Talán már egyáltalán nem meglepő, hogy mi magyarok mindenhol jelen vagyunk, s minden fontosabb felfedezésben kivesszük részünket. A filmművészetben, és a mozi megteremtésében is aktív szerepet játszottunk, ami köszönhető azoknak a zseniális elméknek, akik nálunk születtek meg. A Zemplén megyei Ricse nevű településen született 1873. jan. 7-én Zukor Adolf, aki később Adolph Zukor néven lett Amerikában filmgyáros.
Életének alakulása is filmbe kívánkozó háttérrel és kalandokkal rendelkezik. Édesapja egyszerű boltos családból, anyja pedig németes műveltségű, újgazdag famíliából származott. Szülei szatócsüzletet vezettek egy bodrogközi faluban, ahol az iskola mellett ő is segédkezett. Mikor a négy elemit Mátészalkán elvégezte, egy abaújszántói vegyeskereskedésbe került inasnak. Szüleit korán elveszítette, így az árvaságra jutott zsidó fiú tizenöt évesen elhatározta, hogy szerencsét próbál a nagyvilágban. Nyelvtudás nélkül, és a kabátujjába bevarrt huszonöt dollárral érkezett meg Amerikába, egy ígéretes, új életet kezdetének reményében. Az új élet kezdetben nem kecsegtette nagy reményekkel, ezért a fiú mindenféle munkát elvállalt. New Yorkban és Chicagóban a szőrmeszakmában, prémkereskedők boltjában dolgozott, majd felhasználva ott szerzett tapasztalatait - és megtakarított pénzét - önálló szűcsműhelyt nyitott.
Filmet húszéves korában látott először, de azonnal felismerte benne a jó üzlet lehetőségét. Mivel élvezte a vállalkozással járó kockázatok örömét, 1904-ben betársult filmszínház kezdetleges elődjének számító filléres bódéba, a eibe (Nickel Odeon), ahol néhány perces mozidarabokat vetítettek. A későbbi mozikirállyal, Marcus Loew szövetkezve mozihálózat-társaságot épített ki, s 1912-ben, az Erzsébet királynő című francia film amerikai jogainak megszerzésével nagyobb lélegzetű vállalkozáshoz is kezdett. Mivel szeretett kockáztatni, saját 25 000 dollárját tette fel arra, hogy a Sarah Bernhardt főszereplésével készített filmfelvétellel meghódítsa a közönséget. Az előadásnak elsöprő volt a sikere, ő pedig - kizárólagos forgalmazóként - hatalmas nyereségre tett szert.
Még abban az évben filmgyárat alapított (ez volt a Paramount Pictures elődje), és az éppen aktuális színpadi sikerekből, valamint klasszikus regényekből készített filmeket.
Ez olyan biztonságos forrásnak számított, hogy 1914-ben már évi harminc film készítésére képes csoportot szervezett össze, a Broadway-n pedig 3500 férőhelyes mozipalotát nyitott, Standard néven. Zukor nevéhez köthető a sztárrendszer kialakítása, valamint az olyan szerződések megkötése, ami a színészeknek megtiltotta, hogy más vállalatnál is munkát vállaljanak. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban - egy narancsfarm gazdasági épületét kibérelve - rendezte be az első stúdiót, majd 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky játékfilmgyártó vállalatával, és később bekebelezte a forgalmazással foglalkozó Paramount Picturest. Így jött létre Adolph Zukor elnökletével a Paramount Pictures Corporation. A cég Hollywood legjobb rendezőinek alkalmazásával dolgozott.
A vállalat biztató fejlődését az első világháború megakasztotta, s mire 1919-ben újra lendületes munkához láthatott volna, a gyártási költségek (és a gázsik is) oly mértékben növekedtek meg, hogy Zukor kénytelen volt bankok segítségét igénybe venni. Persze hamarosan ennek a helyzetnek az előnye is az ő oldalára billent, ugyanis - egy bankház támogatásával - ő volt az első, aki kötvényeket bocsátott ki, így csakhamar ötszáz mozit tartott ellenőrzése alatt.
Eközben a technika is fejlődésnek indult, s a hangosfilm megjelenése - csakúgy mint minden érdekeltet akkoriban - a Paramount helyzetét is megrendítette. Zukor kénytelen volt vállalkozását három évre szüneteltetni, majd Paramount Pictures Inc. néven újraindítani. Az elnök változatlanul Zukor maradt, de a tényleges irányítás a Wall Street-i Morgan-bankház kezébe került. (A tisztség egészen Zukor halálig - mint nyugalmazott elnök - maradt.)
Meglepetten olvashatjuk ezt a mesébe (vagy inkább filmbe) illő karriertörténetet, de ámulatunkat fokozandó, nem Zukor Adolfé volt az egyedüli. A Tolcsván született Fox Vilmos teremtette meg a 20th Century Fox filmgyárat, Kertész Mihály dirigálta a Casablanca és a Robin Hood kalandjai című alkotásokat, Vajna András a Rambót és az Evitát, melyet mindannyian ismerünk. Lengyel Menyhért írta a Ninocskát, Joe Esterhas a Flashdance-t és a Basic Instictet. Kovács László fényképezte az Easy Riderst, Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozásokat. Lugosi Béla játszotta Frankensteint és Draculát (ördöginek mondott kiejtésével), Gábor Zsazsa a Moulin Rougeban aratott sikert, Steiner László (mint Leslie Howard) volt Robin Hood, Tony Curtis volt a Bostoni fojtogató, ő volt, Aki forrón szereti. Paul Newman volt a Vörös Pimpernel, de őt is Elfújta a szél. Cukor György, mint rendező, Rufusz József, mint rajzfilmes, Zsigmond Vilmos, mint operatõr, Zukor Adolf életműéért kapott Oscar-díjat.
A fennmaradt legendák szerint Zukor Adolf irodájában volt egy álláskeresőket figyelmeztető kiírás:
NEM ELÉG MAGYARNAK LENNI.
Amihez halkan azt is hozzáfűzte, hogy: - De azért segíthet.
Egy másik szóbeszéd szerint pedig az amerikai "movie" szó valószínűleg a magyar "mozi" szóból ered. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője ehhez pedig - kissé cinikusan - a következőt tette hozzá: - A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna.
A producer Adolph Zukor kalandos élete 1953-ban, A közönség sohasem téved címmel jelent meg. A filmgyáros pátriárkai kort élt meg, 103 évesen, 1976. június 10-én halt meg Los Angelesben
Hagyatékából családja jelentős összeget áldozott a művész szülőfalujának támogatására.