Utolsó frissítés ideje: 2010. augusztus 18.

A jó óvoda, ahogy a jó óvodapedagógusok mondják, érzelmi anyaöl, ahol derűs, egyenletes, ráérős és ritmikus az élet. A jó óvodában a gyermekek a nap nagy részét szabad játékkal töltik, amely által egyéni képességeikhez mérten fejlődnek testi, verbális, értelmi és szociális képességeik.
 
A jó óvoda legnagyobb értéke a játék. A fejlődés, a fejlesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is a játék. Minden a szabad játék keretében történik, annak gazdagítását szolgálja. 

A jó óvodában minden fontos dolgot a játékban sajátítanak el a gyermekek. Az igazi óvodában az óvodapedagógusok elegendő időt, teret adnak az önfeledt játéknak.

A jó óvodában az egyéb tevékenységek is szorosan kapcsolódnak a játékhoz. Naponta hallgatnak mesét, rendszeresen énekelnek, folyamatosan van rajzolás, mintázás és egyéb kézimunkázás, minden nap mozognak, lehetőség szerint a szabadban. 

A jó óvodában a gyermekek egyéni ütemben és egyéni módon fejlődhetnek, ugyanakkor a közös tapasztalatok, a közös élmények, az együtt megélt események összetartják a csoportot, és a közös hagyományok, szokások mentén tudnak együttműködni, együtt játszani, együtt gondolkodni. 
Az ilyen óvodában nem kényszerítik a gyermeket életkor-idegen tevékenységekre, felesleges szereplésekre, kötött programokra, túl korai tanulásra. 
Az ilyen óvodákban a gyermekek átélhetik a tevékenység örömét, mert nem várnak tőlük mást, csak azt, amit maguktól és örömmel tenni képesek. Megerősítik mindazt, amit a kisgyermekek már a családban elsajátítottak, és kiegészítik olyan szokásokkal, viselkedésmintákkal, amelyek csak a közösségben sajátíthatók el. 

A jó óvoda feladatának tekinti, hogy a kisgyermek életkorához szabott, biztonságos környezetet biztosítson arra az időre is, amíg a gyermek nincs a családjában.

A jó óvoda figyel a szülők igényeire, kíváncsi a véleményükre, megpróbálja közös nevezőre hozni a család és az óvoda értékrendjét.
 
A jó óvoda apró lépésekben formálhatja a szülők gyermeknevelési szokásait. Bizalomra (és nem bizalmaskodásra) épülő együttműködés során látja el szociális funkcióját. A szülők részéről megnyilvánuló bizalom alapja az őszinteség, a gyermekekre való teljes odafigyelés, feltétel nélküli elfogadás. 

A jó óvoda nem módszerközpontú, hanem gyermekközpontú. Itt minden a gyermek érdekében történik, nemcsak a programokban, elvekben és dokumentumokban, hanem leginkább a mindennapokban. 
Az ilyen óvodában nem nevelnek lépten-nyomon, inkább együtt élnek a gyermekekkel.

A jó óvoda mindig ellenáll az iskolásítási törekvéseknek, de az iskolaérettség szakszerű mérlegelésében segíteni tud a szülőknek és az iskolának. 

A jó óvoda nem vállalja át, de segíti a szakszolgálatok vagy családsegítő központok feladatait, a rászoruló gyermekek ellátását, mentális egészségének megóvását.