Képes Krónika
A Képes Krónika címlapja
A középkori magyar történelem talán legismertebb elbeszélő forrása az úgynevezett 14. századi krónikakompozíció, amelyet egyik szövegvariánsának fennmaradási helye alapján legtöbbször Képes Krónikaként emlegetnek. A hivatalos elnevezés onnan származik, hogy egy író - akit legtöbben Kálti Márkkal, a királyi levéltár őrével azonosítanak - 1358. május 15-én látott hozzá ahhoz a munkához, amelynek során egyrészt összeszerkesztette a rendelkezésére álló korábbi magyar krónikákat, másrészt maga is új fejezetekkel bővítette ki az így megszülető művet.
E mű nem maradt fenn eredetiben, csak közvetlenül vagy több áttétellel készült másolatok őrizték meg. Ezek fennmaradási helyei: a Képes Krónika kódexe, a Teleki-, a Csepreghy-, a Béldi- és a Thuróczy-kódex. Ezeket a kódexeket összefoglaló néven a Képes Krónika családjának nevezzük. A krónikás hagyomány másik szövegváltozata még I. Károly uralkodása alatt vált véglegessé, és minden bizonnyal a fentebb említett 14. századi szerkesztmény legfőbb forrásául is szolgált. Ennek a szövegét ugyancsak több kódex őrizte meg - Sambucus-, Acephalus-, Római-kódex, a Budai Krónika ősnyomtatványa és a Dubnici Krónika kódexe -, amelyeket összefoglaló néven a Budai Krónika családjának nevezünk.
A két nagy krónikacsalád szövegének legfőbb eltérései közé tartozik, hogy a Képes Krónika családjába tartozó kódexek bővebb bevezetőt tartalmaznak, a magyarságot pedig Noé legelőkelőbb fiától, Jáfettől származtatják, míg a Budai Krónika családja Noé elátkozott fiától, Kámtól. Ezen kívül érdemes még megemlíteni, hogy a Képes Krónika-család tagjainak szövegei különböző helyeken megszakadnak, illetve a 11. század utolsó harmadának és a 12. század első felének eseményei kapcsán jelentős mennyiségű interpolációt, betoldást tartalmaznak.
A krónikakompozíció tehát több - részben ismert - szerző munkájából készült szerkesztmény, amelynek legmélyebb rétegét a legrégibb magyarországi krónika, az ún. ősgesta vagy őskrónika jelenti. Ennek szerzője mindent a kereszténység terjedése és az egyház szempontjából vizsgált, a magyarság pogány múltját pedig mélységesen lenézte. Működését és munkájának keletkezését a tudósok egyaránt helyezték I. András, Salamon, I. László és Kálmán királyok uralkodásának idejére is.
Krónikák krónikája
A krónikakompozíció következő rétege az ún. Kálmán-ági krónika, amely elsősorban Salamon és a hercegek harcát, illetve I. László uralkodását mutatta be, és talán a Gesta Ladislai Regis (László király viselt dolgai) címet viselhette. Valószínű, hogy Kálmán fia, II. István uralkodása alatt újabb krónika keletkezett. Ennek bizonyítéka, hogy az 1350 körül készült Acephalus-kódex szövege II. Istvánt kifejezetten kedvező színben tünteti fel, mivel készítője még felhasználhatta az István kori krónikát. Ezzel szemben a Képes Krónika családjában II. Istvánról csupa negatív dolog olvasható, aminek forrása a későbbi krónikáshagyományban keresendő.
A krónikakompozíció mondanivalójában a legélesebb váltást Kálmán ágának kihalása, és az általa megvakíttatott Álmos utódainak trónra kerülése okozta. Máig is viták folynak arról, hogy az új felfogásban készült krónika II. Géza vagy III. István idejében keletkezett-e. Az Álmos-ági krónikának mindenesetre legfeltűnőbb sajátossága, hogy élesen elítélte Kálmán és II. István uralkodását. Ennek az ideológiai váltásnak köszönhető, hogy Kálmán valóságos szörnyszülötté torzult, II. István uralkodása kapcsán pedig a saját korában készült krónikában lefestett pozitív kép negatívba fordult.
A krónikakompozíció csak 1152-ig ad részletes tudósítást a magyar történelemről. Ettől kezdve a 13. század utolsó évtizedeiig csak rövid, évkönyvszerű tudósítások olvashatók. Azt, hogy a magyarországi krónikások e több mint egy évszázad alatt sem pihentek, bizonyítja Mügeln Henrik német nyelvű krónikaszerkesztménye, amely alapján egy III. István - más vélemény szerint III. Béla - korában készült krónika léte feltételezhető.
A krónikakompozíciót, az 1270-ig tartó történet - sok helyen lakonikus rövidségű - elmondásával Ákos mester, budai prépost, majd az 1280-as évek első felében Kézai Simon szőtte tovább, bár önálló művének számos eleme nem talált utat a krónikakompozíció szövegébe. Az 1272-1333 (a Képes Krónika családja esetében 1330) közötti időszak eseményeit egy (János provinciális) vagy több ferences szerző foglalta össze, erősen novellisztikus módon.
Kérdések, feladatok
- Mit takarnak a 'Képes Krónika' és a '14. századi krónikakompozíció' elnevezések?
- A krónikakompozíció melyik szövegváltozata készült nyomtatással?
- Nevezz meg név szerint legalább két olyan szerzőt, aki részt vett a krónikakompozíció megírásában!
- Nézz utána, milyen képet fest a Képes Krónika Könyves Kálmánról! Mivel magyarázható e "portré"?
