Forrás ered...

Heraklész

Több mint ötven év telt el azóta, hogy először megjelent J.R.R. Tolkien A gyűrűk ura című monumentális mítoszregénye, fél évszázada ágyazódott a fogékony olvasók képzeletébe Középfölde, különös lényeivel. A Csillagok háborúja, a Harry Potter vagy a Végtelen történet után - hogy csak a legismertebbeket említsem! - valóban olyan érzése támad az embernek, mintha az ősforráshoz érkezett volna meg. Tolkien művének mélyén pedig tagadhatatlanul ott csörgedeznek az európai kultúrkör agyzugokba rejtező "csermelyei". Tolkien portréja

John Ronald Reuel Tolkien(1892-1971), angol irodalomtörténész, nyelvészprofesszor és író Dél-Afrikában látta meg a napvilágot. Négyéves volt, mikor édesapja meghalt, és a család visszaköltözött Angliába. Tizenkét éves korára elveszítette édesanyját is. A Tolkien-fiúk nevelését anyjuk gyóntatópapja vállalta: írónkat egy rangos birmingham-i magániskolába íratta. Tanulmányait követően egy rövid időre kivette részét az első világháborúból, de hamarosan elfoglalja azt a békés posztot, amit élet végéig betölt: oxfordi katedráját. Első könyve, a "Babó", 1937-ben jelent meg, s hatalmas sikert aratott. Ezt követte még a Gyűrű-trilógia, valamint a Szilmarilok, s még számos meséje.

Részlet a Kalevalából

Hogy Tolkien milyen forrásokból meríthetett művéhez, arról többnyire lehetnek elképzeléseink. Oxford nyelvészprofesszora nemcsak az ősi nyelvek, de az ősi kultúrák világában is igen jártas volt. Az európai mítoszok, mondák között szép számmal találhatunk véres és kevésbé vérmes történeteket is a jó és rossz örök harcáról. A talpkőnek számító Biblia mellett meg kell még feltétlenül említenünk az északi népek mondáit: a Niebelung-éneket, a Kalevalát az Eddát, csakúgy, mint a viking sagákat és a kelta mitológiát. A Nibelungok gyűrűje

A Gyűrűk urában lépten-nyomon kelta és germán mitológiai szereplőkre bukkanhatunk. Bűvös hatalommal bíró gyűrűre példát már Wagnernél is találunk a Niebelung gyűrűje c. négyrészes zenedrámában. Wagner művében a Rajna kincsét, köztük a hatalom gyűrűjét, kegyetlen harcok árán szerezi meg a hős Siegfried Fafnirtól, a sárkánytól. Ha nem is ily heroikusan, de Bilbó és törpe társai is hasonlóan cselekednek a Babóban. Ráadásul az Edda mondán alapuló zeneműben nemcsak valkűrök (germán „tündék”) és törpék, de egy csodakard, a Notung is feltűnik, ami Siegfried atyjáé, Siegmundé volt egykor - isteni atyja, Odin ellen viselt harcában törte össze Siegmund.

Tudod-e...

Fafnir

...ha Wagner zenedrámáját, a négyrészes Niebelung gyűrűje c. művet nem részekre bontva adnák elő, 16 órát venne igénybe az előadás?

Hosszú oldalakon át sorolhatnánk a meséket, regéket és mondákat, ahol az a bizonyos jungi értelemben vett tudattalanunk kedvére merítkezhet egy igen régi és közös mesevilágban. Mi azonban most inkább lássuk, hogy mi a helyzet a mi mesevilágunkkal, mennyire lehetnek ismerősek vagy idegenek Tolkien lényei a Kárpát-medencében.

Folytatás következik!