Tánctér - Markó Iván
2007/11/26 08:00
923 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Általa, vele vált világhírűvé a Győri Balett. Sokáig egyet jelentett nevével a társulat emlegetése. A hírnév mellett ráadásul kevesek számára adatott megtiszteltetés érte: 1985-től ő a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa.

marko1 Markó Iván. Ez a név végtelen asszociációk sorát kelti az olvasóban, amennyiben kedveli a kortárs modern táncművészetet. S azoknak, akik nem ismerik nevét, álljon itt néhány lehetséges képzettársítás!

Markó Iván 1947-ben született Balassagyarmaton. Családjában korábban senki sem választotta a táncos pályát, ezért is tarthatták igazi csodabogárnak. Igazán bizarr volt ugyanis, ahogy gyerekkorától abban a pillanatban, ahogy egy zeneszámot meghallott a rádióban vagy lemezről, az rögvest mozgásra késztette. Táncolt a szobában, a konyhában, a zuhanyzóban, az utcán, de még az ágyában is. Ami mások szemében különcség, az számára evidencia volt: felvételizett a balettintézetbe. Kétszer utasították el, mondván: "nem táncosnak való". Ami másoknak mánia, az számára kitartás: Pallay Anna, az Operaház egykori prímabalerinája készítette a felvételire, Markó Iván otthon a fényesre politúrozott ágytámlán figyelte mozgását, mert földig érő falitükrük nem volt.

marko2 1959-ben végül felvették az Állami Balettintézetbe, ahol 1967-ben végzett. Mestere Hidas Hedvig volt. Első szerződése a Magyar Állami Operaházhoz kötötte 1967-től, s itt is dolgozott magántáncosként 1972-ig. Hamarosan azonban már Brüsszelbe szólította sorsa: Maurice Béjart társulatának, a XX. század belettjének lett a szólistája. Mikor 1979-ben visszatért Magyarországra, az Állami Balettintézet végzős évfolyamából megalapította a Győri Balettet, melynek szólistája, koreográfusa és balett igazgatója lett. Egészen 1991-ig irányította a társulatot, s eközben 80 külföldi turnén vettek részt. Időközben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek ő lett az első igazgatója is.

marko3 Legendás szerepeit A hattyúk tavában, a Giselle-ben, A fából faragott királyfiban, a Tűzmadárban és a Seraphitában táncolta. Színpadon és szabadtéren egyaránt forgattak balettfilmet koreográfiáiból, melyeknek főszerepeit saját maga alakította a filmjeiben: így a Jézus, az ember fiában, Az álmok urában, A haza fiaiban vagy a Siratófalakban. Vendégkoreográfusként számos jelentős Operaházban dolgozott: megfordult Párizsban és a Milánói Scalában. 1985-től pedig a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa.

marko4 1991-ben a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa volt, majd ezt követően Bécsben, Párizsban és Sydneyben dolgozott mint vendégkoreográfus. 1996-ban új társulatot alapított, a Magyar Fesztivál Balettet, melynek az óta is művészeti vezetője. Közép-Európa legnagyobb magántársulata ez, mely évente egy-egy újabb produkcióval lép a közönség elé. 1981-ben kapta meg az Érdemes művésznek járó díjat, 1983-ban pedig a Kossuth-díjat nyerte el művészi munkájáért. S ez még mindig csak kettő a számos díjból és elismerésből, melyben Markó Ivánnak gazdag pályafutása során része lehetett. S e pálya nem ért még véget: a 60 éves Markó Iván máig táncol. Ami önmagában csoda.

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk