Informatikai eszközök a német nyelv oktatásában
Ferenczi Anita
2004/07/07 08:00
2399 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazásának fontos feltétele, hogy a tanárok nyitottak legyenek az említett technikák alkalmazására, és rendelkezzenek az alkalmazáshoz szükséges eszközökkel. Az alábbiakban közreadott felmérés eredményei arra utalnak, hogy a némettanárok kellően nyitottak a modern kommunikációs technikák megismerése és tanításban való felhasználása iránt.

Bevezetés
A számítógép használatának lehetőségei a nyelvtanításban a magyarországi tanártovábbképzések során is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Az ilyen irányú képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvtanárok egy részében már nem csupán az a kérdés vetődik fel, érdemes-e használni a számítógépet a nyelvoktatásban, hanem inkább az, hogyan lehet azt beépíteni az oktatásba a hatékony nyelvtanulás, -tanítás érdekében. (...) A nyelvtanárok túlnyomó része nyitott az új technológia nyelvórai alkalmazása iránt. A konkrét felhasználási módok vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a felhasználás csak a számítógép nyújtotta lehetőségek töredékére korlátozódik. A használat célja pedig ma még leginkább az órára való készülés és csak kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai használata.

A felmérés körülményei
Magyarországon a kilencvenes évek közepéig az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyelvórához kapcsolódó használatának komoly gátja volt az informatikai eszközök, valamint a tanári hozzáértés hiánya. (...) Felmérésünk megtervezésében kiindulópontként szolgált az a tény, hogy az Oktatási Minisztérium 1997-1998 között lezajlott fejlesztési programja (Sulinet-program) során a középiskolákat és számos általános iskolát is korlátozott számú számítógépes munkahellyel, szervergéppel, illetve internetkapcsolattal, valamint oktató szoftvercsomaggal láttak el. E program eredményeképpen a magyarországi iskolákban a technikai felszereltség jónak mondható. (...)

Feltételeztük tehát, hogy a középiskolában tanító német nyelvtanároknak legalább a munkahelyükön lehetőségük van az új technológia kipróbálására, megismerésére és esetleg rendszeres használatára. Ezért úgy döntöttünk, hogy első alkalommal a középiskolában tanító nyelvtanárok lehetőségeit és hozzáállását vizsgáljuk. Kérdőívünket valamennyi középiskolába1 négy példányban küldtük ki azzal a kéréssel, hogy az intézményben oktató minden német nyelvtanár töltse ki azt. Ha a kiküldött példányszám nem lenne elegendő, úgy sokszorosítsák az eredetit. A kérdőív kitöltésére on-line formában is lehetőség nyílott, ennek eléréséhez is a kísérőlevélben kaphattak információt a megkérdezettek. (...)

Bár kérdőívünk nem kérdezett rá közvetlenül a válaszadók életkorára, a tanítási évek számából könnyen következtethetünk erre is. Ha a számítógép-használatot a tanítási évek számához viszonyítjuk, megállapíthatjuk, hogy majd minden "korosztályból" egyenlő arányban érkeztek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy valamilyen formában használják a számítógépet a nyelvoktatásban. (...) Sok nyelvtanár rendelkezik már alapvető számítógépes felhasználói ismeretekkel, ezért kedvük s bátorságuk egyaránt megvan ahhoz, hogy ezen ismereteiket bővítve szaktárgyukhoz szorosabban kapcsolódó tudásra is szert tegyenek. A fiatal friss diplomás nyelvtanárokról elmondható, hogy számítógépes alapismereteik a legtöbb esetben meglepően magas szintűek, de mivel a legtöbb tanárképző intézményben2 a szakmódszertan-oktatásnak még nem része a számítógéppel segített nyelvtanítás, ezért legtöbben autodidakta módon vagy éppen a továbbképzések alkalmával képzik tovább magukat. (...)

A felmérés eredményei
Számítógépes felszereltség
Az általunk készített felmérés egyik célja a számítógépes felszereltség feltérképezése volt. (...) A kapott eredmény azt mutatja, hogy a számítógépek elsősorban a géptermekben találhatók (96%), de nagy számban vannak számítógépes munkahelyek a tanári szobákban (81%) és a könyvtárakban is (65%). A nyelvtanárok technikai ismereteinek különbözőségét bizonyítja, hogy néha azonos iskolában tanító nyelvtanárok különböző technikai felszereltségről számoltak be. (...) Mint ahogy azt az OECD-felmérés igazolta, valamint az itt kapott adatok alapján is megállapíthatjuk: a magyarországi középiskolák technikai felszereltsége megfelelő színvonalúnak mondható. (...) Az iskolai felszereltség vizsgálata után kíváncsiak voltunk természetesen az otthoni informatikai eszközökre is. A visszaküldött válaszok szerint a némettanárok 66%-a rendelkezik otthonában számítógéppel, ebből 22%-uk internet-hozzáféréssel is. (...) A magyarországi némettanárok a visszajelzések alapján mind az otthoni számítógépek, mind pedig az internet-hozzáférések számát tekintve az országos átlag felett állnak. (...)
A nyelvtanárok hozzáállása a számítógépes technológia használatához
A technikai felszereltség bemutatása után azt vizsgáltuk, hogy a tanárok mennyire nyitottak a modern technológia használata iránt a nyelvoktatásban. A kérdésre: "Felhasználja-e bármilyen formában a számítógépet a nyelvoktatáshoz?" - a válaszadók 61%-a felelt igennel. Ez az eredmény messze felülmúlta előzetes várakozásunkat. Az ugyanerre a kérdésre nemleges választ adók közül legtöbben (65%) a "tapasztalat hiányát" jelölték meg indoklásként. A további okok között a következők szerepelnek: "idő hiánya" (35%) és "felszereltség hiánya" (34%). Ez utóbbi úgy tűnik, mintha ellentmondana az előzőkben optimálisnak ábrázolt technikai munkakörülményeknek. A nyelvtanárok visszajelzéseiből azonban az is kiderült, hogy az informatikai eszközöket az iskolában túlnyomórészt számítástechnika-órán használják. A megkérdezettek 28%-ának egyáltalán nincs lehetősége számítógépes környezetben nyelvórát tartani. Csupán a megkérdezettek 7%-a indokolta nemleges válaszát az "érdeklődés hiányával". (...)

A különböző kommunikációs technológiák használata a nyelvoktatásban
(...) Felmérésünk során egy technikai szempontokat előtérbe helyező felosztást készítettünk, melyben a számítógép-használatot három lehetséges területre osztottuk: alapprogramok (általános, nem kifejezetten a nyelvoktatás számára írt programok, pl. szövegszerkesztő, prezentációkészítő, rajzprogram); az internet szolgáltatásai (pl. www, e-mail, chat); további programok (pl. nyelvoktató szoftverek, ismeretterjesztő CD-ROM-ok/ismerettárak, szótárprogramok, szerzői szoftverek). (...)

Amint az a számokból is kiderül, legtöbben az általunk alapprogramok közé sorolt, nem kifejezetten a nyelvoktatás céljaira készített programokat ismerik és használják. Ez a jelenség valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek a programok terjedtek el a legszélesebb körben, és majdnem minden számítógépen hozzáférhetők. Második helyen állnak a világháló nyújtotta szolgáltatások. Bár - amint azt már láthattuk - a némettanároknak csupán 22%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel, a munkahelyeken, azaz a középiskolákban ennél sokkal biztatóbb a helyzet, hiszen ezekben az intézményekben minden tanárnak lehetősége nyílhat a világhálóval való ismerkedésre, annak használatára. Végül a megkérdezettek 38%-a használja az általunk további programként megnevezett egyéb szoftvereket, tehát a különböző nyelvoktató CD-ROM-okat, ismerettárakat vagy szótárprogramokat.

A különböző eszközök használatának céljai
Felmérésünkben feltérképeztük a nyelvtanárok által ismert különböző programokat, valamint használatuk didaktikai céljait is. Mindegyik kategóriánál kértük a programok nevének pontos leírását, valamint annak meghatározását, hogy a tanár mely célból használja azokat: órai felkészülésnél, az órán a diákokkal együtt, a diákok kapnak olyan házi feladatot, amelyet számítógép segítségével készítenek el.

Alapprogramok
Az alapprogramok közül a Word szövegszerkesztő program a legismertebb, felhasználása a visszajelzések szerint 100%-os. Tehát minden válaszadó, aki jelezte, hogy használja az oktatás során a számítógépet, e programot biztosan alkalmazza. A további alapprogramok ismertsége és használata ettől jóval elmarad. A nyelvórákon is jól használható prezentációkészítő (PowerPoint) programot vagy html-szerkesztőt csak igen kis arányban (8% és 1%) említik a nyelvtanárok. Az alkalmazások céljait vizsgálva a válaszok 95%-a azt tükrözi, hogy az alapprogramok főként az órára való készüléshez nyújtanak segítséget (feladatlapok, tesztek, szemléltetőanyagok készítése) a nyelvtanároknak, holott e programok sokrétűbb felhasználást tennének lehetővé mind az órai munka során, mind a házi feladat elkészítésekor is.

Internetszolgáltatások
Hasonló arányt tapasztaltunk az internetszolgáltatások használatánál is. A két legismertebb szolgáltatás a www és az e-mail. Ezenkívül azonban csak elvétve találkoztunk egyéb más lehetőségek említésével, például chat, ftp, fórum. Az órára való felkészülés a web és az e-mail esetében is az első helyen áll az alkalmazás céljai között. Ez a web esetében 92%-ot, az elektronikus levelezésnél pedig 70%-ot jelent. Ezek az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy a nyelvtanárok nagy része még nem tudja kihasználni a világháló lehetőségeit az órai munka során. Ismerve az interneten elhelyezett autentikus információkat, web alapú interaktív feladatokat, szituációkat, on-line nyelvi játékokat vagy a különböző e-mail projekteket, nyelvtanulást segítő tandemeket stb., e téren mindenképp előrelépésre van szükség mind módszertani szempontból, mind pedig az iskolák részéről, gondolva itt a számítógépes munkahelyek, multimédiás nyelvoktató termek felszerelésére, kialakítására.
Azt, hogy a számítógép mindenekelőtt az órára való készülésben játszik nagyobb szerepet, az is alátámasztja, hogy a megkérdezettek mintegy 22%-a nyilatkozta azt, hogy nem érezte még szükségét a gépterem nyelvórai használatának. A számítógépterem használatában rejlő új lehetőségeket felfedező és erre igényt tartó nyelvtanárok legnagyobb része (41%) havonta 1-2 alkalommal tartana szívesen nyelvórát a gépteremben, míg 23%-uk gyakrabban (heti egy alkalommal) és 9%-uk ritkábban (ritkábban, mint havonta). Természetesen a módszertani lehetőségek ismeretének hiánya mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, amiről a kérdezettek közül sokan beszámoltak, mely szerint az iskolák nagy részében a számítástechnika-termek vagy csak a számítástechnika-oktatás feladatait tudják ellátni hely- és/vagy időhiány miatt, vagy még nem következett be a szemléletváltás, miszerint a számítógépes felszerelés más tanórákon is használható. Egy multimédiás nyelvi labor kialakítása a nyelvoktatás céljait szem előtt tartva pedig még várat magára a legtöbb magyar középiskolában.

További felhasznált programok
A további felhasznált programok között főként különböző nyelvoktató programok ismeretéről és használatáról számoltak be a nyelvtanárok (61%). Viszonylag nagy százalékban találkozunk elektronikus szótárhasználattal (30%), kisebb mértékben ismeretterjesztő CD-ROM-okkal, ismerettárakkal, valamint enciklopédiák, lexikonok, világatlasz stb. használatával. Az alkalmazás céljainál még mindig az órára való készülés dominál, de láthatóan növekedett az órán való felhasználás aránya is. Ha viszont arra gondolunk, hogy a nyelvoktató programok elsődleges felhasználási területe a nyelvtanulási folyamat segítése, akkor a kapott arányszám (54%) mégsem olyan kielégítő. (...)

Összegzés
Végezetül elmondhatjuk, hogy a magyarországi némettanárok körében is érezhető már a változás, amit az információs társadalom kihívásai és az információs technológiák terjedése egyszerre idéz elő. A nyelvtanárok nagy része nyitott az új módszerek befogadására és felhasználására a nyelvoktatásban. A magyarországi középiskolák technikai felszereltsége jónak mondható, bár a számítástechnikai eszközök használata ma még a legtöbb helyen kizárólag a számítástechnika-oktatás keretében folyik. Ezért a nyelvtanárok nagy része csak rendszertelenül jut be a gépterembe, melynek a berendezése nyelvoktatási szempontból legtöbbször csak az egyéni gyakorlást teszi lehetővé. A nyelvoktató programok és a weben elhelyezett különböző interaktív gyakorlatok stb. motivációs erejét tükrözi az a tény, amelyről több nyelvtanár is beszámolt, hogy a gyerekek még ezen körülmények között is rendkívül élvezik a számítógépes nyelvórákat, és szívesen dolgoznak ugyanazon szoftverrel akár többször is. Elenyészőnek nevezhető azon pedagógusok száma, akik a számítógépes eszközöket folyamatosan használják, és tudatosan beépítik idegen nyelvi programjukba.

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!