Nyelvi intelligencia fejlődése gyermekkorban
2014/09/08 08:00
1825 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Már a 19. század elején komoly vitákat váltott ki a pszichológusok között, hogy vajon a gondolkodás és az intelligencia között milyen kapcsolatok feltételezhetők, s hogy ezek hogyan és miként befolyásolhatók és alakíthatók a gyermeki gondolkodás fejlesztésében.

beszed-horizontal

Egyetemes modell

A gondolkodó gyermek társadalmi gyermek. A gondolkodás nem sajátítható el másoktól elszigetelve. A gondolkodás minden olyan szellemi tevékenységben kiemelt szerepet játszik, amelynek célja, hogy másokkal megértessünk valamit, logikus érveléssel, etikus döntés hozzunk. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatták a 19. század eleji pszichológusokat, akik az előbbi felvetések mellett úgy vélték, hogy valamilyen egyetemes modellt kell felállítani a szellemi növekedés és az emberi tudás relációjában.

Hosszú és évtizedes viták sorát követően, ma már elmondható, hogy az intellektuális képességek biológiai örökségből fakadnak, de a társadalami, családi, iskolai, kulturális környezet hatására ezek működésbe lépnek és folyamatosan változnak. Tehát az intelligencia mögött meghúzódó folyamatok, a gondolkodás irányítása tanítható és fejleszthető. A különböző pszichológiai megközelítési módok azt igazolják, hogy ezeket nem egymással versengő nézeteknek, hanem egymást kiegészítő tényezőként kell értelmezi a gyermekek gondolkodásának és intelligenciájának fejlesztésében.

Információ-feldolgozás

Az „információ-feldolgozó” elméleteknek köszönhetően kimutatható, hogy a különböző képességek, hogyan fejleszthetők mind kognitív mind pedig irányítói (metakognitív) szinten. Az agy információ feldolgozásának különböző funkciói vannak, amelyeket alkalmazni tud az intelligencia fejlesztésének különböző formáira, így többek között a nyelvi intelligencia folyamatos fejlesztésére is. Ennek egyik fontos tényezője, hogy az agy már a születés pillanatában készen áll arra, hogy a beszédet elsajátítsa és az évek előrehaladtával tökéletesítse. Azonban mind a mai napig titok övezi azt, hogy hogyan képes a hangok zűrzavarában a gyermek a nyelv szabályszerűségeit elsajátítani.

A nyelv, a beszéd tanulásának képessége minden más készségnél korábban, már csecsemőkorban kialakul, ezért nem lehet elég korán elkezdeni fejleszteni. Ahhoz, hogy egy gyermek normálisan és helyesen tanuljon meg beszélni elengedhetetlen, hogy egy ember, s ez általában a folyamatosan jelenlévő anya hosszasan és rendszeresen foglalkozzon vele.

Edzés?

Ebben a tanulási folyamatban elsődleges szerep jut az ismétlésnek, amely többek között az agy egyik jellegzetessége is, hiszen az idegsejtek is megismétlik a cselekvésmodelleket. Az ismétlésben tehát a gyermek megtanulja, hogy a szavak, dalok, versek modellek továbbfejleszthetőek. A nyelvi intelligencia feltétel tehát ebből fakadóan nemcsak az ismétlés, hanem az emlékezőkészség is, amelyek különböző társadalmakban és korokban más és mást jelethetnek.

Az ókori görögök például a beszédkészséget és a memóriát kiváltságnak tekintették, ergo társadalami és politikai hatalmat is társítottak mellé, a mai modern világban ennek a jelentősége azonban csökkent. Az azonban kétségtelen tény, hogy mint bármely más képességnek úgy a nyelvi intelligenciának is minden napos „edzésre” van szüksége.

Tananyagot ajánlunk

Fejleszd a szókincsed!

Készülj a nyelvvizsgára!

Sulinet a Pinteresten!