Vitaszituáció. A tanulócsoport azon tanakodik, hogy a tejföl alak mellett helyes-e a tejfel is. A szó érthető, a helyesírás-ellenőrző sem húzza alá a szövegszerkesztőben, még is van egy megdönthetetlennek látszó érv a tejfel „kevéssé helyes” mivolta mellett: hogy tudniillik ilyet nem mondunk. Ez tájszólás. Tudni kell, hogy a vitaszituációban egy budapesti iskola budapesti szocializációjú diákjai vesznek részt. Bár igazából sok más helyen is lehetnénk az országban, ahol inkább tejfölt mondanak, nem pedig tejfelt.
Alakpárok
Egy sor kérdés felmerül az imént leírt problémával kapcsolatban. Először is: hogyan lehet eldönteni, hogy egy szóalak helyes-e vagy nem? Ki döntheti ezt el? Mondhatom-e azt, hogy mivel én és még rengeteg más környezetemben élő ember azt mondja, hogy tejföl, akkor a tejfel helytelen? A tévéműsorokban, ha nagyritkán elhangzik a szó, inkább tejfölként használják. A Google a tejfölre kb. 569.000 találatot dob ki, míg a tejfelre csak kb. 112.000-t. A boltban a szóban forgó termék felirata: Tejföl. Azonban sohasem mondanánk azt, hogy neki sem fenékig tejföl az élete; a szólás helyesen így hangzik: nem fenékig tejfel. A tapasztalatlan, fiatal egyén pedig tejfelesszájú – tejföllel ez a kifejezés egyszerűen nem működik.
Nehezen tudnánk azt válaszolni az eredeti kérdésre, hogy a tejfel nem helyes. A legtöbb, amit mondhatunk, hogy bizonyos helyzetekben szokatlan. Az efféle, több változatban is használatos szavakat – ide tartozik még a fel-/föl- igekötő, a törölköző/törülköző, a spejz/spájz főnevek – alakpároknak hívjuk: olyan szavak ezek, amelyek jelentésében nincsen különbség, csupán egy-egy magánhangzóban térnek el egymástól. Az alakpárok tagjai közül az egyiket jellemzően gyakrabban, a másikat pedig ritkábban halljuk vagy használjuk.
Nyelvjárás
A vitaszituáció másik aspektusának, a tejfel tájszólás mivoltának a kérdése még messzebbre visz. Mi is az a tájszólás? Nagyjából azt szokták érteni alatta, amit pontosabban inkább nyelvjárásnak hívunk, vagyis a köznyelvtől eltérő nyelvváltozatot. A magyar nyelv hosszú évszázadokig nyelvjárásokban létezett, amelyek egy-egy régió nyelvhasználatát jellemezték. Nagyjából a 18. század végétől, a nyelvújítás korától azonban elkezdett kialakulni, és mára megkérdőjelezhetetlen presztízsre tett szert a köznyelv. A köznyelv a nyelvnek az a rétege, amelyiket jellemzően városokban (főleg Budapesten), hivatalos szituációkban, illetve a médiában használnak. A nyelvjárások ezzel szemben inkább vidéken, mindennapi szituációkban fordulnak elő. Ha a tejfel kifejezés valóban nyelvjárásiasnak tekinthető, akkor az a beszélő, akire inkább a köznyelv használata jellemző, nyilvánvalóan szokatlannak fogja találni. Ha tehát valaki ezt az alakot helytelennek érzi, az valójában szokatlanságot jelent.
Fair play
A helytelenség szokatlanság, a tájszólás nyelvjárás. Mi értelme van ennek a szócsavarásnak? A precizitás mellett talán még a fair play. Ha valaki valamelyik nyelvjárásra jellemző kifejezéseket használ, elítélően, megbélyegzésként hat, ha nyelvhasználatát a negatív kicsengésű helytelen jelzővel illetjük. Hasonlóképpen a tájszólás kifejezésben is van valami pejoratív él, amely a nyelvhasználót alacsonyabb rendűnek, műveletlenebbnek tünteti fel a köznyelv használóinál. Az efféle túláltalánosítás jelentős hátrányt jelenthet a nyelvjárásias kifejezéseket természetes módon használó embereknek. Ráadásul egy beszélő jellemzően nem egyetlen nyelvi réteget használ megnyilatkozásai során; sőt a nyelvi rétegekre jellemző elemek használatának aránya akár helyzetről helyzetre is változhat. Egy Somogy megyéből származó diák lehet, hogy pesti társai között inkább a köznyelvet, családi körben inkább a nyelvjárást részesíti előnyben, sokszor teljesen ösztönösen.
A tejfel használata tehát egyes beszélőknek szokatlannak, esetleg nyelvjárásiasnak érződhet, mások azonban teljes természetességgel használják. Megjegyzendő továbbá, hogy éppen a tejfel változatot ugyanakkor az irodalmi, fennkölt jelzőkkel is illethetnénk, amennyiben sok esetben szépirodalmi művekben találkozunk vele.
További érdekes oldalak:
A cikk témái közül többet is érint a Nyest.hu alábbi, a nyelvjárásokkal foglalkozó, a jelenség összetettségét kiválóan bemutató cikke: Nyelvjárás: érték vagy kolonc?
Kerek Roland cikke
