Tibor két novellája (Szerelem, Két asszony) készült filmben olyan színészek szerepeltek, mint Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili. Déry Tibort novellája megírására az 56-os forradalom utáni börtönbüntetése késztette. Hogy "politikailag korrektnek" minősíthesse a cenzúra, Makk Károly az 50-es évek elejére, Rákosi-korszakba helyezi történetét. Az áthallások azonban nem hagytak kétséget a nézőben, hogy a forradalom utáni megtorlások idejét idézik a képkockák.
A nagyjátékfilmek rendezése mellett tévéfilmek is csapó alá kerültek Makk pályáján. Ilyenek voltak az Öröklakás, a Fájó kritika, a Távirat, a Gyilkosság a műteremben I-II. vagy a Beismerő vallomás. A 80-as években aztán újabb remekművel jelentkezik Makk Károly - bár a Szerelem c. filmjét túlszárnyalnia később sem sikerült. A Galgóczi Erzsébet könyvéből készült Egymásra nézve c. alkotás, mely tabukat rengető és egyben megrendítő alkotás ismét az 50-es évek Magyarországáról és a korabeli normákat áthágó nőszerelemről.
Nem meglepő, hogy Makk Károly a rendszerváltás éveiben is aktívan részt vett: a Demokratikus Charta szóvivője volt 1991-ben, majd 1993-tól a Széchenyi Akadémia tagja. Később tagja lett a Magyar Művészeti Akadémiának csakúgy, mint az Európai Filmakadémiának. 2001-ben az a megtiszteltetés érte, hogy Szerelem c. filmjét "Minden idők legjobb 100 filmje" közé választották. Három ízben kapott életműdíjat: 1986-ban Figueire da Foz filmfesztiválján, 1994-ben a Magyar Filmszemlén s 2001-ben Karlovy Vary-ban.
Makk Károly a magyar filmgyártás különleges tehetsége: atmoszféra- és miliőteremtő képessége szinte páratlan, finoman megrajzolt emberi portréi, lírai tragikumhoz való kivételes érzéke a világ filmtörténetének halhatatlanjai közé emeli őt.
