Érettségi tételek 2014 - Hangalak és jelentés viszonya
2014/05/09 15:59
6046 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Szavainkat a beszédben rendkívül sokféleképpen, sokféle szerepben, jelentésben használjuk. A hangalakok és a jelentések kapcsolatáról, illetve ezen kapcsolatok kategorizálásáról szól ez a cikk.

beszed-horizontal

Bevezető gondolatok

A hangalak és a jelentés viszonyát a szavakkal kapcsolatban szokás vizsgálni. Hangalak alatt nem csupán a valóban kimondott hangsort értjük, hanem azt az elvont egységet, amely nyelvünk alkotóeleme, szóelemekre bontható (vagy egyetlen szóelemből áll), és szókapcsolatokat képes alkotni. A szót tehát nyelvi jelnek tekintjük, amelynek – mint minden jelnek – jelölője és jelöltje van. A jelölőt nevezzük hangalaknak, a jelöltet pedig jelentésnek, a kettőjük közötti kapcsolat alapján pedig különböző kategóriákba sorolhatjuk a szavakat.

A tétel kifejtése

Szimbolikus és ikonikus jelek. Az általános jeltudomány, a szemiotika a szavak nagy részét szimbolikus jelnek tekinti, hiszen hangalakjuk és jelentésük között a kapcsolat az emberek közötti megegyezésen alapul, semmi más nem magyarázza, hogy a toll fogalmát miért éppen ebből a három fonémából álló hangsor jelöli. A szavak egy kisebb csoportját képezik a hangutánzó és hang(ulat)festő szavak, amelyek esetében a hangalak és a jelentés közötti viszony erősebb, jellegzetesen hasonlóságon alapul, ezért a jeltudomány ikonikus jelnek tekinti őket: a hápog hangsor a kacsa valódi hangjára utal.

Egyjelentésű és többjelentésű szavak. A szavak nagy része esetében azonban nincsen efféle logikai kapcsolat a hangalak és a jelentés között. Azonban megfigyelhetjük, hogy bizonyos hangalakokhoz több jelentés is tartozhat: a levél hangalak jelenthet egy növényi részt, de utalhat postai küldeményre is; a két jelentés között (tehát nem a hangalak és a jelentés között!) hasonlóságon alapuló kapcsolat áll fenn; ez alapján a levél szó a többjelentésű szavak csoportjába tartozik, ahogy például a kocsi, a törzs, az egér, a toll vagy a ház is. A szavaknak egy jelentős hányada többjelentésű, hozzájuk képest elenyésző a száma az egyjelentésű szavaknak, amelyek hangalakjához csak egyetlen jelentés tartozik. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például az olyan speciális tudományos kifejezések, mint az asztma, a dilatáció vagy a processzor.

Azonos alakú szavak. Vannak olyan szavak is, amelyek hangalakjához több jelentés tartozik ugyan, de ezek a jelentések nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a jelenséget azonos alakúságnak vagy homonímiának nevezzük, az efféle szavak pedig az azonos alakú szavak vagy homonimák. Tipikus eleme ennek a kategóriának a vár szó, amely szövegkörnyezettől függően ige és főnév is lehet, de gondolhatunk még az ár, a sebes vagy a szél szavakra is.

Hasonló alakú szavak. Külön kategóriaként kezelhetjük a hasonló alakú szavakat, amelyeknek hangalakja nagyon kis eltérést mutat. Ide tartozhatnak az ugyanahhoz a jelentéshez tartozó hangalakvariánsok (vagy tőváltozatok): fenn ~ fönn, tejfel ~ tejföl, töröl ~ törül stb.; valamint a hasonló alakú, de különböző jelentésű elemek: egyelőre ~ egyenlőre; fen ~ fent; dorombol ~ dörömböl.

Rokon értelmű szavak. Népes csoportot alkotnak a rokon értelmű szavak vagy szinonimák, amelyek közel azonos jelentéséhez különböző hangalakok tartoznak úgy, hogy jeltárgyuk azonos. A szomszéd háziállatát nevezhetjük kutyának, vagy kicsit modorosan, választékosan ebnek, a jeltárgyunk ugyanaz. A rokon értelmű szavak kategóriáján belül megkülönbözethetünk értelmi és érzelmi szinonimákat; az előzőre olyan példákat hozhatunk, amelyek esetében a hangalakok jelentése azonos (a tócsni és a prósza ugyanazt a burgonyaételt jelöli), míg az utóbbi csoportban a jelentések között hangulatbeli vagy fokozati különbség is megfigyelhető (a krumpli és a burgonya esetében az előbbi bizalmasabban, az utóbbi hivatalosabban hangzik; a sétál és a rohan igék pedig fokozati szempontból különböznek).

Jelentésmező. Végül a szójelentés témájához kapcsolódóan említést kell tennünk a jelentésmező fogalmáról. Egy szó jelentésmezeje azon szavak jelentésének rendszere, amelyek a központi szó jelentéséhez kapcsolódnak. Ide tartoznak az adott szóval jelölt dolgok tulajdonságai ugyanúgy, mint a szó alá- és mellérendelt fogalmai is. Amikor találkozunk egy szóval, jelentésmezejének egy része automatikusan aktiválódik az agyunkban. A szék szó révén például asszociációs (képzettársításos) és analógiás (hasonlóságon alapuló) úton eljuthatunk az asztal, a tábla, a talaj, a párna, de akár a láb, a támla, a fa, a fém, vagy az ülőke, a trón, a karosszék fogalmakig; sőt ha eszünkbe jut az ’ülőalkalmatosság’ fogalmi tartalom mellett a ’közigazgatási egység’ is, akkor egyszersmind egy kapcsolódó jelentésmező is megnyílik előttünk olyan szavakkal, mint a megye, az ország, a falu, a város szavak.

A tétel összegző leírása

A hangalak és a jelentés témaköre rendkívül szerteágazó, már csak azért is, mert az itt vizsgált kapcsolatok – ahogy maga a nyelv is – folyamatosan változik, de a területi, társadalmi rétegződés alapján is sokféle variációval találkozhatunk. Legfontosabb alapkategóriánk a hangutánzó és hangfestő, az egyjelentésű, a többjelentésű, az azonos alakú, a hasonló alakú, illetve a rokon értelmű szavak.

Kerek Roland

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!