Plenáris előadások

A köznevelési törvény és a végrehajtást követő rendeletei tanügy-igazgatási és szakmai szempontból is új feladatokat határoznak meg az óvodáknak a következő nevelési évtől.

Az Educatio Társadalmi szolgáltató Nonprofit Kft-ben– a TÁMOP 3.1.1 II szakaszában – zajló kutatás-fejlesztés az Alapprogram és a „20-as” Kormányrendelet módosításában megjelenő két kiemelt területen, az eredményes óvoda-iskola átmenet és a hátránycsökkentés lehetséges, további tennivalóit készíti elő intézményi és rendszerszinten.

A délelőtti plenáris előadáson Paszkoszné Kulcsár Andrea, az EMMI vezető-főtanácsosa interpretálta az Alapprogram és egyéb aktuális jogszabályok változásainak helyes értelmezését. Az erkölcsi nevelés megalapozásáról az óvodapedagógus személyiségének kontextusában Zilahi Józsefné egykori főiskolai docenstől hallhattak a jelen lévők. Az ESZA részéről Hideg Vince programirányító és Nagy Gábor konstrukciófelelős nyújtott hasznos információkat a 3.1.11-12/2 Óvodafejlesztési pályázat jelenlegi helyzetéről.

A résztvevő szemével

„A műhelymunkák, műhelyfoglalkozások mindig kiemelt szakmai jelentőségűek az óvodapedagógusok számára. A szervezők igényesen, az óvodákat érintő szabályozásokra fókuszálva, változatos fejlesztési tartalommal állították össze az előadásokat, közös feladatokat, melyek főként a törvényi változások következtében elsődlegesek.

Az első plenáris előadás elsősorban az Alapprogram változásait helyezte előtérbe. Logikus sorrendben, egymásra épülve, rendszerezetten jelentek meg az egyes területek. A részletes kifejtés során Paszkoszné Kulcsár Andrea, (vezető főtanácsos, EMMI) előadását nagyon hasznosnak éreztem, hiszen a kollégák megerősítést kaptak az alapprogramhoz kapcsolható, bizonytalanságot feltételező nevelési folyamatokra.

A következő előadással egy olyan nevelési területet érintett az előadó, melyben általában még bizonytalanul mozgunk. Az óvodapedagógusok többsége az erkölcsi nevelést, mint tervezendő folyamatot óvatosan kezeli. Zilahi Józsefné, (ny. főiskolai docens), e területet a gyermekek nevelésének egyik eszközeként jelölte meg. Kiemelten, hasznosítható módon, példákkal alátámasztva hívta fel a figyelmet arra is, hogy az óvodapedagógus személyisége a gyermek erkölcsi nevelésében meghatározó, befolyásoló tényező.

Minden szakmai találkozás az óvodapedagógusok számára az információk gyűjtése, a pályázati lehetőségek feltárása. Az óvodafejlesztési pályázatról kapott részletes tájékoztató, az előadók naprakész felkészültsége a jelen lévők számára azt a jelzést adta, hogy továbbra is nagy figyelemmel kell kísérnünk a TÁMOP pályázatokat, hiszen változatlanul lehetőség nyílik az intézményünket érintő szakmai-tárgyi fejlesztésekre.”

/Nagy Lajosné, Pécs/

Szekciók

A délutáni szekcióüléseken a résztvevők aktív közreműködésével az alábbi témák kerültek feldolgozásra:

1. A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet óvodai vonatkozásai és feladatai (A gyermeki fejlődés nyomon követésének jelentősége az óvodában)

Az óvodapedagógusok információt kaptak a nyomon követés jelentőségéről, (ellenőrzésben is) eszköz jellegéről, az iskolára való alkalmasság vezetői döntésének jogszabályi összefüggéseiről. 

Körmöci Katalin ny. mestertanár felvezető előadásában a gyermeki fejlődés nyomonkövetésének tapasztalatairól, a jogszabályi változás alkalmazásának lehetőségeiről esett szó. Szent-Gály Viola irodavezető felhívta a figyelmet a szakszolgálati rendeletben foglaltakra, amely konkrét funkciót ad az óvoda által készített nyomonkövetésnek a gyermek iskolára való alkalmasságának eldöntésekor. Milyen gyakran és milyen formában célszerű az értékelés?  A szöveges és a jelöléses módszer előnyeit, hátrányait latolgathatták a résztvevők, s személyes tapasztalataikat is megoszthatták egymással. Átbeszélték a szülői aspektusokat. Egy konkrét nyomon követői táblázat kitöltésére is sor került.

2. Jó óvodai gyakorlatok - Új feladatok, régi jó megoldások az óvodai nevelésben (erkölcsi nevelés)

A résztvevők információkat szerezhettek a fejlesztés alatt álló jógyakorlat-felületről, sor került a fóti óvoda jó gyakorlatának bemutatására. Szó volt az erkölcsi nevelés tapasztalatairól, megjelenési formáiról, pedagógiai programba és a csoportnaplókban való dokumentálás gyakorlatáról. Több időre lett volna szükség az aktív szekciómunka kiteljesedéséhez, a szakmai párbeszédre, amely a téma aktualitásából ered.

3. Az eredményes óvodai-iskola átmenet és a hátránycsökkentés kutatási háttere - Intézményi tapasztalatok és jó megoldások az Alapprogram szerint

Ismertetésre kerültek az Óvodafejlesztési Iroda szakmai vezetése alatt álló kutatás-fejlesztés eredményei, várható javaslatok a szabályozásra intézményi és rendszerszinten. Problémaorientált konzultáción vehettek részt az itt ülők.

Témánként egy-egy kiemelkedő jó gyakorlat adaptálható elemeinek leírása, az óvoda hátránycsökkentő szerepének megjelenése is napirendre került.

A műhelymunka fontosságáról

„A gyakorlat orientált műhelymunka fontos igényt elégít ki az óvodapedagógusok körében. Gyakrabban lenne szükség ehhez hasonló, igényes tartalommal bíró, országos rendezvényre. 

A közös együttgondolkodás, a hiteles tájékoztatás nagyon fontos, különösen most, amikor jelentősen változó jogi környezetben és az óvodával szemben támasztott új oktatáspolitikai elvárások fogalmazódnak meg az óvodai neveléssel szemben. Ezekheza rendezvényen széleskörű, kiemelkedő minőségű segítséget kaptam.

A meghívott előadók, példaértékű tudásról, szakmai elhivatottságról tettek tanúbizonyságot. 

Az előadásokon és a szekció munka során a magyar óvodapedagógia hagyományai, a magyar családok, a magyar gyermekek és a magyar óvodapedagógusok tisztelete és értékei ötvöződtek, az új és korszerű elvárások gyakorlati megvalósításának feltárásával.

A mindennapi munkám során fontos, hogy országos kitekintésre legyen lehetőségem, hiszen ez esetben tudom reálisan megítélni, hogy intézményünkben ( 50 tagóvoda, 423 fő óvodapedagógus) helyes a cél amit kitűztünk, és ehhez  a feladatok jól meghatározottak.”

/Rákosné Szilágyi Éva, Szeged/

A pályázatokról

A műhelymunka egyik résztvevőjével, Szabóné Balogh Etelkával, az újszászi óvoda intézményvezetőjével a konferencia szünetében beszélgettünk a délelőtti előadásokról, az óvodai fejlesztésekről és a várható óvodai változásokról.

Intézményvezetőként rendkívül rutinos pályázó, nagyon sok pályázattal találkozik, munkatársaival folyamatosan figyelik is a lehetőségeket. Az esélyegyenlőségi pályázaton 30 millió forintot, egészségfejlesztésre pedig 10 millió forintot nyertek, s benyújtották pályázatukat a TÁMOP-3.1.11-12/2 óvodafejlesztési pályázatra, ami véleménye szerint mindenkinek nagyon tetszett. Nagy sikere a beadott pályázatok mennyiségén is jól látszik. A konferencia résztvevői közül is körülbelül 80%-ban nyújtották a kezüket a pályázók, de csupán egy olyan ült közöttük, aki nyertes pályázattal büszkélkedhet. Etelka intézménye is pályázott. A mostani pályázatok felépítésében azt rendkívül jónak tartja, hogy nagyon sok képzést tartalmaznak, ezt nagyon fontosnak és hasznosnak ítéli meg, hiszen ilyen továbbképzések alkalmával nyílik a pedagógusoknak lehetőségük arra, hogy megújítsák a szemléletüket. Ugyancsak szükségesnek találja azt az újítást, miszerint a nevelőmunkát segítő óvodai dolgozókra is gondoltak, hiszen ők is meghatározó szereplői a kisgyermekek mindennapjainak, minták a gyerekek szemében. A pályázatok felépítését is nagyon jónak gondolja, hiszen a támogatás és a nevelőtestületi szintű továbbképzések mellett mindig mellérendel valamilyen eszközt is és ezen túl működési segítséget is ad, mint például a dokumentáció, archiválás, kötelező kommunikáció. Kritikai észrevétele csupán egy területen van, a pályázatok jelentős része utófinanszírozott, ami helyenként nehézségeket okoz.

Témajavaslatok

Megkérdeztük a résztvevőket, milyen témákról hallanának szívesen egy következő szakmai nap alkalmával. Óvodavezetői részről igény van további előadásokra vezetői tapasztalatokról, szervezetfejlesztési lehetőségekről való közös gondolkodásra, szívesen hallanának további jó gyakorlatokról, összevont intézmények jó gyakorlatairól, óvodapedagógusok szemléletformálásának működő jó gyakorlatáról, az országos alapprogram korszerű elemeinek elfogadása és működtetése szempontjából.  Az óvodai dokumentációk belső tartalmi egységeire fókuszáló előadásokat is fontosnak tartanák. Szívesen részt vennének olyan szakmai műhelymunkában, amely gyakorlati segítséget nyújt a különleges bánásmódot igénylő, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és a tehetséges gyerekek fejlesztéséhez.

A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy hasznos és szükséges ilyen fórumok szervezése. Az Educatio által szervezett budapesti programsort nagyon színvonalasnak, rendkívül jól szervezettnek, értékesnek tartották, s örömmel várják a folytatást.

Az előadások szakmai anyagai a Sulinet portál Ovinet csoportjának dokumentumtárából letölthetők. A csoportba várják óvodapedagógusok, óvodavezetők és a téma iránt nyitott érdeklődők csatlakozását.