Vadnai László
2004/03/29 08:00
2620 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A névadás véletlenszerűen történt. Csak felütötte a pesti telefonkönyvet, s behunyt szemmel ceruzájával rábökött egy névre. Így született meg a magyar kabaré legnépszerűbb párosa: Hacsek és elengedhetetlen párja, Sajó. Kitaláló atyjuk, Vadnai László pedig éppen száz esztendővel ezelőtt látta meg a napvilágot.

Vadnai László A népszerű színpadi író 1904. március 21-én született Budapesten Vadnai László néven, s vezeték nevét később hol így, hol a végét y-nal helyettesítve (Vadnay), a művészet előkelőségeként jelölték. Ő is, mint sok pályatársa az írás rendszeres gyakorlását hírlapíróként kezdte. Eleinte a Reggeli Újság munkatársaként publikált, s csak az 1920-as években tűnt fel kabarészerzőként.

Nevét hamarosan örökre beírta a magyar kabarétörténetbe, amikor megteremtette a budapesti kabaré legnépszerűbb két figuráját: a Hacsek és Sajó párost 1928-ban, a Teréz körúti színpadon. Persze eredetileg nem így álmodta meg őket, a jelenet is a Két ember beszélget címet viselte, de ez Nagy Endrének, a Teréz körúti színpad egyik igazgatójának nem tetszett. S milyen hálásak vagyunk ma ezért! A névadás "ceremóniájára" az író a következőképp emlékezett egy 1959-ben, New Yorkban kiadott könyvének előszavában: "Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam, írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást.

A téma megvolt, már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem a ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, és ez volt Sajó. Így születtek." Évtizedeken keresztül Komlós Vilmos és Herczeg Jenő, haláluk után Kibédi Ervin és Hlatky László játszotta a híres szerepeket. 1924-től rendszeres szerzője volt az Apolló, a Komédia, a Talkie, a Clarus, a Femina, a Rakéta, az Omnia, a Komikusok, a Király, a Teréz körúti Színpad, a Papagáj, a Pódium, a Pavillon kabaréban, a Bethlen téri Színpadnak, de házi szerzője volt a Blaha Lujza Színháznak, a háború után a Kamara Varietének és a Vidám Színpadnak is.

Neve hallatára színültig teltek meg a nézőterek, hiszen mindenki tudta, hogy felhőtlen szórakozást biztosít. Több tréfájának választotta társszerzőjeként Békeffi Istvánt. A pénz beszél című pesti életképet Heltai Jenő, Békeffi István és Kellér Dezső társaságában írta. A Teréz körúti Színpadon konferált is, és fő műveit is itt mutatták be: III. Konrád, A vármegye pénze, A sarzsi, A frakk, Egy bajnok ne legyen szerelmes. A Pódium Írók Kabaréjában került színre Békeffi Lászlóval írt, a Brazil ültetvényes című tréfája. Több mint kétszáz jelenetet, egyfelvonásost, filmforgatókönyvet írt. De munkáit a hazai közönség csak rövid ideig élvezhette. Hacsek és Sajó Nem tévedésből idéztünk a New Yorkban megjelent könyvből. Vadnai László ugyanis 1938-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokat választotta új hazájául.

1945 után háromszor látogatott haza, először 1948-ban, később 1960-ban. Akkor így nyilatkozott emigrálásáról: "Minden normális férfi életében két lényeges nő van: az anyja és a felesége. És ha el is vettem Amerikát - ami ugyan nagyzási mániának hangzik -, de a szülőanyám mégiscsak Budapest." Utoljára 1967-ben látogatott haza, amikor április 18-án imádott Pestjén érte a váratlan halál. Ő ugyan eltávozott az élők sorából, de gondolatai itt maradtak, s darabjait ma is teltházak előtt játsszák.

Főbb munkái

  • Őfelsége szobája (egyfelvonásos, Bp., 1922)
  • Kati katonája (forgatókönyv, Bp., 1927)
  • Sisters (operett, Békeffy Istvánnal, Bp., 1929)
  • A csúnya leány (színdarab, Harmat Imrével, Bp., 1930 forgatókönyv, 1936)
  • Pénz beszél (revü, Bp., 1933); Vica a vadevezős (forgatókönyv, Bp., 1933)
  • Hacsek és Sajó (tréfák, Bp., 1933)
  • Meseautó (forgatókönyv, Bp., 1934)
  • Havi 200 fix (forgatókönyv, Bp., 1936)Bizsu (forgatókönyv, Hollywood, 1940)
  • Egy frakk története (forgatókönyv, többekkel, Hollywood, 1942)
  • In My Father's House (színdarab, L. Bromfielddel, New York, 1946)
  • Az erősebb nem (színdarab, New York, 1956)
  • Passport to Life (televíziójáték, New York, 1957)
  • Vadnai László leghíresebb Hacsek és Sajó párbeszédei (New York, 1959)
  • A maratoni futó (forgatókönyv, Hollywood, 1961).

Kép forrása

  • kincsestar.radio.hu/panoptikum/ humor/vadnay.php

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk