Működési anomáliák a két tanítási nyelvű oktatásban
Ferenczi Anita
2005/06/14 08:00
1031 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A nyolcvanas évek végén megjelent két tannyelvű gimnáziumi nyelvi képzés eredményeit és problémáit tekinti át Federmayer Katalin tanulmánya, a tanárok, a diákok és a tankönyvek szempontjából.

Vajon ezt a kétségkívül hatékony oktatási módszert mennyire lehetne szélesebb körben megvalósítani, és hogyan lehet áthidalni azt a problémát, hogy az idegen nyelven jól tudó szaktanárokat a pedagógusképzés során komolyabban felkészítsék a szaktárgyak idegen nyelven történő oktatására?

A két tanítási nyelvű gimnáziumok struktúrája még most is a hajdani 8+4 évfolyam elvére épül, ami alapvetően nem rossz, de nem tudni, hogy más felosztásban miért nem került kipróbálásra a módszer. Ugyancsak változatlan az oktatás megfogalmazott célja, stratégiája: nyelvileg felkészíteni a gyerekeket arra, hogy bármilyen diszciplínában folytathassák tanulmányaikat a választott idegen nyelven. Itt is elmondható, hogy az alapötlet jó, de haladni kéne annyira a korral, hogy az új igényeknek és lehetőségeknek megfelelve megújuljon a nyelvileg felkészült, a nyugat-európai gondolkodás, észjárás, világlátás birtokában lévő új generáció felnevelését biztosító oktatási forma.

Komoly gondot okoz anyanyelvi tanárok hiánya, ami elsősorban anyagi kérdés. Ezt az iskolák gyakran úgy hidalják át, hogy olyan, itt élő, anyanyelvi embereket vesznek fel, akik egyébként végzettségük szerint nem tanárok. Összességében elmondható, hogy nagyon nehéz olyan tanárt találni, aki a szaktárgyi és nyelvi elvárásoknak egyaránt eleget tud tenni, aki egyszerre tudna tulajdonképpen szakórát és nyelvórát tartani. Sokszor tapasztalható az is, hogy a gyerekek nyelvi nehézségeik miatt nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy a szakórai felkészültségük alapján ezt remélhető lenne, ami nagyban megnehezíti az értékelést.

A tanulók, akik ezt a képzési formát választják, olyan képzést várnak el, aminek következtében az átlagot felülmúló további képzésre, karrierre nyílhat lehetőségük. A bekerülési procedúra és a nulladik évfolyam egyfajta elitképzésnek tűnhet, de a következő évfolyamokon azt tanulják, amit bármely más "sima" gimnáziumban. Sőt, a szaktanárok és a gyerekek esetleges nyelvi gátjai miatt - rossz esetben - talán még kevesebbet is kapnak-adnak, mint máshol.

Az igazán nagy problémát azonban a tankönyvek jelentik. Sem nyelvi, sem formai, sem tartalmi szempontból nem kielégítőek, és a speciális igényekhez egyáltalán nem adaptálták - már amennyiben vannak egyáltalán, hiszen van olyan tantárgy és évfolyam, amelyhez a kezdetektől fogva nem készült idegen nyelvű tankönyv.

A fenti problémákra megoldási javaslatok lennének, lehetnének, de minisztériumi szinten nincs felelőse a két tannyelvű oktatásnak, így tehát a gondokkal, javaslatokkal nincs kihez fordulni.

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!