Ritkaságok a szeged-alsóvárosi ferences gyűjteményben I.
2015/02/23 13:07
1891 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hosszú évszázadok során alakult ki a Havi Boldogasszony búcsújáró templomának kincstára, melynek reprezentáns darabjait a félezer éves jubileum alkalmából látványos kiállításon mutatták be. Néhány olyan műtárgyat válogattam előadásomba, amelyek kultusz-történeti és ikonográfiai üzenetet hordoznak Szeged kutatói és az egyetemes magyar művelődéstörténet számára.

Bálint Sándor jeles népéletkutató már ötven-hatvan évvel ezelőtt rámutatott Szeged-Alsóváros intenzív Szentháromság-kultuszára, melynek látványos emléke volt a kegytemplom közelében állott Szentháromság-kápolna, amelynek létéről ma már alig tudnak. Ugyanez a Szentháromság-tisztelet nyilvánul meg az 1713-ban elkészült hatalmas főoltár oromzatán, majd a népi építészet jellegzetesen alsóvárosi típusú, háromszög alakú ún. napsugaras házhomlokzatain. Egy ilyen parasztházról került Bálint Sándor gyűjteményébe az azóta már többször publikált XVIII. századi festett kerámia dombormű, rajta a három isteni személy képmásával.

A kiállításon kitűnő ötvösművek idézték a Trinitas-kultuszt. Még a XVIII. század legelejéről származik az aranyozott ezüst, augsburgi ötvösművész által készített, ékkövekkel díszített sugaras úrmutató, amelyen a művészi figurák koszorúja mintha az alsóvárosi barokk devóciót tükrözné (1. kép). A csúcskereszten a Sienai Szent Bernardin által propagált symbolum symbolorum Jézus monogramját, az obszer-vancia legfőbb jelvényét látni. Alatta a Szentlélek galambja és a mennyei Atya, majd a napsugárba öltözött ég Királynéja, aki alatt kétoldalt adoráló angyalokkal a szív alakú ostyaházban az eucharisztikus Jézus foglal helyet. A vertikális tengely ábráin az utolsó Názáreti Szent József, s így valósul meg a Trinitas terrestris és a Trinitas coelestis, azaz az égi és a földi háromság, vagyis a Szentcsalád együttes barokk tiszteletének szinopszisa. Ide tartozik még Schatzl József pesti ötvös céhmester aranyozott ezüst kelyhe (2. kép). Ezt a szegedi származású Makay Ferenc váradi kanonok ajándékozta a barátoknak. A miséző kehely talpán a zarándokok patrónusai, a bibliai Háromkirályoknak trébelt mellképei, a kupán pedig a Szentháromság személyei láthatók. A másik valóban pompás kehely Szilassy János Európa-hírű magyar ötvösművész aranyozott ezüst kelyhe 1764-ből, amit Ladányi István szegedi polgár ajándékozott a franciskánusoknak. A kelyhet három-három remek színes zománckép díszíti: a Szentháromság, Szent István király, Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal és a Győztes Immaculata (3, 4, 5. kép). A Szeplőtelen Szűz tisztelete és ábrázolása szintén ferences eredetű, a Győztes Immaculata kompozícióját, mint a Tridentinumot követő apologetikus ikonográfiai típust minden műfajban megtaláljuk, különösen a Kárpát-medencei obszerváns mariánusoknál, akik provinciájuk patrónáját tisztelték benne. Ennek a típusnak festett faszobrát a gyűjtemény őrizte, erről Bálint Sándor ad hírt.

Természetesen Alsóváros kultuszcentruma a Havi Boldogasszony XVII. századi, jó kvalitású, vászonra festett olajképe, mely egyik csodájának tartották, hogy restaurálásra sosem szorult s megőrizte az eredeti ecsetvonások báját ragyogó színeivel együtt. Nemrég találtam rá grafikai mintaképére Berger Illés III. Ferdinánd felesége, Mária királyné koronázása alkalmából 1638-ban megjelent Symbolum Sacrumának egyik rézmetszetén, melynek felirata: PATRONA HUNGARIAE. Ezt az ábrázolást költötte át egy ismeretlen festő, mint Magyarország Nagyasszonyát szegedi Boldogasszonnyá (6, 7, 8. kép). A még a XVII. század végére datálható, nagyméretű, nyilván fogadalmi vászonkép mellett Falusi Zsigmond 1764-ben festett s a kiállításon látható, eredetileg a sekrestyeszekrény közepe fölé rögzített másolaton kívül számos rézmetszet is készült róla.

A templom kincsei között az ún. Mátyás-kazula igen jelentős. Reneszánsz kori eredetű ugyan, de a XVIII. század utolsó negyedében alaposan átdolgozták. Közel 14 lat igazgyöngyöt fejtettek le róla, mivel az atyák pénztára kiürült s az új orgonát kellett kifizetniük. Ekkor a miseruha megsérült, melynek renoválását P. Telek József, az évszázad legjelesebb népszónoka vállalta magára Zsucha Simon sekrestyéssel együtt, s ekkor illesztették rá - nyilván Telek József ötletéből - azt a hímzett, stilizált magyar koronával ékes címerpajzsot, melyen Mátyás király hódol a Szegedi Boldogasszony előtt (9. kép).

Magát a kegyképet 1823-ban újra keretezték, s ekkor helyezték üveg alá. Az aranyozott kegyképrámára és üvegére az alsóvárosi Börcsök István és egy felsővárosi özvegy, Szögi Ilona áldozott legtöbbet. Az imameghallgatások jeleként hálából kapott ékszereitől s egyéb drágaságaitól 1916-ban fosztották meg a képet, amiket a votív ajándékokkal együtt a főoltár jobb és bal oldalán helyeztek el. Hollétük ismeretlen. A Napbaöltözött Asszony típusa megtalálható volt a templom múzeumában azon tizenhat fametszet képecske között, amely e műfaj legkorábbi emlékei közé tartozik a késő középkorból. Az egyik barokk kori votív-koronát láthattuk a kiállításon (10. kép), ugyanis a mostani aranykoronákat 1929. március 12-én Szeged város közönsége ajánlotta föl a Boldogasszony tiszteletére az árvíz ötvenedik évfordulója alkalmából tartott díszes koronázási ünnepségen. E koronákat Heks Nándor készítette. A kormánypálca 1846-ból a híres pesti ötvös mester, Szentpétery József műve. A Napbaöltözött Asszony kegyképen az ezüst holdsarló utalás a török fölötti győzelemre, ugyanis Szegeden és környékén a zentai csata diadalát 1697. szeptember 11-én a szegedi Havi Boldogasszonynak tulajdonították.

Ugyancsak a török rabigára utal a bejárattól jobbra álló czestochowai Mária-kegykép, amely Morvay András helybeli festő műve, aki a felvidéki Trencsénből került - feltételezésem szerint János nevű ötvös testvérével együtt - Szegedre, s mint tekintélyes tanácsnok 1741. június 10-én hunyt el, s a templom kriptájában talált végső nyughelyet. Ez Bálint Sándor kifejezésével „átköltése a prototípusnak", mely a hívekhez való közelsége miatt igen közkedvelt másodkegyképévé vált a templomnak. A történelmi Magyarország számos ferences templomában megtaláljuk a lengyelországi kegykép mását, nyilván „törökverő" jellege miatt. Ugyanis az ország felszabadulása után továbbra is szorongást okozott az akkor még megszállt Balkán közelsége. Sobiesky III. János király 1683 szeptemberében vezéri sátrában elhelyezett egy magával vitt másolatot, s ő és serege Bécs felmentését a Fekete Máriának tulajdonította. Ez az ikon ma is látható a kahlenbergi Szent József-emléktemplomban. Hogger János a sekrestyeszekrény egyik ajtaján megörökítette a Fekete Máriát (11. kép).

ferences01 1. Augsburgi sugaras úrmutató a Szentháromság és Szentcsalád alakjaival, aranyozott ezüst, XVIII. század eleje.


ferences02 2. Miséző kehely a Szentháromság és a Háromkirályok alakjaival, aranyozott ezüst, Schätzl József, XVIII. Század közepe.


ferences03 3. Miséző kehely a Szentháromság, Szent István király, Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal és a Győztes Immaculata zománcképeivel, aranyozott ezüst, Szilassy János, Lőcse, 1764.

ferences04 4. A Győztes Immaculata, részlet a kehelyről.


ferences05 5. Szent Ferenc stigmatizációja, részlet a kehelyről.


ferences06 6. Ismeretlen festő: a Napbaöltözött Asszony kegyképe, olaj, vászon, XVII. század második fele.


ferences07 7. Ismeretlen mester: Magyarország Nagyasszonya, a kegykép grafikai mintaképe, rézmetszet, 1638.


ferences08 8. Falusi Zsigmond: A kegykép sekrestyei másolata, olaj, vászon, 1764.


ferences09 9. Mátyás király hódolata a Napbaöltözött Asszony szegedi kegyképe előtt, hímzésrészlet a Mátyás kazuláról, 1773.


ferences10 10. Ismeretlen ötvös: Fogadalmi korona, aranyozott, ezüst, XVIII. század első fele.


ferences11 11. Hogger János: A częstochowai Fekete Mária, ajtórészlet a sekrestyeszekrényről, olaj, fa, 1764.

Szilárdfy Zoltán dr.
nyugalmazott plébános

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk