A szemináriumon a nyelvi kompetenciákat a következő megfontolásból minősítették új alapkészségnek a szakemberek. A nyelvek tanulása fejleszti a más nyelvi csoportokból származó emberek megértését, ugyanakkor növeli az ember saját anyanyelve iránti érzékenységét. Egy idegen nyelv megtanulása tanulási stratégiákat követel. Ez később megkönnyíti más dolgok megtanulását is az életben.
A nyelvi készségek kulcsszerepet játszanak a külföldi továbbképzéseken és tanulmányutakon való részvételben, így az egyénnek szélesebb karrierlehetőségeket nyitnak. Külföldön a nyelvi kompetenciák segítik az integrációt mind a munkahelyen, mind a szociális környezetben. Fontos szempont az is, hogy a nyelvi készségek - különösen az üzleti partnerekkel folytatott kommunikációban - gazdasági előnyt jelentenek.
Mindezen előnyök ellenére vajon miért szorul háttérbe igen gyakran a nyelvtanulás a szakoktatás és szakképzés gyakorlatában? A kérdés további kérdések sorát vetette fel:
- Elegendőek a szakoktatásba/szakképzésbe való belépés előtt megszerzett nyelvi készségek a továbbfejlődéshez?
- Csak bizonyos szakmák vagy funkciók esetében fontosak az idegen nyelvi kompetenciák?
- A nyelvtanulás újabb túlterhelést jelent, mert a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő fiatalok nem elég tehetségesnek ahhoz, hogy nyelvet tanuljanak, vagy rossz úton járunk a szakmai gyakorlathoz szükséges nyelvi készségek fejlesztésében?
Ebből kiindulva vizsgálták meg az alábbi kérdéseket a résztvevők Patrizia Baralli (Európai Bizottság), Polly Perkins (CINOP, Hollandia), David Marsh (jyväskylä-i egyetem, Finnország) és Søren Kristensen (a CEDEFOP volt munkatársa) vezetésével:
- Hogyan lehet a tartalom és nyelv integrált tanulását megvalósítani a szakoktatás és szakképzés gyakorlatában?
- Van-e interakció a nyelvoktatás és a mobilitási projektek között?
- Hogyan hat a növekvő nemzetközi kooperáció a szakoktatásban és szakképzésben a nyelvoktatásra?
A feltett kérdésekre röviden összefoglalva a következő válaszok születtek:
A tartalom és nyelv integrált tanulása motiválhatja a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő fiatalokat arra, hogy nyelveket tanuljanak, növelheti a tanulók önbizalmát, és elősegíti a valós és virtuális mobilitást. A nyelvi portfóliók jól áttekinthetővé teszik a nyelvi fejlődést. Nem arról van szó ugyanis, hogy az idegen nyelvet egy lehetséges tantárgyként tanulják a tanulók; a cél az, hogy a munkájukkal kapcsolatos készségeket sajátítsák el egy másik nyelven. Az idegen nyelvet éppen ezért nem is kell feltétlenül tanítani a teljes képzési programban.
A tanítás csak interaktív tanulási módszerek és eszközök alkalmazásával lehetséges. Ebben a folyamatban a nyelvfejlesztés csak az egyik komponens, emellett különös figyelmet kell szentelni a módszertannak és a didaktikai eszközöknek. A tanárképzésben speciális program keretében kell felkészíteni a tanárokat erre a feladatra. Bár a nyelvtanárok és a szakoktatók dolgozhatnak egy csapatban, az effajta projektek gyakran nyelvtanárok nélkül megvalósíthatók. A külföldi szakmai gyakorlatok hatékonyan segítik a munkával kapcsolatos készségek és a nyelvi kompetenciák fejlődését. Ez azt is jelenti, hogy a mobilitás kérdését, a külföldi szakmai gyakorlatokat igen tervszerűen kell beépíteni a kurzus programjába. Fontos elemei ennek a tervnek: a partnerválasztás, a szakmai gyakorlat ideje és időtartama, a jogi keret tisztázása és a résztvevők kiválasztása. A megfelelő technikai előkészületek, a nyelvi és személyes felkészülés, a szaktanári irányítás és a szakmai gyakorlaton való kíséret, továbbá az utólagos tevékenységek és a megszerzett kompetenciák felismerése és felhasználása - megannyi fontos eleme a sikernek. A tanároknak, a szakmai gyakorlat vezetőinek és a tanulóknak pontosan kell tudniuk, mire számítsanak mind a tanulók aktuális kompetenciáit illetően, mind a vállalat szakmai profilját és a gyakorlat szakmai, nyelvi és pedagógiai céljait illetően. A nyelvi felmérések előrevetíthetik a nyelvi kompetenciákat és az igényeket. A folyamatban meg kell találni az egyensúlyt a munkával kapcsolatos és a szociális, kommunikációs készségek között. A releváns szereplők egymás iránti érzékenysége segít a nyelvi és kulturális problémák elkerülésében. Az idegen nyelv médiumán keresztül tanítani és idegen országban dolgozni olyan célok, amelyeknek szervesen be kell épülniük a szakképző programokba. Ennek a multidimenzionális koncepciónak a megvalósulását a szakoktatás és szakképzés területén nemzetközi kooperáció keretében kell a jövőben minden mozgósítható forrással elősegíteni.
Irreleváns a szakképzésben a nyelvtanulás ?