Mióta és milyen gyakorisággal szerveznek óvodás korú gyerekeknek napközis táborokat?
2001 májusától évente megrendezésre kerül, a mi óvodánk erdei óvodai tábornak nevezi. A tábor a pedagógiai programunkban is már hosszú évek óta megjelenik, s a szülők által is maximálisan támogatott ez az esemény.
Mekkora létszámú csoportoknak szokták megszervezni és hány pedagógus szokott részt venni a tábor lebonyolításában?
Nagycsoportosok korosztályának (5-7 éveseknek) szervezzük az erdei óvodákat, amelyeken a csoport óvodapedagógusai és dadusai vesznek részt, valamint esetenként még egy plusz fővel biztosítjuk a lebonyolítást. A gyermeklétszám általában 20-25 fő, a felnőtt létszám 4, esetenként 5 fő.
Helyileg hová mennek táborozni? Mi alapján választják ki a helyszínt?
Van állandó erdeiovi-helyszínünk: A Visegrádi Parkerdő Mogyoróhegyi Erdei Tábora, a Duna-Ipoly Nemzeti Park - Királyréti Erdei Iskola, valamint 2-3 évenként a Mátraderecskei testvéróvoda.
Helyszínként a környezeti nevelésre épülő programunk megvalósíthatóságának biztosításaként szóba kerülő helyszín dominál.
A hátrányos helyzetű gyerekek számára tudnak-e anyagi támogatást biztosítani a tábor költségeinek fedezetéhez?
Az önkormányzati tábori pályázatok fedezetet nyújtanak az erre rászorulóknak, illetve a tábori összköltségek csökkentéséhez.
Milyen jellegű programokon vehetnek részt a gyerekek a hét folyamán?
Az erdei környezet bemutatásával betekintést, tapasztalást nyernek az érintett tájegység állat- és növényvilágába, a természet életközösségeibe.
Programok: vízbiológia, madárgyűrűzés, -befogás, megfigyelések, túrázás, természeti kincsek és az épített, védett környezet, szenzitív játékok, betekintés az ősi magyar kultúrába,íjászat,lovaglás,térképolvasás, valamint, népi mesterségek, vidéki kultúra és táj megismertetése, állattenyésztés.
Önök szerint, mitől jó egy napközis tábor? Mire érdemes figyelni, ha valaki egy ilyen tábort szeretne szervezni óvodás gyermekeknek?
Egy napközis tábor akkor jó, ha a gyerekek szívesen jönnek és a hazaérkezést követően azt kérdezik, hogy máskor is jöhetnek-e, illetve a szülők a következő évre is lehetőséget kérnek az ismétlésre.
A másik fontos dolog, hogy a felnőttek is nagyon jól érezzék magukat.
Érdemes figyelni a nemek arányára, a kötött és kötetlen foglalkozások arányára, a terhelhetőségre, a "túlszervezés" elkerülésére, de mindezek mellett az oldott, szabad légkör megteremtése az elsődleges feladat.
A felnőttek részéről szükséges az elkötelezettség, 24 órás állandó készültség, a gyerekek egyéni és egyedi igényeinek ismerete és teljes biztosítása a saját személyében, teljes körű felelősség biztosítása, jó munkabírás és állóképesség, a biztonságnyújtás képességének birtoklása.
Milyen tapasztalataik vannak ezekről a nyári napközis táborokról?
Csak a legjobbakat lehet elmondani, valamennyi kiválóan sikerült, a visszhangok is ezt igazolják, s ez a szervezési, szervezeti forma a legerősebb közösségteremtés és közösségformálás kiváló eszköze.
Rossz idő esetén vannak-e alternatív programok a résztvevők számára? Ha igen, milyen jellegűek azok?
Rossz idő nincs, csak rossz turista!- mondhatnánk így is!
Természetesen mindig van egy B variáció is, a megrendelt szolgáltatás tartalmazza, valamint saját szervezésű, kreatív, programok készülésével alkalmazkodunk a környezeti lehetőségek kihasználásával az élmények átéléséhez (mozgásos tevékenységek, ügyességi játékok, kézműves foglalkozások, kreatív játékok, önismereti és fejlesztő játékok a drámapedagógia eszközével).