Amikor beléptem a Bátonyterenye Kistérségi Óvodába, arra gondoltam, bárcsak újra ovis lehetnék, és bárcsak itt lehetnék kisóvodás. Ilyen hangulatos óvodát ugyanis
még sehol sem láttam. Itt olyan játékok és bútorok között tölthetik mindennapjaikat a kicsik, olyan foglalkozásokkal nevelik, fejlesztik és szórakoztatják őket, ami minden gyerek álma. A bátonyterenyei intézményben csendben, figyelve, mosolyogva játszanak az ovisok, kis csoportokban, együtt a romákkal, a hátrányos helyzetű csemetékkel. A gyermekbarát szobák könnyen átrendezhetők, a kis munkasarkok könnyedén leválaszthatók vagy éppen bővíthetők. A dekorációt tekintve minden apró részletre figyeltek a pedagógusok, nincs olyan hely, ahol ne lenne valami kedves kis díszlet, növény, az asztalon pedig mindig van harapnivaló és tea, amit reggelente a gyerekekkel közösen készítenek el. De van még valami, ami miatt itt szeretnék óvodás lenni következő életemben: az óvodapedagógusok végett, ugyanis soha nem tapasztalt pedagógusi hozzáállást és szeretetet érzékeltem.Elő a hátrányokkal
A bátonyterenyei intézmény óvodapedagógiai tevékenységének egyik alapköve az esélyegyenlőség. Bármi is okozza a hátrányt, itt befogadják, nevelik és fejlesztik a hátrányos helyzetű gyerekeket. A cél, hogy minden lurkó számára egyenlő esélyt teremtsenek a sikeres iskolakezdéshez, hogy biztos alapokkal indulhassanak az iskolai kihívások elé. A 75 férőhelyes óvodában a gyerkőcök három csoportban nevelkednek. A csoportok vegyes életkori összetételűek és kultúrkör tekintetében is igen sokfélék. A gyerekek 52%-a hátrányos helyzetű - melynek 33%-a halmozottan hátrányos helyzetű -, 44%-uk pedig roma kisebbséghez tartozik. A különbségek csökkentésére korszerű pedagógiai módszereket alkalmaznak Bátonyterenyén, melyeket a gyerekek szociokulturális helyzetéhez igazítanak. Nevelésfilozófiájuk középpontjában az individualizáló, szocializáló személyiségfejlesztés áll, eköré csoportosítanak mindent: a korszerű pedagógiai módszereket, a tanulásszervezési eljárásokat. Nagy jelentősége van a differenciálásnak, a kooperatív technikák alkalmazásának és a projektmódszernek.
Kompetencia alapú nevelés
A tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás alapja a kíváncsiság, önérvényesítés, rugalmasság, kreativitás. Az óvodai nevelőmunkában nagy hangsúlyt
fektetnek a kompetenciák alakítására, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelésére, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztésére, így az egész nevelő munkát a kompetencia alapú nevelés alapelvei hatják át. Megteremtik a lehetőségét annak, hogy a gyerek játékon, művészeten, alkotómunkán keresztül szerezze meg azokat az élményeket, melyek megnyitják s ébren is tartják a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyerek önmaga szerez meg. Az eltérő fejlettségű és képességű gyerekek a világot, annak megismerését nagyon sokféle úton és módon fogják fel, van, aki zene útján, más pedig a kezecskéjével. A Bátonyterenyén alkalmazott kompetencia alapú óvodai nevelésen keresztül sokféle, változatos módszerekkel, különböző utak bejárásához adnak támogatást. Itt a hagyományos értelemben vett foglalkozások helyett felajánlott tevékenységek vannak, melyek közt szabadon választhatnak a gyerekek, ami mindennél hatékonyabb.Az általános feladatokon túl speciális feladatok ellátását is felvállalják a gyerkőcök sajátos szükségleteihez igazodva:
- egyéni, fejlesztő, differenciáló pedagógiai ellátás szakirányú végzettségű óvodapedagógusokkal
- logopédiai ellátás kistérségi logopédusokkal, beszédnevelő óvodapedagógusokkal
- preventív torna, gyógytestnevelés szakirányú végzettségű óvodapedagógusokkal, kistérségi gyógytestnevelőkkel
- vízhez szoktatás, úszástanulás a város tanuszodájában
- sóterápia alkalmazása
Kibontakozó képességek
S hogy miben fejlődik a gyerek a módszerek hatására? Az óvodai nevelés során négy alapképesség fejlesztésére helyezik a hangsúlyt: a testi, értelmi,
kommunikációs és a szociális képességekre. Még a dokumentációs rendszer is ehhez igazodik, maga a csoportnapló is a nevelő munka tervezéséről árulkodik. A differenciálás három szinten történik: az átlagos gyerekre, a tehetséges gyerekekre és a sajátos nevelési igényű óvodásokra tervezik a foglalkozásokat. De magában a tervekben is differenciálnak, hiszen minden gyereknek van saját fejlődési naplója. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek egyéni fejlesztési terve is van, melyet heti rendszerességgel készítenek el az óvodapedagógusok attól függően, mely területen igénylik a legtöbb fejlesztést. A tervhez tevékenységet is kötnek, s megjelölik az eszközt és a módszert is. A fejlődést háromhavonta értékelik és beszélnek a szülőkkel is, majd megtervezik a következő három hónap fejlesztési feladatait.Szülők az óvodában
Az óvoda célja továbbá a család és az óvoda közötti együttműködés kialakítása a csemeték közös nevelése érdekében, hogy sikeres, helyüket megtaláló, a változásokkal lépést tartani tudó, egyéniségüket megőrző, másokkal együttműködni képes gyerekek, majd felnőttek legyenek. A szülőt ezért partnerként vonják be az óvodai folyamatokba, döntésekbe, fejlesztve ezzel az óvoda és a gyermek közötti kommunikációt, s az előítéletektől mentes elfogadó környezetet. A közvetlen kontaktus által a szülők jobban azonosulnak az óvodapedagógus törekvéseivel és átélik a családi nevelés felelősségét. Már azzal beszélgetésre sarkallják a szülőket, hogy reggelente csak jelszóval léphetnek be az oviba. A nyitott óvodai programok (klubok, szabadidős tevékenységek, rétegszülői szolgáltatások, családi napok, nyílt óvodai napok, hetek, óvodai ünnepek, hétvégi játszóházi foglalkozások stb.) is a gyerekek érdekét szolgálják, valamint a családok életét könnyítik meg. Ezen kívül tehetséggondozó gyerekprogramok is működnek, minden évben más-más településen: tagóvoda bemutatkozása népi játékfüzérrel, palóc kisdalnokok énekmondó bemutatkozása, vers- és mesemondó bemutatkozás, gyermekrajz kiállítás, az óvodapedagógusok színjátszó- és bábcsoportjának, dalkörének szórakoztató műsora.
A megvalósítás feltételei
Itt azt vallják, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek sikeressége az óvodai nevelés méltányosságának megvalósításával érhető el. Ez olyan nevelési környezet
kialakítását igényli, ahol minden gyermek ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét – családi, szociális, etnikai hátterétől függetlenül. Elengedhetetlen az indulási esélyek egyenlősége. Ahhoz, hogy egy óvoda ilyen környezetet teremthessen, nélkülözhetetlenek a támogatások, pályázatok. A bátonyterenyei óvoda többek közt HEFOP-os és TÁMOP-os forrásoknak köszönheti fejlődését, az integrált nevelés megvalósítását.A példaértékű gyakorlatait évek óta sikeresen működtető óvoda a 2009/10. nevelési évtől referenciaintézményként is működik annak érdekében, hogy az integrációs óvodai fejlesztő program és a kompetencia alapú óvodai nevelés sikeresen valósulhasson meg más intézményekben is. Az ország minden tájáról érkeznek jelentkezők, akik szeretnék elsajátítani a kiváló módszereket. A jó gyakorlatok célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének támogatása, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása az Óvodai Integrációs Fejlesztő Program és a kompetencia alapú óvodai nevelés szellemiségében.
Radicsné Pintér Ilona, az óvoda vezetője szerint nagyon nagy hiánypótlás a Szolgáltatói kosár, hiszen színvonalas, kontrollált jó gyakorlatokat tesz közzé. Emellett persze nélkülözhetetlenek a gyerekszerető, jóakaró, felkészült, innovációra nyitott, elhivatott pedagógusok is. Itt mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, hiszen az óvodában töltik a nap nagy részét. A bátonyterenyei intézmény dolgozói hisznek a gyermekben és önmaguk elképzelésében, az alkotó pedagógiában, miszerint a ma gyermekének megértő, elfogadó, szerető, alkotó óvodapedagógusra van szüksége, aki tudja követni a változásokat és tud élni a szakmai szabadsággal. S hisznek abban, hogy a korai képességgondozás, a problémák korai felismerése és korrekciója nem csak a gyerekek pályafutását könnyíti, hanem hosszabb távon is jelentős eredményt hozhat. Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken is, jelenleg alapozó terápiára iskoláztak be két főt. Ezt azért tartják fontosnak, mert a valamiféle ártalomtól terhelt, fejlődési rendellenességgel rendelkező gyerekek fejlesztését a mozgás oldaláról a leghatásosabb megközelíteni. Újdonság lesz ősztől a kölcsönzési rendszer is. Ezzel összekapcsolják a játékot a könyvkölcsönzéssel, tehát egyszerre tanítják a gyereket játszani és könyvet nézegetni, és a család is elmegy majd a könyvért. A pedagógusok azt tapasztalták, ha szülő látja, hogy az óvodában törődnek a gyerekkel, hogy milyen nagyszerű tevékenységekben vehet részt a gyereke, akkor ő is mindent megtesz majd a gyerekéért.
Bátonyterenyén tehát derűs, színes, biztonságos és tevékeny az óvodai élet. Itt minden gyerek esélyt kap saját értékeinek felismerésére, a saját lehetőségeinek megfelelő fejlődéshez.
Az óvoda a következő címmel tett közzé jó gyakorlatokat a Szolgáltatói kosárban:
- "Alkotó játéksziget” – kézműves műhely az Őzike Tagóvodában
- "Kalandra fel!" - Családi Erdei Óvodai Program
- Kompetencia alapú óvodai nevelés
- Sokan sokfélék vagyunk - Integrációs Óvodai Fejlesztő Program működtetése
A jó gyakorlatok dokumentációja innen tölthető le.
További követendő példák:
Beszámoló a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskoláról >>
Beszámoló a Hatvani Középiskoláról >>
Beszámoló a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumról >