Time lapse – rohan az idő
2014/09/24 16:01
1055 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Sokszor úgy érezzük, hogy az idő gyorsabban telik, mint normálisan. Ezt a hatást a film már régóta képes illusztrálni az egyik legismertebb illúzióval.

A nyüzsgő Phenjan

A napokban jelent meg az interneten az a videó, amit két elismert fiatal filmes, JT Singh és Rob Whitworth készített Phenjanról, Észak-Korea fővárosáról. A hír már önmagában is több mint érdekes, hiszen a kelet-ázsiai ország nem arról híres, hogy túlságosan magamutogató lenne. Ebben szélsőségesen szabályozott államban is létezik a turizmus, noha a turisták csak meghatározott útvonalakon közlekedhetnek még a fővárosba is, külön engedéllyel lehet fényképezni vagy filmezni, és még engedély birtokában is csak bizonyos részeit örökíthetik meg a városnak. JT Singh és Rob Whitworth is csak meghatározott útvonalon közlekedhettek, engedéllyel filmezhettek; az eredmény azonban lélegzetelállító lett. Nemcsak az általuk alkalmazott time lapse technika miatt, hanem főleg azért, mert sikerült a bezárkózott ország legfontosabb városát úgy ábrázolni, ahogy eddig főleg a nyugati típusú városokat láttuk különféle imázsfilmekben. Gyakorlatilag egy pezsgő – bár szemlátomást nem túl népes – várost látunk, szorgalmas és nyugodt polgárokkal, jól működő forgalommal, kifogástalanul tiszta terekkel, épületekkel. Persze három perc alatt nem lehet bemutatni egy ekkora települést, mégis az az érzésünk, hogy kapunk valamit Phenjan esszenciájából. A time lapse kiváló sűrítőeszköznek bizonyul.

time

Kevesebb kocka, hosszabb idő

Mi is az a time lapse? Egy olyan technológiáról van szó, amely körülbelül egyidős a filmművészettel, noha természetesen az évtizedek során sokat finomodott. Ugyanarra az elvre épül, mint a film, amely gyakorlatilag egy köztudott illúzió: a gyorsan egymás után rakott képek képesek a mozgás illúzióját kelteni, ha egy-egy kép(kocka) között kicsi az eltérés. Egy átlagos kamera másodpercenként 24 képet rögzít; ha az így készült produktumot ugyanilyen sebességgel, tehát másodpercenként 24 kocka sebességgel vetítik le, a néző normál mozgást érzékel. Ha gyorsabban vetítik, gyorsabb mozgást, ha lassabban, lassabb mozgást látunk.

Ám a time lapse nem pusztán arról szól, hogy a normál sebességgel felvett képsort egyszerűen gyorsabban vetítjük le. A hatás sokkal kedvezőbb, ha felvételkor másodpercenként – illetve percenként, óránként, naponként, hetenként… kevesebb képet rögzítünk, majd normál (24 képkocka per másodperc) sebességgel vetítjük le. Képzeljük csak el: beállítunk egy fényképezőgépet az ablakunkba, és minden reggel ugyanabban a pozícióban kattintunk egyet. Így egy év alatt összesen 365 képet készítünk, amelyeket szekvenciává fűzve a 24-es sebességgel 365/24 = kb. 15,2 másodperc filmet kapunk, amin villámgyorsan változik az általunk lencsevégre kapott kép: 3-4 másodpercenként évszakváltás történik, a virágok kinyílnak, majd elszáradnak, az új kerti szék egyre kopottabbá válik… Ez a time lapse-nak, vagyis az időcsúsztatásnak a hatása.

Akciófilm – növényekkel

A technológia természetesen a fent leírtnál ma már jóval bonyolultabb és kifinomultabb. A modern time lapse-felvételek sokféleképpen beállítható kamerákkal készülnek, amelyen többek között az egyes képek készítésekor az exponálási idő is beállítható. Érdekes hatás érhető el azzal is, ha felvétel közben az eszköz folyamatosan mozog; persze ahhoz, hogy az elkészült filmben a kameramozgást normál sebességűnek, a felvett mozgásokat viszont sokszorosukra felgyorsítottnak érzékeljük, nagyon precíz beállítás szükséges. Így azonban kaphatunk egy egészen új nézőpontot ahhoz a világhoz, amelyet eladdig ismerni véltünk.

Ha felnézünk az égre, hiába tudjuk, hogy a Föld forog, a csillagokat, az égitesteket (néhány kivételtől eltekintve) stabilnak érzékeljük; a time lapse azonban képes felgyorsítani egy éjszakányi forgást néhány percnyire, és így máris láthatóvá válik a hatás. A time lapse egyik jellemző felhasználási terület nem véletlenül a természet változásainak megörökítése. A növényvilágban az emberi szem számára láthatatlan, végtelenül lassú mozgások történnek: gyökeret ereszt a mag, növekszik a fa, befutja (futja!) a kerítést a vadszőlő. A BBC egyik leghíresebb dokumentumfilm-sorozata a Life (Élet; 2009; az eredeti forgatókönyvet írta: David Attenborough, aki narrátorként is jelen van az alkotásban). Miután az ember megnézte a sorozat első nyolc izgalmas és mozgalmas részét az állatvilág különböző csoportjairól, ki gondolná, hogy a Plants (Növények) című kilencedik rész még tartogathat számára bármiféle izgalmat? Pedig talán ez a legizgalmasabb fejezet; a time lapse-ábrázolásmódnak köszönhetően úgy mozognak a növények a képernyőn, mint az állatok: születnek, küzdenek egymással az életben maradásért, táplálkoznak, elenyésznek. A time lapse emberi léptékűvé teszi a láthatatlan változásokat.

További érdekes oldalak:

Kerek Roland cikke

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk