Szakmai ellenőrzés régen és most
Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés a pedagógusok számára. A külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, 1985 óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. A kézikönyv az intézmény vezetőit és pedagógusait az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában segíti. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógusok helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint ahhoz közelítsék.
A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. A cél egyértelműen a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógusok és az intézmények körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.
Az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. Az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan.
A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése
A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT és Alapprogram előírásainak, az intézmény sajátosságainak, pedagógiai programjában megfogalmazottaknak, a gyermekcsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e.
A tanfelügyelet – mint fejlesztő értékelés – az előző pedagógusellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógus fejlődését az egyes területeken. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés. A látogatott tanítási órák és foglalkozások megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt úgy, hogy tekintettel van az adott iskolatípusra intézményre meghatározott feladatokra és sajátosságokra.
Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák, foglalkozások megbeszélése, értékelése. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése. Az önértékelés tájékoztatja az ellenőrzést végzőt arról, hogy a vizsgált pedagógus hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését.
A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus-kompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egy-részt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján.
A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, mikor is a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógus (pedagógusok) személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről.
Ennek részei:
- Bemutatkozás
- A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése
- Óra-/foglalkozáslátogatás
- Interjúk (Pedagógussal készített óramegbeszélés és interjú, Vezetővel készített interjú)
- Az ellenőrzés lezárása
Vezető munkájának ellenőrzése és értékelése
A vezető ellenőrzése és értékelése a köznevelési törvény 7.§ (1) bekezdés a)–h) pontja által meghatározott nevelési-oktatási intézmény vezetőjére és a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére terjed ki. A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet 149.§ (1) bekezdése szerint a vezető ellenőrzésének célja „az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.”
A vezető beosztású pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül.
A vezetők értékelésének várható eredményei:
- Hiteles, átfogó kép az intézményvezető tevékenységéről.
- A vezető erősségeinek feltárása, a fejlesztendő képességek, fejlesztendő vezetői működési területek megjelölése – ezek hozzájárulhatnak a vezető munkájának fejlesztéséhez.
Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt felmérést – a nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli – már legalább egyszer lefolytatták. Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését.
A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei
- Kérdőíves felmérés - (nevelőtestület tagjai, szülők)
- Dokumentumelemzés
- Portfólió
- Interjúk
Intézményellenőrzés és értékelés
Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.
A 20/2012. EMMI-rendelet 150.§ (2) bekezdésének megfelelően az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, arra a „megyei ellenőrzési terv alapján kerül sor abban az esetben, ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében, és legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is.”
Az ellenőrzés eredményét szakértői összegző dokumentumban fogalmazzák meg a vizsgálatot végző szakértők, amelyet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő egy héten belül eljuttatnak az intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz.
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területe
Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel:
- Pedagógiai folyamatok
- Személyiség- és közösségfejlesztés
- Eredmények
- Belső kapcsolatok, együttműködés
- Az intézmény külső kapcsolatai
- A pedagógiai munka feltételei
- A Nemzeti alaptantervben és az Alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei
a.) Dokumentumelemzés
Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. A dokumentumok elemző áttekintése ebben segíti őket.
- Alapító okirat
- Pedagógiai Program
- SZMSZ
- Egymást követő 2 tanév/nevelési év munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt)
- Továbbképzési program – beiskolázási terv
- Házirend
- Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye:
- Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg)
- Elégedettségmérés
- Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek
b.) Interjúk
Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel:
- A fenntartó képviselője
- Az intézmény vezetője
- A pedagógusok
- A szülők képviselői
c.) A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerése során az iskola adottságait is számba veszik a szakértők.
d.) A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése
Az intézményellenőrzéskor az intézmény pedagógusainak legalább 60%-a átesett már tanfelügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik. Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és érté-kelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.
Az Óvodai Kézikönyv várhatóan 2014 márciusában jelenik meg.
