A ritmus
Sokféle elmélet létezik arról, hogy mit nevezhetünk táncnak, de egy biztos: nincs tánc ritmus nélkül. A ritmus egész életünket átszövi. Ritmusa van a légzésünknek, a vérkeringésünknek, sőt ez a kettő igazodik egymáshoz 1:4 arányban. Már egy 6 hetes magzatnak kimutatható a szívhangja, és az édesanya szívének üteme meghatározó élmény a magzat számára. Számos emberi és állati tevékenységnek is ritmusa van: a járásnak, futásnak, a beszédhangoknak, a madarak énekének, és természetesen a zenének, táncnak. Afrikában vannak olyan közösségek, ahol minden tevékenységet ritmusra, táncolva, énekelve végeznek: az építőmunkások ritmusra építik a síneket, az asszonyok ritmusra készítik az ételeket, a gyerekek ritmusjátékokat játszanak: aki elvéti a ritmust, annak koppan a kezén a fadarab. Az időszámításunk is ritmusra épül: ritmusa van annak, ahogy felkel majd lemegy a nap, a hold fázisainak, a tengeren a dagálynak és apálynak.
A tánc eredete
Mivel a ritmus egy alapvető emberi tapasztalás, feltételezhető, hogy a tánc is ősidőktől fogva részét képezi az ember mindennapjainak. A táncot az állatvilágban is megtalálhatjuk: lenyűgöző egyes állatfajok párzási tánca, amivel a másik nem tagjait „elcsábítják”. Az ősközösségekben feltehetően a tánc szervesen kapcsolódott a mindennapi élet történéseihez: táncoltak vadászat előtt és után, a termésért, gyógyulásért, táncoltak örömükben, bánatukban. A tánc egyféle spirituális tevékenység volt, amin keresztül kapcsolatot teremtettek a felsőbb hatalmakkal, a természettel, ráhangolódtak a természet ritmusára és segítségül hívták a természetfeletti erőket. A törzsi társadalmakban ma is különféle táncos szertartások léteznek, amelyek a mindennapi tevékenységekhez és az ünnepségekhez kapcsolódnak.
Tánc a mindennapokban
Napjaink civilizált társadalmában a táncot inkább egy szeparált tevékenységként értelmezzük, ami már nem kapcsolódik szervesen a mindennapi tevékenységekhez. Lehet táncolni hobbiból, különböző mozgáskultúrákhoz, hagyományokhoz tartozó táncokat megtanulni, vagy lehet a tánc közösségi élmény is, sokan például szórakozóhelyekre vagy táncházba járnak a barátaikkal. Olyan is van, aki kijelenti: ő nem szeret táncolni, és nem is vesz részt ilyen tevékenységekben. A tánc azonban leginkább a hivatásszerű táncosok mindennapjaiban van jelen.
Sport vagy művészet?
A hivatásszerű táncosok életében a mozgás olyan mindennapi tevékenység, mint az élsportolók esetében, azzal a különbséggel, hogy közben művészeti tevékenységet is végeznek. Stílusában sokféle tánc létezik: a kötöttebb formákból álló társastáncoktól és a balettól kezdve a szabadabb formájú hip-hop táncon keresztül a teljesen kötetlen táncszínházig és improvizatív táncig.
Rengeteg gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy valaki igazán mélyen megismerje a teste mozgását, működését, és teljes mértékben uralja azt. Ez egyrészt egy fizikai felkészültséget, erőnlétet is igényel, másrészt egy rendkívül koncentrált figyelmet, jelenlétet, mentális munkát.
A KET-Bethlen Terminál projektje
Magyarországon harmadik éve rendezték meg a KET-Bethlen Terminál névre hallgató nyári „tánckiképző tábort”. A jelentkezők közül kiválogatják a tehetségesebbeket, majd indul a megfeszített munka. Profi táncosok vezetésével két hónapon keresztül, heti hat napon át, napi 6 órában tart a „kiképzés”. Ezalatt a főként amatőr táncosokból álló csoporttal egy színvonalas, kortárs produkciót raknak össze, amelyet a folyamat végén nagyközönség elé tárnak. A táncosok ez idő alatt egy magas szintű mozgáskultúrát sajátítanak el, miközben megismerik magukat, saját határaikat, megtanulják a mozgással kifejezni érzéseiket, gondolataikat, és nem utolsósorban együtt dolgoznak, tehát megismerik egymást és megtanulnak együtt dolgozni.
Mind a mesterek, mind a résztvevők pozitívan nyilatkoznak a projektről, és a fegyelmezett közös munkába nagy lelkesedéssel vágnak bele. A projekt egyik célja, hogy felkutassa a tehetséges magyar táncosokat, akik ezután több lehetőséget kapnak szereplésre, tánccsoportokban való munkára. Az eredmény pedig egy mindenki számára élvezhető, látványos, fiatalos előadás, amelyben a táncosok egyéni és csoportos munkájukat is bemutathatják. A mozdulatsorok kidolgozottsága, összetettsége és kifejezőereje a közönség számára is láttatja, hogy milyen koncentrált és komoly munka áll a szórakoztató előadás hátterében.
További érdekes ötletek:
Ötletek tanároknak:
Vigyük el a diákokat egy kortárs tánc- vagy táncszínházi előadásra!
Szánjuk a tanóra (pl. dráma, magyar, osztályfőnöki) egy részét a látottak megbeszélésére!
1. Tegyünk fel kérdéseket:
- Tetszett-e az előadás? Miért?
- Mit gondolnak a táncosok mozgásáról? Vajon sokat kellett edzeniük ehhez?
- Mit fejezett ki számukra az előadás? Milyen részek ragadták meg őket, mi az, ami meglepte vagy megnevettette őket?
- Részt vennének-e egy ilyen előadásban táncosként? Miért?
2. Mozgásos játék: A diákok egyenként vagy párokban játsszák el, utánozzák a táncelőadásban látott mozgásokat.
3. Mutassunk a diákoknak pár perces videókat különböző táncokról. Beszéljük meg, mi a különbség a táncok formája, funkciója, hagyománya között.
Érdekes oldalak:
- A tánc kialakulásának története avagy az őskor varázslatos táncművészete
- Végigtáncolja a világot egy esetlen fiatalember
- Sport vagy művészet napi 6 óra tánc?
Angol nyelvű film a ritmusról:
Híres táncjelenetek filmekből:
Ónodi-Szabó Lenke cikke